Kártérítés on Keskenyúton

Elismerték a járeki táborban töltött időt!

Fri, 24 Apr 2015 12:01:00 +0200

Több mint négyévi közigazgatási eljárás után, a Tartományi Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap (2015. április 16-i keltezéssel) határozatot hozott, amellyel "külön szolgálati időnek" ismerte el, kétszeres terjedelemben a járeki táborban eltöltött időt.

A közigazgatási eljárás még 2012. április 12-én lett beindítva és csak most ért véget.

A határozat ellen fellebbezni a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alaphoz, a végzés kézhezvételétől számított 15 napos határidőn belül lehet.

A kérelmező 1941-ben született Csurogon. Gyermekként, 1945. január 23-án- a család többi tagjával együtt-, a járeki táborba hurcolták, ahol kilenc hónapot töltött. Most ezt az időszakot kétszeres terjedelemben, vagyis egy év hat hónap terjedelemben ismerte el neki a nyugdíjbiztosító. Ennek alapján jogosultságot szerzett nyugdíjának a kiigazítására, illetve a növelésére, a (most már) megnövel szolgálati évekkel alapján.

TÖRVÉNY A REHABILITÁCIÓRÓL

JOGERŐS AZ ELSŐ CSÚROGI RESTITÚCIÓS HATÁROZAT

Fri, 19 Dec 2014 12:01:00 +0200

Szeptember 29-én jogerős lett a Köztársasági Vagyon-visszaszármaztatási (ún.Restitúciós) ügynökség újvidéki területi hivatalának "részleges" határozata,miszerint "visszaadásra és a tulajdonjog megállapítására került I. T. törvényes örökös vagyona". Konkrétan annak a családi háznak és a 4ár 22m²területű szántónak a visszaadásáról van szó, amelyet a- most már- tulajdonos szüleitől konfiskáltak Csúrogon, a Zsablyai Járási Népbíróság 1945.11.13-i döntésével.

Az ügynökség kötelezte a Szerb Köztársaságot, mint az ingatlan eddigitulajdonosát, és Zsablya községet, mint annak használóját, hogy a végzésjogerőre emelkedése után átruházzák, valamint az illetékes földhivatalt, hogyI. T. nevére- minden tehertől mentesítve- írja be az ingatlanoktulajdonjogát. A tulajdonos az ingatlanokkal szabadon rendelkezhet, azzal az egyetlen feltétellel, hogy amennyiben eladná azokat, Szerbiának, Vajdaság Autonóm Tartománynak és a helyi önkormányzatnak elővásárlási joga van.

Lezárult a vagyon-visszaszolgáltatási kérelmek benyújtásának határideje Szerbiában

Wed, 16 Apr 2014 12:01:00 +0200

Határok nélkül

Józsa László szabadkai ügyvéddel Németh Ernő beszélgetett

Koldus állam kisemmizettjei

Sat, 04 Jan 2014 12:01:00 +0200

Magyar Szó 2013. december 29.

A precedensből mégsem lett precedens

Sun, 08 Sep 2013 12:01:00 +0200

Mégsem kap kártérítést Mérey-Zagyva Emma az édesapja, Mérey István zombori szíjgyártó és bőrdíszműves 1944-es elhurcolása és meggyilkolása következtében elszenvedett fájdalom, megaláztatás, kiközösítés és egyéb lelki traumák után. Emma asszony korábban mindenkit arra buzdított, hogy kövessék példáját a partizán-megtorlás alatt mártírhalált halt felmenőik rehabilitálásának követelésében és kártérítési igényük megvalósításában.

Most ehelyett óva int ettől, hacsak nem kívánják felesleges tortúrának kitenni magukat, szerinte ugyanis a bíróságok egyszerűen obstruálják az ilyen ügyeket.

