Törvényi lehetőségek on Keskenyúton

REHABILITÁCIÓ ÉS RESTITÚCIÓ

Tue, 30 Aug 2016 12:01:00 +0200

augusztus 26.

Eltörölték, megszüntették?

Sat, 23 Jan 2016 12:01:00 +0200

Újvidék város képviselő testületének deklarációja

Sun, 31 May 2015 12:01:00 +0200

Újvidék Város Képviselő-testülete 2015. május 29-ei deklarációjában elítélte az 1944 őszén és telén a Kátyi erdőben (szerbül Rajina šuma) a jugoszláv kommunista hatalom erőszakszervezetei által jogaitól megfosztott, bírósági ítélet nélkül kivégzett több száz újvidéki polgár (szerbek, magyarok, bunyevácok) elleni bűntettet.

Visszhangzik a Kátyi erdő

Sun, 31 May 2015 12:01:00 +0200

A Vajdasági Demokrata Párt üdvözli Újvidék Város Képviselő-testülete 2015. május 29-ei deklarációját, amely elítéli az 1944 őszén és telén a Kátyi erdőben (szerbül Rajina šuma) a jugoszláv kommunista hatalom erőszakszervezetei által jogaitól megfosztott, bírósági ítélet nélkül kivégzett több száz újvidéki polgár (szerbek, magyarok, bunyevácok) elleni bűntettet.

Úgy véljük, a deklaráció fontos lépés abban az irányban, hogy fény derüljön a teljes igazságra, és ideológiai, politikai, vallási és nemzeti előítéletek nélkül végre megtörténhessen az ártatlan áldozatok rehabilitálása. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelenleg az átfogó kutatások egyik legnagyobb akadálya, hogy a kommunista terror időszakára vonatkozó újvidéki dokumentumok többségét az idők során vagy megsemmisítették, vagy ismeretlen helyen őrzik, ezért egyelőre az áldozatok pontos számát sem lehet meghatározni. Mindez nemcsak a magyar, de a többi áldozatra is vonatkozik.

Történelmi rehabilitáció Szerbiában

Sat, 16 May 2015 12:01:00 +0200

A belgrádi felső bíróság döntése értelmében rehabilitálták Dragoljub Draža Mihailović hírhedt csetnikvezért.

A sokak által történelminek nevezett rehabilitációval megszüntették azt az 1946-os ítéletet, amellyel Mihailovićot halálra ítélték és megfosztották minden polgári jogától. A rehabilitációra vonatkozó ítélet végleges, nincs mód fellebbezésre, mivel egyoldalú volt az eljárás- írja a Tanjug.

Az ítélet magára vonta a nyilvánosság figyelmét, és a bíróság előtt nagy számú polgár gyülekezett, köztük az antifasiszta szervezetek képviselői, az épületben pedig ott voltak a *Nők feketében *elnevezésű mozgalom tagjai, valamint Mladen Obradović, az Obraz elítélt tagja is.

Losoncz Dávid a kollektív bűnösség eltörléséről

Sun, 01 Feb 2015 12:01:00 +0200

Rehabilitálás és vagyon-visszaszármaztatás

Véglegesen töröljék a kollektív bűnösséget!

Fri, 19 Dec 2014 12:01:00 +0200

A szerb Hivatalos Közlönyben november 5-én, a 3877-es szám alatt közétett kormány határozat hatályon kívül helyezte a *Megszállók és Segítőtársaik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság *2/45.számú, 1945. január 22-i határozatát, amellyel háborús bűnösnek nyilvánította avajdasági Zsablyai Járáshoz tartozó Csúrog Község valamennyi magyar és német nemzetiségű lakosát, valamint a Megszállók és Segítőtársaik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Országos Bizottság 1945. március 26-án kelt határozatát a vajdasági Titeli Járáshoztartozó Mozsor Község lakosait nemzeti hovatartozás alapján való háborúsbűnössé nyilvánításáról.

Mentesítették a Sajkás vidéki magyarokat a kollektív bűnösség vádja alól?

Wed, 03 Dec 2014 12:01:00 +0200

MEGKÉSETT, DEKLARATÍV HATÁROZAT

Mon, 10 Nov 2014 12:01:00 +0200

A 2013. június 26-i csúrogi "közös főhajtáskor" elmaradt (és máig nem történt meg) a szerb elnök bocsánatkérése a második világháborúban a vajdasági magyarokat ért atrocitások miatt.

A 2014. október 30-i szerb kormányülésen- csaknem 70 év után- elfogadott, a november 5-i Hivatalos Közlönyben a 3877-es szám alatt megjelent kormányhatározat[1] sem felel meg minden tekintetben az itteni magyarok elvárásainak.[2]

*Službeni glasnik RS [A SZK Hivatalos Közlönye], 121. szám, 20145. november 5, 26-27. o. *

**Szigorúan bizalmas**

A rövidke határozat[3] három pontból áll:

Az első pont kimondja, hogy a kormány "hatályon kívül helyezte[4] a **Megszállók és Segítőtársaik**[5]** Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Bizottság** 2/45. számú, 1945. január 22-én kelt (felsőbb utasításra hivatkozó) szigorúan bizalmas[6] határozatát,[7] amellyel megállapította[8] és háborús bűnösnek nyilvánította a vajdasági Zsablyai Járáshoz tartozó Csúrog Község valamennyi magyar és német nemzetiségű lakosát".

A határozat második pontja "hatályon kívül helyezi a **Megszállók és Segítőtársaik Vajdaságban Elkövetett Bűntetteinek Feltárását Végző Országos Bizottság** 1945. március 26-án kelt határozatát a vajdasági Titeli Járáshoz tartozó Mozsor Község lakosait nemzeti hovatartozás alapján háborús bűnössé nyilvánításáról". (A kormányhatározat indoklása szerint ez a dokumentum a 2i44/45 szám alatt, az 1945. április 3-i dátum alatt van nyilvántartva.)

[Mindkét pontból hiányzik egy fél mondat, hogy a határozat hatályon kívül helyezése "a jogi következményeivel együtt" történik. Ez azonban a radikálisokból lett haladóknak már sok(k) lett volna.]

A harmadik pont kimondja, hogy a határozatot a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében kell megjelentetni.[9]

Az eredeti dokumentumok és a mostani határozat alapján meg lehet állapítani, hogy a csúrogi magyarokat "háborús bűnök elkövetése", a mozsori magyarokat pedig a "nemzeti hovatartozásuk" alapján nyilvánították- közigazgatási eljárásban- háborús bűnösöknek.