Mérey-Zagyva Emmának és fiának, Zagyva Tibornak augusztusban tudomására jutott, hogy az újvidéki Fellebbviteli Bíróság július 23-án elutasította Emma asszony 2010 áprilisa óta folyó kártérítési keresetét, amiről húsz hónappal ezelőtt a zombori Alapfokú Bíróság precedens értékű, pozitív döntést hozott, és 750 000 dinár összegű, nem anyagi kártérítést ítélt meg az elszenvedett traumákért. Azt is megtudták, hogy a döntést hatályon kívül helyező ítéletet megküldték a zombori bíróságnak, de se nekik, se ügyvédjüknek eddig nem sikerült hozzájutniuk. Így csak sejtik, hogy a precedens értékű ítéletet semmissé nyilvánító végzés nyomán nekik kell majd kifizetniük a mintegy 150 000 dinárra rúgó bírósági és szakértői költségeket.

Emma asszony újra perelt

Miként a Fellebbviteli Bíróság július 24-én postázott végzése nem jutott el Zagyváékhoz, úgy a rehabilitációs kártérítések kezelésére fölállított belgrádi bizottság sem válaszolt a 2012 novemberében benyújtott kártérítési kérelmükre, noha kilencven napon belül válaszolnia kellett volna, vagy hiánypótlást kérnie. Emiatt Emma asszony március 15-én Zomborban beperelte Szerbiát, illetve az illetékes bizottságot. Az Alapfokú Bíróság augusztusban értesítette a családot, hogy a kereset nem pontos, és azt nyolc napon belül pontosítani kell.- A bíróság pontosan tudja, hogy nekünk minden egyes alkalommal 500 kilométerről kell Zomborba utaznunk nyolcvanéves, beteg édesanyámmal, a nyolcnapos határidő is meglepő, amikor maga a bíróság hónapokig vagy éppen évekig ül az ügyeken. Ami a legabszurdabb, hogy a hiánypótlási és pontosítási fölszólítás nem tartalmazza, hogy mit kell pótolni és pontosítani, meg hogy nem ismerjük a Fellebbviteli Bíróság ítéletének szövegét, amiből ez talán kiderülne. Elbeszélünk egymás mellett, szerintem a bíróságok obstruálják az ilyen ügyeket, hogy formai okok miatt elüthessék a követeléseket- panaszolta augusztus legvégén Zagyva Tibor, amikor újfent hiába jártak a zombori bíróságon.- Most az Alkotmánybíróságnál panasszal éltünk, mert a Kártérítési Bizottság nem tartja tiszteletben a 2011-ben megalkotott kárpótlási törvényt. Mi mindent azsúrban megcsinálunk, de a Bizottság, a Fellebbviteli és az Alapfokú bíróság három oldalról bekerített bennünket, és ott gáncsoskodik, ahol csak tud. Eddig azt nyilatkoztuk a sajtónak, hogy gyertek emberek, csináljátok utánunk, a törvény lehetőséget adott a rehabilitálásra, a kárpótlásra, mi elsőként rehabilitáltattuk nagyapámat, megnyertük a nem anyagi kárpótlást, most viszont rájöttünk, hogy épeszű ember nem vág ebbe bele, mert kockáztatja anyagi helyzetét, egészségi állapotát, mert az évekig tartó huzavona lelkileg és egészségügyileg is megviseli az embert, és végső soron kockáztatja azoknak a ma közel nyolcvanéves vagy idősebb leszármazottaknak a biológiai létét, akik érdekében a törvényt megalkották.

A vagyon-visszaszármaztatásból nem lesz semmi!

Wed, 16 Jan 2013 12:01:00 +0200

Politikai akaratról van szó, arról, amely eddig sehogy nem akart megjönni, hogy Szerbia végre belekezdhessen egy igazságos visszaszolgáltatásba- függetlenül attól, melyik garnitúra van hatalmon.

Rossz jel, hogy a vagyon-visszaszármaztatási ügynökség, amely tavaly feburárban kezdett el dolgozni, eddig még egyetlenegy végzést sem hozott. Egyetlenegy közleménnyel nem fordult a nyilvánossághoz, egyetlenegy sajtótájékoztatót sem tartott arról, hogy meddig jutott áldásos munkájában. Igaz, a kulisszák mögött mégis valami történik. A napokban röppent ugyanis fel a hír, hogy a Tanurdžić családnak, melynek tulajdonában több ezer hektár termőföld is volt, visszaadták szántóföldjeiket, azaz csak azokat, amelyek a kulpini határban vannak. Ebben a kis bácskai faluban ugyanis az emberek azt beszélik, hogy Tanurdzicéknak a kulpini határ egyharmadát származtatták vissza az egykor elkobzott vagyon címén. Hogy mi lesz az Újvidék központjában lévő Tanurdžić-palota sorsa, amely ugyancsak a családé volt, erről egyelőre semmit se tudni...

Mi van a magyar ingatlanokkal?

Sun, 13 Jan 2013 12:01:00 +0200

Tisztelt Képviselő Úr!

E hónap 4-én kelt információ, hogy Strahinja Sekulic a szerbiai Restitúciós ügynökség igazgatója kijelentette: eddig 500 ingatlan került vissza eredeti tulajdonosaihoz. A vagyonvisszaszármaztatás során a beérkezett követelések 14 százaléka került elbírálásra, s az illetékes ügynökség azokat vagy elfogadta, vagy elutasította.

Az igazgató azt is jelezte, hogy az idén a mezőgazdasági földterületek és az erdők visszaszármaztatása van soron. Ezek a követelések vannak túlsúlyban. Nagy vagyonokat fogunk visszaadni a polgároknak- ígérte az illetékes.

Földet földért

Sat, 10 Nov 2012 12:01:00 +0200

A szabadkai Vagyon-visszakövetelők Polgári Egyesületének tagjai a tegnap tartott sajtótájékoztatón a vagyon-visszaszármaztatás eddigi eredményéről számoltak be, illetve rámutattak azokra a problémákra, amelyek a restitúciós törvény alkalmazásakor felmerültek.

Milan Uzelac, a szabadkai egyesület elnöke elmondta, Észak-Bácskában eddig összesen 721 igénylést adtak át, ebből Szabadkán 207, Topolyán 155, Zentán 196, Kanizsán 67, Adán pedig 96 kérelmet nyújtottak be.

– Arról nincs információnk, hogy hány kérelmet dolgoztak fel a régióból, azonban tudjuk, hogy országos szinten a belgrádi Vagyon-visszaszármaztatási ügynökséghez több mint kilencezer kérelmet adtak be, és eddig több mint hétszáz ügyben született döntés. Várhatóan összesen mintegy harmincötezer kérelem érkezik majd be az ügynökséghez. Eddig több mint 18 ezer négyzetméternyi üzlethelyiséget, több mint 11,5 ezer négyzetméternyi lakást, 250 hektár beépítetlen építési területet, öt hektárnyi erdőt és erdei földterületet, valamint mintegy ezerkétszáz hektár mezőgazdasági földterületet adtak vissza, ami összesen nagyjából hatvanmillió eurót ér. Az adatokból kiderül, hogy a legtöbb kérelem Újvidékről és környékéről érkezik, vagyis naponta mintegy ötven személy jelentkezik- tudtuk meg Milan Uzelactól.

Holttá nyilvánították Mérey Istvánt

Sat, 22 Sep 2012 12:01:00 +0200

Tisztelt Címzettek !

A mai postával hivatalosan is átvehettük a Zombori Bíróságtól már hosszú hónapok óta nagyon várt id. Mérey István, a nagyapám holttá nyílvánításának határozatát.

Igaz, van benne néhány elírás, pl. olyan, hogy nagyapám 1944 december negyedikén lett rehabilitálva, 2007.12.04. helyett, de ezt majd kijavíttatjuk a bírónővel.