*A kollektív bűnösség elvét megalapozó bizottsági döntés *

A titeli magyarokról- akikkel szemben ugyanazt az eljárást alkalmazták, mint a csúrogi és mozsori magyarokra- sem a két konkrét 1945. évi, sem a mostani kormányhatározat nem tesz említést. A történelmi dokumentumok szerint, a három falu: Csúrog,[10] Zsablya és Mozsor csaknem minden magyar lakosát- a "kollektív bűnösségük" koholt vádjával- kitelepítették, gyűjtőtáborba szállították, vagy kivégezték.

A kollektív bűnösség elvét megalapozó bizottsági döntés meghozatalára csak a csúrogi magyarokra vonatkozóan került sor, amit a történelmi dokumentumokból is látszik.

A mozsori magyarokkal kapcsolatos 1945. március 26-i határozat (a már említett mellett) abban is különbözik csúrogiakra vonatkozótól, hogy 285 mozsori, három titeli és két újvidéki lakos nevét is tételesen felsorolja, akik "háborús bűnök elkövetéséért, ezekre való bujtogatásért, illetve ilyen bűnök végrehajtásában való részvételért felelősek", vagyis "háborús bűnösök".[11] (Hogy mi lett a sorsuk az a határozatból nem derül ki, de feltételezhető.)

*A mozsori magyarokat elítélő határozat *

Zsablyai magyarokkal kapcsolatos ilyen döntés létezéséről a történészek nem tudnak, illetve ismert történelmi források erre nem utalnak.- Az idézett határozat analógia alapján alkalmazásra került Zsablya Község magyar lakosaival szemben is az illetékes állami szervek által lefolytatott vagyonelkobzási eljárásokban- olvasható a szerb kormányhatározat indoklásának negyedik bekezdésében.[12] Tegyük hozzá: a deportálásokban és a kivégzésekben is. Ez azonban még növeli is az elkövetők felelősségét.

**Következmények nélkül**

A szerb kormányhatározat meghozatalára a **Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ)** "kérelmére" került sor- derül ki a dokumentum indoklásából.[13] (Az viszont már nem említi, hogy ennek a "kérelemnek" a "benyújtása" mikor volt.) A határozat elfogadása, tehát, nem a szerb kormány által a bűncselekmények felismerése miatt, hanem a koalíciós magyar párt "kérelmére" történt.

A Nem jutottunk előbbre c. 2014. május 2-i írásomban[14] figyelmeztettem a **VMSZ és a ****Szerb Haladó Párt (SNP) közötti megegyezés**, a **Szerb- magyar történelmi megbékélés, vagyon-visszaszármaztatás, rehabilitáció, az egyházakkal való együttműködés ****c. fejezet** a) pontjára, miszerint "a Kormány megalakulása után megszületik az a kormánydöntés, amely alapján jogi hatályát veszti a csúrogi, zsablyai és mozsori magyarokat a kollektív bűnösség elve alapján háborús bűnösnek nyilvánító két, 1945-ben született katonai közigazgatási határozat".[15]

Rámutattam: "Ez a pont nem azt tartalmazza, hogy a két határozat "semmisé lesz nyilvánítva", hanem, hogy "jogi hatályát veszti". A semmisség a jogban az jelenti, hogy "a joghatás szerint kezdettől fogva és önmagában, *ipso jure* (jogból kifolyólag) érvénytelen".[16] Amennyiben ezek "a kormánydöntés alapján vesztik jogi hatályukat" (érvényüket), akkor viszont fennáll annak a lehetősége, hogy ez csak a jövőre, vagyis annak a meghozatalától kezdődő időre vonatkozik. A dokumentum megszövegezőinek- a nyilvánvaló jogi különbségek miatt- el kellene gondolkozniuk, hogy mi az egyik, illetve másik eset jogkövetkezménye."[17]

A indoklásából kiderült, hogy "jogerős határozat[18] hatályának megszűnéséről szóló határozatnak[19]- a **közigazgatási eljárási törvény** 255. szakaszának 3. bekezdése szerint[20]- "csak a jövőben van joghatálya".[21] Magyarán ez azt jelenti, hogy a mostani kormányhatározatnak visszamenő/kezdettől számított hatálya nincsen. Vagyis: csak a hatályon kívül helyező határozat meghozatala napjától előre nézve érvényes (nem pedig a megszüntetett végzés keltezésétől). Amennyiben továbbvigyük ezt a gondolatot, akkor a csúrogi, zsablyai és mozsori magyarok 2014. október 30-ig (amikor a kormány meghozta a határozatot) kollektív háborús bűnösök, attól kezdve pedig nem.

Ezt az állítást támasztja alá **Pásztor Bálint** (a VMSZ köztársasági képviselőjének, a parlamenti nemzeti kisebbségi frakció vezetőjének) 2014. november 6-i- beismerésnek is nevezhető- nyilatkozata a **Pannon RTV**-nek: "A kollektív bűnösség eltörlése nem jelenti azt, hogy alanyi jogon mindenki esetében megszűnt a háborús bűnös pecsétje. Ezt továbbra is kezdeményezni kell, amit az áldozatok hozzátartozói vagy a túlélők még két évig tehetnek meg. A vagyon-visszaszármaztatási kérelem benyújtására azonban már nincs lehetőség. Annak a határideje márciusban lejárt".[22]

**A megfogalmazásból nyilvánvaló: 1.** A még életben lévő kollektív háborús bűnökkel terhelt magyaroknak, illetve azok leszármazottainak továbbra is le kell folytatni a rehabilitálási eljárásokat. **2.** A vagyon-visszaszármaztatási eljárásból kimaradnak mindazok a csúrogi, zsablyai és mozsori magyarok, akik 2014. március 1-jéig nem nyújtották be az ilyen irányú kérelmüket, mivel (a szerb kormány addig halogatta a határozat meghozatalát, hogy) ezzel a dátummal lejárt a kérvények átadására megszabott törvényes határidő.

***

Mindebből arra következtetésre lehet jutni, hogy született egy megkésett, deklaratív[23] kormányhatározat, amely a formálisan eltörli ugyan a három közösség magyarjainak kollektív háborús bűnösségét, de "csak a jövőre nézve". Ugyanakkor nem rendezi annak sem az erkölcsi (az érintetteknek továbbra is le kell folytatni a rehabilitálási eljárásokat), sem az anyagi következményeit (a károsultak nem kapják vissza az elvett vagyonukat, nem részesülnek kárpótlásban), stb. Érdemben, tehát, nem változott semmi. Erre azt mondják: "Nesze semmi, fogd meg jól." Ezt kellene nekünk most üdvözölni?