Tehát, mint ahogyan a végzésben/határozatban olvashatjuk ( nem tudom, hogy a "resenje" pontos magyar megfelelője melyik kifejezés lenne ), hogy nagyapám, id. Mérey István az elhurcolásának napjától számított ötéves évfordulójára, plussz egy nap, azaz 1949.12.12.- én holtnak tekinthető ( ezek szerint a ma átvett határozattal Szerbia hivatalosan is elismeri, hogy nagyapám már visszamenőleg közel 63 éve biztosan nem él ), mivel 1944.12.11.- től senki élve nem látta és tanúkat sem sikerült sem a kirendelt gyámnak, sem pedig magának a bíróságnak felkutatnia annak érdekében, hogy az ellenkezője bizonyítva lehessen.

REHABILITÁLÁS: NÉGY HÓNAPPAL KÉSŐBB

Wed, 08 Feb 2012 12:01:00 +0200

Kabók Erika a Magyar Szóban 2012. január 28-i- Jogsegélyszolgálat a rehabilitálást és a kárpótlást kérelmezőknek c.- írása fejlécében tévesen azt állítja, hogy a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási (restitúciós) törvény "február 6-án lép hatályba". A Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke "kedvenc napilapjában" megjelent írás elején úgyszintén téves az adat, miszerint "a kárpótlási kérelmeket az új jogszabály életbe lépése, azaz december 15-e óta be lehet adni".

A cikkíró összetévesztette a restitúciós és a rehabilitálási törvényt, de az időpontokat is. A szerb parlament 2011. szeptember 26-án fogadta el a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt, amely a Hivatalos Közlöny szeptember 28-i 72. számában jelent meg és nyolc nappal később (október 6-án) lépett hatályba. A rehabilitálási törvényt a Képviselőház 2011. december 5-én fogadta el (a Hivatalos Közlöny 2011. december 7-i számban jelent meg) és december 15-én lépett életbe. (Egy tapasztalt újságírótól elvártuk volna, hogy legalább az alapvető tényeket pontosan közölje, s ne tévessze meg az olvasókat.)

Vagyon-visszaszármaztatási tájékoztató

Tue, 24 Jan 2012 12:01:00 +0200

A törvény Szerb nyelvű szövege a Hivatalos Közlöny (Službeni glasnik RS) 2011. szeptember 28-i 72. számában jelent meg (125-134. o.), de letölthető a szerbiai Pénzügyminisztérium honlapjáról is: *https://www.mfin.gov.rs/pages/article.php?id=7883

A vagyon visszaszármaztatást egy új, alakulóban lévő köztársasági Restitúciós ügynökség fogja lefolytatni, a vonatkozó és az általános közigazgatási eljárást szabályozó törvénnyel összhangban.

Az ügynökségnek- a törvény 40. szakaszával összhangban- Szerbia Köztársaság egész területén szétosztásra kerülő legalább két napilapban, valamint a pénzügyekkel megbízott illetékes minisztérium és az ügynökség honlapján a restitúciós törvény hatálybalépésétől számított 120 napos határidőn belül nyilvános felhívást kell közzétenni a vagyon-visszaszármaztatási kérelmek benyújtására. A kérelmet az ettől a naptól számított két éven belül lehet benyújtani.

Az első 1944-es délvidéki magyar kártérítési pert lezárták a Zombori Városi Bíróságon

Wed, 21 Dec 2011 12:01:00 +0200

Az ítélet ellen fellebbezési lehetősége lesz a szerb államnak és kedvezőtlen ítélet esetén a pert indító Zagyva Emmának is.

Előzmények:

1944 őszén a zombori Kronić-palotában hónapokig tartott a pincébe zárt ártatlan magyarok megkínzása. Több ezer társával együtt, szörnyű szenvedéseket követően Mérey István szíjgyártó mestert is ekkor végezték ki.

Mérey-Zagyva Emma 2007 júniusában kérte édesapja rehabilitálását, amiről a zombori körzeti bíróság 2007. november 25-én tárgyalt, és megállapította, hogy Mérey István ártatlanul politikai, ideológiai üldöztetés áldozatául esett.