– Amit a politikának meg kellett tennie, azt megtette- fogalmazott **Pásztor István,** a VMSZ elnöke. [24] De a politika megtett-e mindent? Pásztornak ez a kijelentése kísértetiesen hasonlít a VMSZ sajtószolgálatának közleményére a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló (egyébként rossz) törvény elfogadása kapcsán, miszerint "ennél többet nem lehet elérni a szerbiai parlamentben".[25]

A határozat ellen "a kézbesítéstől számított 30 napon belül közigazgatási per indítható a Közigazgatási Bírósághoz történő kereset benyújtásával". Amennyiben a VMSZ nem indít pert a határozat ellen (ami szinte biztosra vehető),[26] akkor a magyar közösség számára elfogadhatónak tartja. Ebben az esetben a felelősség a pártot és a két Pásztort terheli a határozat hiányosságaiért is.

A VMSZ-nek, illetve a parlamenti kisebbségi frakciónak egyúttal követelni kellene (csak éppen nem fogja megtenni), hogy a szerb képviselőház módosítsa a vagyon-visszaszármaztatási törvényt: Nyisson új határidőt a kérvények átadására!

A magyarországi vezetőnek és pártoknak pedig végre tájékozódni kellene a szerb kormány kisebbségjogi intézkedéseiről, mielőtt (többnyire elhamarkodva) "üdvözlik" azokat.

Újvidék, 2014. november 9.

BOZÓKI Antal

[1] *Službeni glasnik RS,* 121. szám, 2014. november 5. 26-27. o.

[2] A jogszabály meghozatalát **Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök november 2-án Szabadkán, **a második világháború végén, a kommunista partizánok bevonulása után ártatlanul kivégzett sok száz magyar tömegsírjainál tartott megemlékezésen jelentette be, habár ennek a csúrogi emlékműnél kellett volna megtörténnie. **Vučićról azt is megírták, hogy "*nem volt mindig a megbékélés élharcosa" (Vučić: egy szerbért ezer muszlimot ölünk meg- Ez az ember emlékezett meg a magyar áldozatokról Szabadkán?!

https://delhir.info/cimlap/kiemelt-hirek/32302-2014-11-04-17-01-36).

– A szerbiai szerb nyelvű sajtó majdhogynem teljesen elhallgatta a hírt. *Ami legalább ennyire furcsa, hogy a szerb kormány, hivatalos honlapján beszámol ugyan az október 30-i kormányülésről, amelyen megszületett a kollektív háborús bűnösség alóli felmentésről szóló rendelet, de erről nem esik szó a hírben, és dokumentum sincs fenn a kormány honlapján. A rendelet, magyar fordításban, csak a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) (https://vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/vmsz-kezdemenyezesere-szerb-kormany-hatalyon-kivul-helyezte-harom-falu-csurog) honlapján olvasható- közölte Ternovácz István a Kossuth Rádióban (Kisebbségi Fórum- Temerin, KIFO HÍRLEVÉL, I. évf. 256. szám, 2014. november 3.).

[3] A VMSZ 2-es alatti honlapján a "rеšenje" szót (határozat helyett) tévesen "végzésnek" fordították, mivel végzést az igazságügyi szervek hoznak.

[4] Az 2-es alatti fordításban a szerb "UKIDA SE" szavakat a "HATÁLYÁT VESZTI" szavakkal jelenik meg. A szerb "ukinuti" szónak több jelentése is van: eltöröl, megszüntet, megsemmisít, érvénytelenít, hatályon kívül helyez, visszavonás (Srpskohrvatsko-mađarski rečnik/Szerbhorvát-magyar stótár. Pokrajinski zavod za izdavanje udžbenika/Tartományi tankönyvkiadó Intézet. Novi Sad, 1975. harmadik kötet, 456. o.). A "hatályát veszti" szavaknak inkább az "izgubiti pravnu snagu", vagy a gubitak/gubljenje (pravne) važnosti felelne meg.

[5] A fordításban a szerb "pomagača" szó "segítőik"-re lett fordítva.

[6] A fordításban kimaradtak "Str. pov" szavak. Lásd a dokumentumot.

[7] A szerb "odluka" magyar megfelelője a "döntés", vagy "határozat".

[8] A fordításban kimaradt az "utvrđivanju" szó, amellyel az ominózus döntés szerzői vélhetően a magyarok által elkövetett háborús bűnökre utalnak. A fordítási észrevételek miatt nem ártana ellenőrizni a VMSZ honlapján közölt magyar nyelvű szöveg egészét.

[9] A Hivatalos Közlönyben nem jelent meg a határozat indoklása. Ez csak a VMSZ-nek az 2-es alatti honlapján található meg.

[10] A falunak 1910-ben 10 180 lakosa volt, ebből 7211 szerb és 2730 magyar nemzetiségű. A háború után, 1948-ban tartott összeírás szerint a lakosság 7929 főt tett ki, ebből 7293 szerb, 193 magyar, a többi más nemzetiségű. A hiányzó magyarok közül 695 személyről van arra vonatkozó adat, hogy áldozatául esett a titói rendszer terrorjának: a faluban 1944. október dereka és 1945. január 23-a között végrehajtott emberirtásnak, majd a haláltáborban elszenvedetteknek. Negyvenöt januárjában ugyanis a falu teljes maradék magyarságát háborús bűnössé nyilvánították, és a 25 km-re levő Járek (Tiszaistvánfalva) német faluban kialakított haláltáborba deportálták őket. Még a templomukat és a temetőjüket is lerombolták. Hasonló sors érte Zsablya és Mozsor helység mintegy 2300 főt kitevő magyar lakosságát is. Forrás: 1. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest, 1912, Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 880; p. 2. Matuska Márton: A megtorlás napjai. Újvidék, Magyar Szó- Forum, 1991, 393 p.; 3. Matuska Márton: Hová tűntek Zsablyáról a magyarok? Temerin, 2004, A VMDP Történelmi Bizottsága, 242 p.; 4. Teleki Júlia: Hol vannak a sírok? Óbecse, 2007, a szerző kiadása, 192 p.

A legutóbbi (2011-es) népszámláláson 90 csúrogi, 85 zsablyai és 14 mozsori vallotta magát magyarnak.

(70 év után eltörölték a magyarok kollektív bűnösségét Szerbiában- Ennek kellene örülnünk?

Közzétette: Haraszthy Ágoston 2014. november 02., 18:56)

https://delhir.info/cimlap/friss-hireink/32218-2014-11-02-18-00-19

[11] Lásd a dokumentumot.

[12] Lásd az 2-es alatti honlapon.

[13] Uo. Lásd az 1. bekezdésben.

[14] Jegyzet a VMSZ-SNP megállapodásról. https://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/24283-2014-05-02-19-01-56, 2014. május 2. [20:57]; Civitas Europica Centralis (CEC): Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. május 3. és Magyar Közlöny- Az MRM hírforrása, 2014. május 25.- III. évfolyam 31. szám

[15] https://vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/koalicios-szerzodes

[16] Semmisség. Jogi Lexikon, CompLex, Budapest, 2009., 598. o.

[17] Lásd a 13-as alatti írást.

[18] A magyar fordításban "végzés".

[19] A magyar fordításban "végzés".

[20] Törvény az általános közigazgatási eljárásról (A JSZK Hivatalos Lapja, 33/97. és 31/2001. szám, A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 30/2010. szám). Lásd a Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapján: https://www.mnt.org.rs/175-Torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven (a 37-es szám alatt).

[21] Lásd az indoklás 7. bekezdésében. A 2-es alatti fordításban: "jogerős végzés hatályának megszüntetésről szóló végzés alapján csak a jövőre nézve állhat be jogkövetkezmény".

Eltörölték a kollektív bűnösség elvét

Sun, 02 Nov 2014 12:01:00 +0200

Magyar Szó

VMSZ

Magyar Hírlap

MRKIĆ (IS) MEGÍGÉRTE

Tue, 29 Oct 2013 12:01:00 +0200

A szerb parlament- a csúrogi (2013. június 26-i) "történelmi jelentőségű megbékélést" megelőzően (2013. június 21-én) nyilatkozatban ítélte el "a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett azon aktusokat, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak".

A dokumentum erről így fogalmaz:

"3. A Szerb Köztársaság Képviselőháza meggyőződését fejezi ki, hogy a tolerancia szellemének a nemzeti közösségek, valamint a Szerb Köztársaság valamennyi polgára közötti megbecsülés erősítésének az érdekeit szolgálja azon nemzeti közösségeknek a kollektív felelősség alól való felmentése, amelyeket az egykori állami szervek döntései kollektív bűnösséggel sújtottak a második világháború után a Vajdaságban."¹

A parlamenti nyilatkozat elítélte ugyan a katonai közigazgatás hozta határozatot, amellyel kimondta a Csúrog, Mozsor és Zsablya magyarjaira a kollektív bűnösséget,² de ezúttal sem került sor azok egyértelmű és határozott semmissé nyilvánítására.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének minőségében, a csúrogi emlékmű befejezési munkálatai alatt kijelentette: "abban is bízik, hogy szerdáig (azaz 2013. június 26-ig- B. A.) a szerb kormány hatályon kívül helyezi a három falu: Csúrog, Mozsor és Zsablya magyar lakosságának kollektív bűnösségéről szóló határozatot".³

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) Választmánya (a július 15-én nyilvánosságra hozott közleményében)² "aggodalommal konstatálta, hogy az 1944/45-ben kollektív büntetéssel sújtott magyarokra vonatkozó korabeli rendeletek hatályon kívül helyezése a szerb kormányfő ígéretei ellenére nem történt meg", holott- a párt ismeretei szerint- ezt "már a köztársasági elnökök közös főhajtása előtti kormányülésre tervezték, de állítólagos technikai okok miatt elhalasztották".⁴

Ivan Mrkić szerb külügyminiszter budapesti látogatása során- 2013. október 7-én- "megígérte, a szerb kormány a közeljövőben hatályon kívül helyezi a három dél-bácskai magyar falu, Csúrog, Mozsor és Zsablja lakóinak kollektív bűnösségét kimondó határozatokat".⁵ Szavai szerint a nemzeti kisebbségek erősíthetik a két ország barátságát, ezért is döntött úgy a szerb kormány, hogy visszavonja a három településsel kapcsolatos "elfogadhatatlan határozatokat".⁶

A nyilatkozat figyelmesebb elemzéséből arra lehetne következtetni, hogy a szerb kormány ebben az ügyben már "döntött". Mrkić azonban nem pontosította, hogy mit ért a "közeljövő" alatt. Tény viszont, hogy a korabeli rendeletek hatályon kívül helyezése mindezidáig nem történt meg.

Pásztor István, a VMSZ és a vajdasági parlament elnöke Budapesten ugyanakkor az nyilatkozta, hogy "halottak napja előtt megszülethet az a szerbiai kormányrendelet, amely megszünteti a csúrogi, mozsori és zsablyai magyarok kollektív bűnösségét"⁷

Az ’56-os magyar forradalom és szabadságharc alkalmából október 23-án a szabadkai Jadran színházban mondott ünnepi beszédében Pásztor "megjegyezte, a Vergődő madár ellopásakor⁸ különös politikai üzenet, hogy még mindig nincs kormányrendelet a kollektív bűnösségen alapuló közigazgatási döntések hatályon kívül helyezéséről". – Technikai kérdés, mondják, de a halasztása politikai üzenet- fogalmazott Pásztor.⁹Felvetődik azonban a kérdés: Mit tett Pásztor, a Tartományi Képviselőház és a VMSZ elnöki pozíciójából, a kollektív bűnösség megszüntetése érdekében?

Valamilyen jogi aktus elítélése és annak hatályon kívül helyezése között óriási a különbség, illetve mások a jogkövetkezmények.

A vitatott rendelet hatályon kívül helyezése egyúttal a három falu meghurcolt lakosainak a törvény erejénél fogva való rehabilitálását is jelentené (törvényes rehabilitáció). Ennek pedig az lenne a további következménye, hogy minden elvett ingatlant vissza kellene szolgáltatni a volt tulajdonosoknak, vagy kártalanítani kellene azokat, akik még élnek, illetve a leszármazottaikat. Erről is dönteni kellene most a szerb kormánynak.

Ilyen megvilágításban talán érthetőbb, hogy június óta miért húzódik-halasztódik az ominózus rendeletek hatályon kívül helyezése. Lesz-e megoldás?

A nemzetközi jog szerint, a kormányfő és a külügyminiszter nyilatkozata jogilag és erkölcsileg is kötelezi az országot, amelyet képviselnek. Kíváncsian várjuk most, hogy halottak napjáig (november 2.) előkerül-e a Vergődő madár, és hogy a szerb kormány meghozza-e a megígért rendeletet. Ezek nélkül pedig kérdésesé válhat a "megbékélési folyamat".

Újvidék, 2013. október 28.

__________

A törvény mégsem kötelez?

Wed, 10 Oct 2012 12:01:00 +0200

A parlament által tavaly decemberben elfogadott rehabilitálási törvénynek azért is volt nagy a jelentősége, mert megegyezést jelentett a vajdasági magyar és szerbiai politikai színtéren, s véget vetett annak a több hónapig tartó harcnak, melynek végül mindenképpen a kollektív bűnösség elvének az eltörlését kellett eredményeznie. Lehetővé tette azt is, hogy Magyarország rábólintson Szerbia tagjelöltségi kérelmére, amikor az Európai Unió az ezzel a kérdéssel kapcsolatos álláspontját fogalmazta meg. Más téma, hogy mit gondolnak a kollektív bűnösségről ma a pártok, s hogy azok, akik a restitúciós jogszabály elfogadását lehetővé tették, valószínűleg most sem tartják problematikusnak a törvény vitatott sorait, s továbbra sem vélik felfedezni azokban a kollektív bűnösségre utaló tartalmat.