Változtatni kell a restitúciós törvényen

Sat, 05 Nov 2011 12:01:00 +0200

Alulírott vajdasági magyar civil szervezetek és politikai pártok Újvidéken, 2011. október 24-én, megvitatták az október 6-án (éppen a magyarság gyásznapján) hatályba lépett szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási (restitúciós) törvényt, amely nagy csalódást keltett az itteni magyarok körében, kedvezőtlen reagálást váltott ki az anyaországban és a két ország között diplomáciai feszültséget okozott.

Az eddigi reagálások alapján, álláspontjaikat az alábbiakban foglalták össze:

1. Változtatni kell a restitúciós törvényen, mert az diszkriminatív a magyar közösséggel szemben és a kollektív bűnösség elvén alapszik, sérti az alapvető emberi jogokat, s ellentétben áll az európai jogrenddel is. Ezért nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a novemberben a parlament elé kerülő rehabilitálási törvény "hidalja át" azokat az észrevételeket, amelyek a restitúciós törvénnyel kapcsolatosan elhangzottak. Javasoljuk, hogy ennek a törvénynek a kollektív bűnösséget sugalló (5. szakasz 3. bekezdésének 3. pontját) töröljék, mivel a rehabilitálási törvénnyel nem lehet azt módosítani.

Precedens értékű kárpótlási per Zomborban a városi bíróságon

Thu, 03 Nov 2011 12:01:00 +0200

Az 1944-45-ös délvidéki magyarellenes atrocitásokkal összefüggésben a Vajdaságban az első rehabilitálási végzést a zombori Kerületi Bíróság 2007. december 4-én hozta meg. Az első rehabilitált személy a zombori Mérey István szíjgyártó mester volt, akit 1944. december 11-én végeztek ki.

A ma már Magyarországon élő lánya, Zagyva Mérey Emma kérte édesapja rehabilitációját. A példaértékű, 2007. december 4-én keltezett végzés száma Reh: 7/07., amelyben szerb bíróság mondta ki egy délvidéki magyar áldozat, néhai Mérey István ártatlanságát.

Kárpótlás: Mindenki érdekelt a megoldásban

Sat, 29 Oct 2011 12:01:00 +0200

Szokatlan helyzetet teremtett a magyar vétó meglebegtetése - Az új törvényben pontosítanák, ki számíthat rehabilitálásra és kárpótlásra

**A szerb társadalom még nem tudta lezárni, feldolgozni a II. világháborút - egyebek mellett ezzel magyarázza a délvidéki magyarokat hátrányosan érintő kárpótlási jogszabály megszületését Pásztor István. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta, a készülő rehabilitációs törvény normális, értékrendi szempontból felvállalható mederbe terelheti vissza az ügyet, amelyben az egyéni felelősség számít, érvényesül az ártatlanság vélelme és az állam kötelezettsége a bűnösség bebizonyítása. **

A vajdasági magyar közösség felkiáltott, s mi oda álltunk mögéjük

Tue, 25 Oct 2011 12:01:00 +0200

– Természetesen a megoldásnak vannak kritériumai, egyik ilyen sarkalatos része az, hogy a bűn az nem kollektív, hanem egyéni. A másik fontos dolog, hogy **nem az egyénnek kell mosakodnia, hogy ő nem bűnös, hanem az államnak kell bizonyítania, hogy az egyén bűnös. **Magunk részéről, ha olyan megoldás születik, hogy minden vitán felül álló módon az állam bebizonyítja, hogy az illető bűnös, háborús bűnös, akkor el tudjuk fogadni azt, hogy nem részesült a kárpótlásból. Gondolom, hogy ez egészen világos álláspont a részünkről. Hogy jogtechnikailag a kárpótlási vagy a rehabilitációs törvényben fogalmazódik-e meg mindez, azt mi részletkérdésnek tartjuk. Ugyanakkor ígéretesnek látom, hogy megkezdődött egy tárgyalási folyamat a szerb kormány és a VMSZ-képviselők között, és azt gondolom, hogy az eddig rendelkezésemre álló információ alapján, derűlátóak lehetünk a megoldás tekintetében. De ennek a megoldásnak december 9-éig meg kell születnie, mert ha nem, akkor nem leszünk abban a helyzetben, hogy igennel szavazzunk a tagjelölti státusra.

Kell-e aggódni a kárpótlási időszak miatt?

Tue, 25 Oct 2011 12:01:00 +0200

A szerb parlament által elfogadott restitúciós törvény nemcsak az úgynevezett "megszálló erők" tagjai és leszármazottaik vonatkozásában diszkriminatív, hanem a kárpótlási időszak meghatározásában is. A törvény ugyanis azon személyek és örököseik kárpótlásáról rendelkezik, akiket 1945. március 9. és 1968. február 15. között fosztottak meg vagyonuktól. Sajnálattal kell emlékeztetnünk arra, hogy a délvidéki magyar, német és horvát közösség vagyonának jelentős hányadát már 1945 márciusa előtt lefoglalták, s a tulajdonjog megsértésére nem egy esetben népirtás és etnikai tisztogatás keretében került sor. Ezen szomorú történelmi tényekre tekintettel javasoljuk, hogy a vagyon-visszaszármaztatási időszak kezdő napját 1944. október 17-ben határozzák meg, ugyanis ezen a napon vezették be a Délvidéken a jugoszláv kommunista katonai közigazgatást, s ekkortól vették kezdetüket a restitúciós törvény által jóvátenni hivatott jogsértések"– írtam 2011. október 22-én kiadott közleményemben.

Megszűnnek a kollektív bűnösség elve alapján meghozott döntések

Tue, 25 Oct 2011 12:01:00 +0200

***De csak akkor, ha a kormány és a parlament nem változtat a rehabilitációról szóló törvény tervezetén - mondja Varga László, a VMSZ parlamenti képviselője

-** Azt követően, hogy a szerb kormány megértette a vajdasági magyarok és a hivatalos Budapest felháborodását a restitúciós törvénynek a kollektív bűnösség elvén alapuló rendelkezése miatt (amely kimondja, hogy azok, akik tagjai voltak a II. világháborúban az országot megszálló erőknek és azok leszármazottai nem részesülhetnek kárpótlásban), a belgrádi parlament miért nem módosítja a jogszabályt? Miért nem törölhető ki a restitúciós törvényből a számunkra és a németek részére fájó rendelkezés? Jogilag mennyire elfogadható az, hogy egy törvényt egy másik törvénnyel "pontosítanak"?*

Az emberi jogi bíróság előtt a kárpótlási törvény

Sat, 22 Oct 2011 12:01:00 +0200

A Cseszneky ősi nemesi család. A csaknem egy évezredes múltra visszatekintő családfa igencsak szerteágazó. A XIII. századtól védelmezték a Szent Koronát, ha kellett karddal, ha kellett szorgalommal. A XVIII. század derekán János Bács-Bodrog vármegyébe költözött, ő lett a család délvidéki ágának megalapítója. "Az1848/49-es szabadságharcban József és Imre nemzetőrként Szabadkánál, Mihály pedig a bácskai védsereg önkénteseként Csantavérnél harcolt a szerb lázadók ellen. Ferenc (1876–1923) gazdatiszt, majd malomiparos és gabonakereskedő lett, akit 1919-ben gróf Károlyi Gyula ellenkormánya közélelmezési biztossá nevezett ki. Cseszneky Gyula (1914–1956) 1940-ben, a második bécsi döntést követő észak-erdélyi bevonulás során, a Ludovika Akadémia lovaskülönítményének tagjaként különleges hősiességet tanúsított, ezért Horthy Miklós vitézi címmel tüntette ki. 1941-től II. Tomiszláv horvát király tanácsosa volt, aki elismerte és megerősítette ősi családi címeit. A Cseszneky család leszármazottai ma Magyarországon, Brazíliában, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Angliában élnek."