Kirakat törvény

Sat, 22 Sep 2012 12:01:00 +0200

Szerbia képviselőháza 2011. december 5-én fogadta el a rehabilitálási törvényt, amellyel "azon személyek rehabilitálását és rehabilitálásuk jogi következményeit szabályozza, akiket politikai, vallási, nemzeti vagy ideológiai okokból életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól a törvény hatálybalépésének napjáig megfosztottak".

A törvény a szerb Hivatalos Közlöny 2011. december 7-i 92. számában jelent meg, ami azt jelenti, hogy még tavaly december 15-én hatályba lépett.

**Rehabilitációs jogok**

A rehabilitált személyek jogait a jogszabály 20. szakasza rendezi, miszerint "a rehabilitált személynek joga van a külön szolgálati idő elismeréséhez, havi pénzbeli térítéshez (külön pótlék), egészségvédelemhez és a betegbiztosításból eredő egyéb jogokhoz, joga van a törvény 2. szakaszának 1. bekezdése alapján elvett vagy elkobzott vagyon visszaszármaztatásához, illetve az ezzel a vagyonnal kapcsolatos kártalanításhoz és rehabilitációs kárpótláshoz".

A rehabilitációs kárpótlásra való jogot a törvény 26. szakasza szabályozza. Ennek alapján a*** ***rehabilitált személy "jogosult a szabadságának és jogainak megsértése miatt keletkezett anyagi károk kárpótlására, a kötelmi viszonyokat szabályozó törvénnyel összhangban" (1 bekezdés).

A rehabilitált személy halála miatt elszenvedett lelki sérelmekért nem anyagi kárpótlásra jogosult a rehabilitált személy házastársa, gyermeke és szülei, illetve testvérei és élettársa, aminek feltétele, hogy közöttük és az elhunyt rehabilitált személy között tartós életközösségi viszony volt, a kötelmi viszonyokat szabályozó törvénnyel összhangban (21. szakasz 2. bekezdés).

Ezen túlmenően (21. szakasz 1. bekezdés), a rehabilitált személyek gyermekei (7. szakasz 5. pont), akik a szülők jogainak és szabadságának megsértése idején a büntetés-végrehajtási intézetben születtek, illetve akik a szülőkkel együtt bizonyos időt ezekben az intézetekben töltöttek, vagy a büntetés végrehajtás ideje alatt az egyik vagy mindkét szülő gondoskodását nélkülözve nőttek fel, nem anyagi, vagyis ún. rehabilitációs kárpótlásra jogosultak, a szabadságvesztése miatt elszenvedett lelki sérelmekért, a kötelmi viszonyokat szabályozó törvénnyel összhangban.

**Botrányos viszonyulás**

Sz. Piroskát és három másik családtagját (szüleit és nagyanyját), akiket 1945. január végén Csúrogról a járeki táborba hurcoltak, az újvidéki Felső-bíróság 2011. február 22-én rehabilitálta. Piroskáék a táborban mintegy kilenc hónapot töltöttek, majd a palánkai kendergyárba vitték őket dolgozni. Szabadulásuk után Szenttamáson telepedtek le.

A bírósági ítélet kézbesítése után (2012. április 4-én) a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap újvidéki fiókszervezetéhez fordultam, hogy ügyfelem számára, a rehabilitálási törvény 20. szakaszának 1. bekezdésével összhangban, ismerje el "a külön szolgálati időt és a havi pénzbeli térítést (külön pótlékot)".

A címzettnél való többszöri érdeklődés után azt a (szóbeli) választ kaptam, hogy "a tárgyat a levéltárba helyezték" (sic!). Más szóval, a kérelmet válaszra sem méltatták, ami- még ha közigazgatási eljárásról is van szó- botrányosnak nevezhető. Ezek után nem maradt más, minthogy nyomatékosan követeljem, írásban válaszoljanak a beadványomra. Szeptember 9-én aztán az alábbi szövegű válasz érkezett:

- Értesítjük Önt, hogy eddig nem volt lehetőségünk se elfogadó se elutasító határozatot hozni az Ön ügyfele, Sz. Piroska újvidéki lakos külön szolgálati idejének elismeréséről, az újvidéki Felső-bíróság rehabilitálási végzése alapján, a rehabilitálási törvénnyel összhangban, tekintettel arra, hogy az újvidéki Tartományi Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap Igazgatóságától nem kaptunk utasítást az ilyen jellegű külön szolgálati idővel kapcsolatos munka végzésére.

Az Ön követelésének fénymásolatát elküldtük a tartományi alap nyugdíj- és rokkantbiztosítási szektora igazgatójának, tanácskozás és az illetékes minisztériumtól való válaszadás céljából- olvasható a (válasz)levélben.

Az új törvény sem rendezi a kárpótlás kérdéskörét

Fri, 24 Feb 2012 12:01:00 +0200

A 2006-ban elfogadott rehabilitációs törvény nem rendezte a rehabilitációs kárpótlás kérdését. A tavaly év végén elfogadott új jogszabály előírányozza a Rehabilitációs Kárpótlási Bizottság megalakítását. A testület létrehozásával azonban késnek.

A vagyon-visszaszármaztatási űrlap

Sun, 29 Jan 2012 12:01:00 +0200

A 2011. október 6-án hatályba lépett, a vagyon-visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló törvénnyel kapcsolatos kérelmeket külön űrlapon kell benyújtani.

A vagyon visszaszármaztatást egy új, alakulóban lévő köztársasági** Restitúciós ügynökség** fogja lefolytatni, a vonatkozó és az általános közigazgatási eljárást szabályozó törvénnyel összhangban.

Az ügynökségnek- a törvény 40. szakaszával összhangban- Szerbia Köztársaság egész területén szétosztásra kerülő legalább két napilapban, valamint a pénzügyekkel megbízott illetékes minisztérium és az ügynökség honlapján a restitúciós törvény hatálybalépésétől számított 120 napos határidőn belül nyilvános felhívást kell közzétenni a vagyon-visszaszármaztatási kérelmek benyújtására. A kérelmet az ettől a naptól számított két éven belül lehet benyújtani.