Korai öröm? Talán nem!

Sat, 22 Oct 2011 12:01:00 +0200

Lelkendező nyilatkozatokkal van tele a magyar média. Nemcsak a Vajdaságban. Megegyezésre került sor, nem lesz szükség a vétóra. A szerb, például a B92 belgrádi RTV, biztos a dolgában. Magabiztos elégedettséggel állapítja meg: december 9-én nem lesz magyar vétó. Meg, hogy "a magyarok nem fogják akadályozni a tagjelölti státuszra vonatkozó döntést.

Lehet, hogy végre az történik, aminek van értelme, de az óvatosság mégsem árthat. Ma sincs például konkrét felelet arra, mi lesz a sorsa a legyilkolt magyarok tízezreinek örököseivel?

Közlemény a szerbiai kárpótlásról

Sat, 22 Oct 2011 12:01:00 +0200

Örököstársaimmal bizakodó figyelemmel kísértük a szerbiai vagyon-visszaszármaztatással kapcsolatos fejleményeket, s ezennel reményünket fejezzük ki, hogy a jogszabály diszkriminatív rendelkezései akár a Szerb Köztársaság alkotmánybíróságának döntése, akár a folyamatban lévő politikai egyeztetések során megfogalmazódó törvénymódosítás révén orvoslásra kerülnek. Ezen feltételek teljesülése esetén el fogunk tekinteni a Szerbia elleni kereset benyújtásától a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán.

Szeretnénk azonban felhívni a közvélemény és a tárgyaló felek figyelmét arra, hogy a szerb parlament által elfogadott restitúciós törvény nem csak az ún. "megszálló erők" tagjai és leszármazottaik vonatkozásában diszkriminatív, hanem a kárpótlási időszak meghatározásában is. A törvény ugyanis azon személyek és örököseik kárpótlásáról rendelkezik, akiket 1945. március 9. és 1968. február 15. között fosztottak meg vagyonuktól. Sajnálattal kell emlékeztetnünk arra, hogy a délvidéki magyar, német és horvát közösség vagyonának jelentős hányadát már 1945 márciusa előtt lefoglalták, s a tulajdonjog megsértésére nem egy esetben népirtás és etnikai tisztogatás keretében került sor. Ezen szomorú történelmi tényekre tekintettel javasoljuk, hogy a vagyon-visszaszármaztatási időszak kezdő napját 1944. október 17-ben határozzák meg, ugyanis ezen a napon vezették be a Délvidéken a jugoszláv kommunista katonai közigazgatást, s ekkortól vették kezdetüket a restitúciós törvény által jóvátenni hivatott jogsértések.

Marad a törvény - marad a kollektív bűnösség

Sat, 22 Oct 2011 12:01:00 +0200

A találkozóról Pásztor sajtótájékoztatón számolt be kedden.

– Hamarosan újra parlamenti eljárásba kerül a rehabilitációról szóló törvény, amely egy teljesen új, átfogó jogszabály lesz.

E törvényben lehetne szabályozni, hogy ki számít a megszálló erők tagjának, és aki emiatt kizárható lehetne az egyéni felelősség és a bűnelkövetés bírósági bizonyítási kötelezettsége alapján a vagyon-visszaszármaztatásból. Ez a megoldás kizárná a kollektív bűnösséget- magyarázta a VMSZ elnöke.

Pásztor szavai szerint a politikai értelemben történt megállapodáson túl megtekinthette (sic!) a jogszabály szövegének javaslatát. Mint megjegyezte, a jogszabály szövege a VMSZ számára alapként elfogadható azzal, hogy egy-két olyan pontosítást eszközölnélek, amellyel egyértelművé tennék a rendelkezéseket.

Az Európai Bizottság nem elég határozott Szerbiával szemben!