TÖRVÉNY AZ ELKOBZOTT VAGYON VISSZASZÁRMAZTATÁSÁRÓL ÉS A KÁRPÓTLÁSRÓL

Thu, 19 Jan 2012 12:01:00 +0200

A vagyon visszaszármaztatására vagy kárpótlásra vonatkozó jogosultság

szakasz

A vagyon visszaszármaztatására vagy kárpótlásra joga van:

hazai természetes személynek, aki az elkobzott vagyon volt tulajdonosa, halála vagy halottá nyilvánítása esetén pedig a Szerb

Köztársaságban az öröklést szabályozó jogszabályokban és ebben a törvényben megállapított törvényes örököseinek;

az alapítványnak, amelynek elkobozták vagyonát, azaz jogutódjának;
a volt tulajdonosnak, aki valamikori elkobzott vagyonát visszterhes jogi ügylet alapján visszajuttatta saját tulajdonába;
annak a természetes személynek, aki állami szervvel 1945. és 1958. között adásvételi szerződést kötött ha bírósági eljárásban megállapításra kerül, hogy adásvételi árának összegével megkárosult, kizárólag a kárpótlásra van joga, ezzel a törvénnyel összhangban, melyet a kifizetett adásvételi ár összegével csökkenteni kell;

TÖRVÉNY A REHABILITÁCIÓRÓL

Mon, 12 Dec 2011 12:01:00 +0200

A Szerb Népképviselőház 2011. december 5-én elfogadta a javaslatot, azzal, hogy megváltoztatta a 4. szakasz 1. bekezdését és új (2.) bekezdéssel bővítette a 29. szakaszát.

A rehabilitációról szóló törvényjavaslatot a magyarországi Keskenyúton Alapítvány

fordíttatta le) magyar nyelvre és 2011. november 18-án jelentette meg honlapján

A Szerb Népképviselőház 2011. december 5-én elfogadta a javaslatot, azzal, hogy megváltoztatta a 4. szakasz 1. bekezdését és új (2.) bekezdéssel bővítette a 29. szakaszát.

A változások fordítását beépítettem a törvény lent közreadott szövegébe.

Egyszer minden a helyére kerül

Fri, 09 Dec 2011 12:01:00 +0200

December 5-ről éveken át a 2004-es sikertelen népszavazás jutott eszébe a vajdasági magyarok nagy részének. Az elmúlt években sokan gyásznapként emlegették ezt a dátumot. Remélem mostantól ez egy kicsit másképp lesz. Hétfőtől ugyanis ehhez a naphoz a magyarság kárpótlási és rehabilitációs ügyekben aratott győzelme (is) kapcsolódik.

Olcsó politikusi húzás minden apró sikert történelminek nevezni. Nem szabad a siker fogalmát kiüresíteni, mindennapossá tenni. Most hétfőn azonban- nyugodt lelkiismerettel állítom- a szeptemberi csata elvesztését követően (amely következtében október 6-án, a magyarság gyásznapján hatályba lépett a diszkriminatív vagyonvisszaszármaztatási törvény), a kárpát-medencei magyarság háborút nyert.

NÉPIRTÁSOK A SAJKÁS-VIDÉKEN

Mon, 05 Dec 2011 12:01:00 +0200

Hatvanhét év után se történt előrehaladás a csurogi, zsablyai és mozsori magyarokra 1945-ben kimondott, mind a mai napig fenntartott "kollektív / közös bűnösség" és koholt vádak ügyében. Úgyszintén megoldatlan az áldozatoknak kijáró végtisztesség és méltó megemlékezés jogának biztosítása. Akadozik az események hatékony tudományos feltárása, és az elkövetőket sem nevezték még meg.

A történészek továbbra is többnyire adósak az 1944-1945-ben történt magyarellenes megtorlások teljes felderítésében. A háború utáni nemzedékek számára nem csak az események ismerete hiányos, de azt sem tudják pontosan, hogy a vajdasági magyarokra, a csurogi, zsablyai és mozsori magyar lakosságra, vagy csak a csurogi magyarokra mondták ki a kollektív bűnösséget. Mikor és ki által történt ez?

Reagálás: A kollektív bűnösség elve él

Fri, 02 Dec 2011 12:01:00 +0200

– Nyilvánvalóan politikai haszonszerzésből, vagy károkozási célzattal kisebbítik egyesek annak a sikerét, hogy a vagyon-visszaszármaztatási folyamatból kikerül a kollektív bűnösség elve. A vádaskodókat- szándékukból kifolyólag- jogi, de egyéb érvekkel sem lehet meggyőzni. Nyilvánvalóan csak néhány év múlva térhetünk vissza erre a témára, akkor, amikor a gyakorlatban is látjuk a törvény alkalmazását. A rehabilitációs törvény kimondja azt, hogy a törvény erejénél fogva rehabilitáltnak tekinthető az a civil lakosság, amelyet a kollektív bűnösség elve alapján minősítettek háborús bűnösnek. Ilyen törvényt egyetlen Magyarországgal szomszédos államban sem sikerült elfogadtatni az elmúlt egy-két évtizedben- nyilatkozta Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselője a Vajdaság Ma internetes portálnak (https://www.vajma.info/cikk/tukor/4556/Varga-Laszlo-A-vagyon-visszaszarmaztatasi-folyamatbol-kikerul-a-kollektiv-bunosseg-elve.html, 2011. november 29. [14:05]

Varga László: vagyon-visszaszármaztatási folyamatból kikerül a kollektív bűnösség elve

Tue, 29 Nov 2011 12:01:00 +0200

** A napokban elfogadásra kerülő rehabilitációs törvényt eltérően ítélik meg a vajdasági magyarok körében, az utóbbi időben számos kifogás, bírálat érte. Hogyan vélekedik erről Varga László parlamenti képviselő, aki a jogszabályt a nemzeti közösség szempontjából sikernek értékeli, mivel e törvénnyel sikerült levenni a magyarokról a kollektív bűnösség ódiumát? Varga László a Vajdaság Mának nyilatkozott.**

A hadiparancsnak eleget tevő vajdasági magyarok ezúttal is kimaradnak a rehabilitációs törvényből... Hogyan?

Pontosan meg kell határozni azt, hogy a hadiparancsnak eleget tévő vajdasági magyar katonák mely csoportjára vonatkozik a törvény: azokra, akik Szerbia területén vesztették életüket katonaként, vagy pedig azokra, akik Szerbia területén kívül estek el. Ez azért fontos, mert a törvény azokat zárja ki a rehabilitálásból, akik Szerbia területén a megszálló erők oldalán vesztették életüket fegyveres harcokban. Nagyon fontos a történelmi tények ismerete: a vajdasági magyar hadkötelezettek, akik a honvédség keretében szolgáltak, nem Szerbia területén folytattak a második világháború folyamán hadicselekményeket, hanem a keleti fronton. Éppen ezért ez a kizárás nem érinti a vajdasági magyarokat.

Mi lenne kizáró ok?

Rehabilitációs törvényjavaslat: észrevételek és javaslatok

Mon, 28 Nov 2011 12:01:00 +0200

– A rehabilitációs törvényjavaslat a jelenlegi megfogalmazásban nem fogadható el. Egyrészt azért, mert a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási (ún. restitúciós) törvény és a rehabilitálási törvényjavaslat egyes rendelkezései egymással ellentétesek, másrészt azért, mert az utóbbi egyes rendelkezései még önmaguk közt is ellentmondóak, és a vajdasági magyarságra nézve hátrányos megoldásokat tartalmaznak- olvasható a vajdasági magyar szervezetek (VMDP, VMDK, MPSZ, MRM és hét civil szervezet) 2011. november 15-i közleményében (A rehabilitációs törvényjavaslat nem fogadható el, https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/12604/Tobb-vajdasagi-magyar-szervezet-ellenzi-a-rehabilitacios-torvenyjavaslat-elfogadasat.html, 2011. november 16. [15:13]).

Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért közhasznú, civil szervezet elnökének levele

Mon, 28 Nov 2011 12:01:00 +0200

Alapszabályunk értelmében, civil szervezetünk védnökséget vállalt a határainkon kívül élő nemzeti közösségeink jogainak védelme felett. Nos, ennek szellemében, átnéztem a "Keskenyút" portálon már olvasható, magyar nyelvű, tárgyi törvénytervezetet, amelyről a Szerb Köztársaság Parlamentje a közeli napokban, december 1-én, vagy 2-án szavaz. Nem tudom, hogy a fordítás az eredeti változatról készült-e (amiről Varga László VMSZ képviselő úgy beszélt, hogy csak az elfogadható!), vagy már egy módosított változat. Akárhogy is legyen, a magyarra fordított törvénytervezet, ebben a formában, a Szerb Köztársaságban élő magyar közösségünk és a Nemzet egésze számára életveszélyes, elfogadhatatlan lenne.

TÖRVÉNY A REHABILITÁCIÓRÓL A TRIANON MÚZEUM ALAPÍTVÁNY lefordíttatta a törvény javaslatot

Fri, 18 Nov 2011 12:01:00 +0200

Úgy tűnik a szerb parlament előtt fekvő rehabilitációs törvényjavaslat a délvidéki magyarság sorsát döntően fogja befolyásolni.

Egyszerre foglal állást a különböző délszláv államokba kényszerült magyarságot ért több évtizedes jogsértésekkel kapcsolatosan, határozza meg a szerbiai magyarság kárpótlásának mélységét és döntő módon fogja alakítani a szerb-magyar kapcsolatok középtávú alakulását.

Mivel a kulcsfontosságú törvényjavaslat eddig magyar nyelven nem volt hozzáférhető, a Trianon Múzeum a határon túli magyarság iránt vállalt felelőssége alapján, a törvényjavaslatot lefordíttatta és az érintett magyar emberek, magyar közösségek és szervezetek rendelkezésére és bölcs megfontolására bocsájtja. A törvény-javaslata (2011. október 31. óta) megtalálható a Szerb Népképviselőház honlapján, az eljárásba került törvényjavaslatok között.

Több vajdasági magyar szervezet ellenzi a rehabilitációs törvényjavaslat elfogadását

Wed, 16 Nov 2011 12:01:00 +0200

Alulírott vajdasági magyar civil szervezetek és politikai pártok Újvidéken, 2011. november 15-én, megvitatták a szerb rehabilitációs törvény javaslatát, amely rövidesen a szerb képviselőház elé kerül elfogadásra.

A részvevők a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontjaikat az alábbiakban foglalták össze:

A rehabilitációs törvényjavaslat a jelenlegi megfogalmazásban nem fogadható el.

Egyrészt azért, mert a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási (ún. restitúciós) törvény és a rehabilitálási törvényjavaslat egyes rendelkezései egymással ellentétesek, másrészt azért, mert az utóbbi egyes rendelkezései még önmaguk közt is ellentmondóak, és a vajdasági magyarságra nézve hátrányos megoldásokat tartalmaznak.

Képviselőház előtt a rehabiltálási törvény

Thu, 03 Nov 2011 12:01:00 +0200

A szerb kormány a képviselőház elé terjesztette a Rehabilitálási Törvény javaslatát. A törvény-javaslata hétfő (október 31-e) óta megtalálható a Szerb Népképviselőház honlapján (https://www.parlament.rs/akti/zakoni-u-proceduri/zakoni-u-proceduri.1037.html), az eljárásba került törvényjavaslatok között (az első helyen).

**Az előterjesztő javasolta, hogy a parlament "sürgősségi eljárással" fogadja el az új jogszabályt.

A új Rehabilitálási Törvény javaslata nagy érdeklődésre számíthat, miután a Vagyon-visszaszármaztatási és Kárpótlási Törvény éles vitát váltott ki, mivel csak az 1945. március 9-e után elkobzott vagyon visszaszármaztatását látja elő, és mert- számos belföldi és Magyarország hivatalos véleménye szerint is- a törvény 5. szakasza 3. bekezdésének 3. pontja a kollektív bűnösség elvét sugalmazza. Az elvett vagyon-visszaszármaztatásra illetve kárpótlásra- a törvény említett szakasza szerint- nem jogosult "az a személy, aki a második világháború alatt a Szerbia Köztársaság területén tevékenykedő megszálló erők tagja volt és annak örökösei".

Elenyésző számú rehabilitált

Thu, 22 Sep 2011 12:01:00 +0200

A 2006. április 17-én elfogadott rehabilitálási törvény mindössze 9 rövid szakaszból áll és azon személyek rehabilitálására vonatkozó szabályokat tartalmazza, akik 1941. április 6-ától a törvény hatályba lépéséig (2006. április 25.- B. A. megj.) terjedő időszakban "politikai és ideológiai okokból bírósági vagy közigazgatási határozat nélkül, illetve bírósági vagy közigazgatási határozat alapján életüktől, szabadságuktól, vagy más jogaiktól megfosztottak".

A törvény alapján- a nyilvánosságra hozott adatok szerint- mindössze 1480 személy rehabilitáltak, további 800 ilyen kérelem pedig még bírósági eljárásban van.

A szerb kormány visszavonta a rehabilitálásról szóló törvény javaslatát

Thu, 15 Sep 2011 12:01:00 +0200

Varga Lászó parlamenti képviselő:

"A vagyon visszaszármaztatásról szóló törvény javaslata a jövő héten kerül a parlament napirendjére. Annak is van egy hasonlóan diszkriminatív jellege, amellyel kapcsolatban ma fogjuk benyújtani a módosítási javaslatainkat. A legfontosabb ez esetben is a kollektív bűnösség elvének eltörlése. Az, hogy a kormány ma visszavonta a parlamenti eljárásból a rehabilitálásról szóló törvényt, az mindenképpen pozitív fejlemény. A számunkra elfogadhatatlan az, hogy a magyar nemzetre úgy tekintsenek, mint a háborúban a vesztes oldalon álló nemzetre, amely a kollektív bűnösség elve alapján felelős a második világháborúban történtekért"

Halottá nyilvánítás

Fri, 26 Aug 2011 12:01:00 +0200

Halottá nyilvánítás Az eltűnt személyek holttá nyilvánítása nem bonyolult, csak időigényes Ezt a kérdést a peren kívüli eljárásról szóló törvény szabályozza, ezen belül a 3. fejezet 56. törvényszakaszától a 71. törvényszakaszáig rendelkeznek erről, és ennek a résznek Az eltűnt személyek halottá nyilvánítása és a halál beálltának bizonyítása a címe. Ezek alapján megállapítható, hogy peren kívüli eljárásról van szó, amelyeket a községi bíróságokon kell lefolytatni. Az Újvidéki Községi Bíróságon három bíró foglalkozik ilyen esetekkel. Az eljárás valóban nem bonyolult, csak türelem kell hozzá. Az említett jogszabály 57. szakasza négy esetet sorol fel, hogy mikor lehet valakit halottá nyilvánítani. Nos, az 1944/45-ös áldozatokra az utolsó pont vonatkozhat, amely így szól: Az a személy nyilvánítható holttá, aki a háború folyamán vagy a háborút követő események idején eltűnt, vagy az, akiről a háborús események megszűnését követően egy éven belül nem hoztak hírt. Ebbe a kategóriába mindenféleképpen besorolhatók az áldozatok, és az eltűntté nyilvánítást minden olyan személy megteheti, akinek valamilyen jogi érdeke fűződik az eltűnthöz. Ezenkívül az ügyész is kérelmezheti. A kezdeményezőnek egy kérelmet kell átadnia az illetékes peren kívüli eljárásokkal foglalkozó községi bírónak, ennek a kérelemnek tartalmaznia kell az eltűnt személyre vonatkozó tényeket és bizonyítékokat, és az arra vonatkozó adatot is, amelyből kiderül, hogy a kérelmező milyen viszonyban áll az eltűnttel, avagy azzal a személlyel, akit halottá kíván nyilvánítani. A bíró, amint kézhez kapja a kérelmet, köteles ellenőrizni, hogy a feltételezés megfelel-e a valóságnak, ezt követően az eltűnt személynek gyámot nevez ki, és erről értesíti a gyámhatóságot. Az eljárás történhet úgy is, hogy a gyámhatóságot kéri fel, hogy nevezzenek ki gyámot, ez már eljáráson belüli kérdés. A gyám is köteles minden rendelkezésre álló adatot, bizonyítékot begyűjteni az eltűntről, és azt átadni a bíróságnak. Ha ez megtörtént, és a bíró úgy méri fel, hogy eleget tettek a feltételeknek, akkor felkéri a kérelmezőket, hogy felhívást tegyenek közzé, azaz hirdetményben tegyék közzé az eltűnt személyre vonatkozó adatokat, és felkérnek minden olyan személyt, aki tud róla valamit, hogy a bíróságnak tegyen róla bejelentést. Ez a hirdetmény a Hivatalos Lapban is megjelenik és a bírósági hirdetőtáblán. A költségeket a kérelmezőnek kell viselnie, ha ezt nem teszi meg, akkor úgy veszik, hogy visszavonta a kérelmet. A felhívás közzététele után három hónappal hívja össze a bíró az érintett feleket, és a rendelkezésére álló tények, bizonyítékok alapján meghozza a végzést, amellyel az eltűnt személyt halottá nyilvánítja. A végzésben fel kell tüntetni azt vélhető a napot, s ha lehet az órát is, amikor az eltűnt személy elhunyhatott, ha ezt nem tudják megtenni, akkor azt a napot határozzák meg, amelyet már minden bizonnyal nem élhetett meg az eltűnt személy. Miután az eltűnt halottá nyilvánításáról szóló bírósági végzés jogerőre emelkedik, azt az anyakönyvi hivatalnak továbbítják, hogy bejegyezhessék az adatokat a halotti anyakönyvbe. A végzést az illetékes hagyatéki bíróságnak küldik el, a gyámhatóságnak és a telekkönyvi hivatalnak abban az esetben, ha feltételezik, hogy az elhunytnak van ingatlanja. Varjú Márta | 2009. október 31., szombat

Rehabilitálást és kárpótlást

Sun, 31 Jul 2011 12:01:00 +0200

1. Általános megjegyzések

A szerb kormány 2005. november 24-én jóváhagyta a rehabilitálásról (erkölcsi, politikai, jogi és vagyoni jóvátételről) szóló törvény javaslatát. A vajdasági magyarság szempontjából is fontostörvényjavaslatkerülta törvényhozás elé, amely a második világháború alatt és utána, a különböző megkülönböztetéseken alapuló jogsérelmek miatt életüktől, szabadságuktól vagy vagyonuktól megfosztott polgárok rehabilitálását és vagyoni kártalanítását hivatott rendezni. A sajtóban közzétett, mindössze nyolc cikkből álló törvényjavaslat az olvasóban azt az érzést kelti- azon kívül, hogy Szerbia ennek a kérdésnek a rendezésével, mint számos más téren is, alapos késésben van-, hogy szövege nincs kellően előkészítve sem kidolgozva.

ZAKON O REHABILITACIJI 2006. évi Rehabilitációs törvény

Mon, 20 Jun 2011 12:01:00 +0200

Član 1

Ovim zakonom uređuje se rehabilitacija lica koja su bez sudske ili administrativne odluke ili sudskom ili administrativnom odlukom lišena, iz političkih ili ideoloških razloga, života, slobode ili nekih drugih prava od 6. aprila 1941. godine do dana stupanja na snagu ovog zakona, a imala su prebivalište na teritoriji Republike Srbije.

*E törvény azon személyek rehabilitációját rendeli el, amelyek bírósági illetve adminisztratív végzés nélkül, illetve végzéssel politikai vagy ideológiai okokból meg lettek fosztva életüktől, szabadságuktól, vagy egyéb jogaiktól 1941. április 6-ától e törvény hatálybalépésének napjáig terjedő időszakban, és Szerbia Köztársaság területén volt a lakóhelyük.

Törvényi lehetõségek

Fri, 20 May 2011 12:01:00 +0200