Sun, 16 Oct 2011 12:01:00 +0200

A szeptemberben elfogadott vagyon-visszaszolgáltatási törvény önmagában kiemelt fontosságú törvénye Szerbiának. A jogszabály azonban olyan rendelkezést tartalmaz, mely nyíltan szembemegy a közös európai értékekkel, hiszen jogi formában szentesíti a kollektív bűnösség elvét. Ez a tény a jelentés összeállításakor azonban láthatóan elkerülte a Bizottság figyelmét.

Európa elutasítja a kollektív bűnösség elvét, az igazságszolgáltatás csakis az egyéni felelősség elve alapján ítélkezhet. Ha ezen elvekkel ellentétes jogszabály születhet a Bizottság asszisztálása mellett egy tagjelölti státusra váró országban, az nemcsak a szerb kormányra vet rossz fényt és nehezíti meg a tagjelölti státus megszerzését, hanem a Bizottság hozzáértését és munkáját is megkérdőjelezi.

Törlődik a kollektív bűnösség elve

Fri, 14 Oct 2011 12:01:00 +0200

A hétfői Pásztor–Tadić-tárgyalást követően, amelyen elvi megállapodás született, hogy milyen irányban lehet megoldani a kollektív bűnösség elvét a vagyon-visszaszármaztatási törvény vonatkozásában, már szerdán sor került egy megbeszélésre a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselői és az igazságügyi minisztérium munkatársai között. Mint azt Varga Lászlótól, a VMSZ parlamenti képviselőjétől megtudtuk, az ülésen még egy további lépést sikerült tenni annak érdekében, hogy a fennálló helyzet megoldódjon, ugyanis a kormány a jövő hét folyamán tervezi elfogadni a rehabilitációról szóló törvénytervezetet, amelyet november második hetében tárgyalna meg a Szerbiai Képviselőház.

Varga László: Az alkotmánybírák mielőbbi döntésére van szükség

Fri, 14 Oct 2011 12:01:00 +0200

A VMSZ parlamenti képviselői ma beadvánnyal fordultak Szerbia Alkotmánybíróságához kezdeményezve a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény alkotmányossági felülvizsgálatát, illetve azon szakaszának hatályon kívül helyezését, amely a kollektív bűnösség elvét rögzíti és így kizárja a vajdasági magyarság egy részét a vagyon-visszaszármaztatás folyamatából. A VMSZ szerint továbbra is a legegyszerűbb eljárás az lenne, ha a szerb parlament módosítaná a törvényt, és ezért azt szorgalmazzák, hogy az elkövetkező napokban tárgyalások kezdődjenek a Vajdasági Magyar Szövetséggel a kérdésben. Ugyanakkor a szerb kormány csütörtöki kijelentését, mely szerint hajlandó a törvény módosítására, szkepticizmussal fogadta.

„Baltával faragták”

Mon, 10 Oct 2011 12:01:00 +0200

Nagy csalódást és kedvezőtlen belföldi, valamint magyarországi reagálást, a két ország között diplomáciai feszültséget okozott az október 6-án (éppen a magyarság gyásznapján) hatályba lépett szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény.

A törvény kártalanítja vagyonuk természetben való visszaadásával vagy állami kötvényekkel azokat, akiknek a tulajdonát a második világháború után az állam elkobozta. Szabályozza a jogi és természetes személyek jogait, amelyeket, illetve akiket különféle rendeletekkel és jogi aktusokkal vagyonuktól 1945. március 9. és 1968. február 15. között megfosztottak, továbbá az ezzel kapcsolatos eljárást. A "vagyon" fogalma alatt a törvény az elvett ingóságokat, ingatlanokat és vállalatokat érti.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerül a restitúciós törvény

Sun, 09 Oct 2011 12:01:00 +0200

Egy magyar nemesi család Angliában élő leszármazottja az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, amiért a szerb restitúciós törvény kizárja családját a kárpótlásra jogosultak köréből.

Gróf Cseszneky Miklós nem kérhet kárpótlást a jugoszláv kommunista hatóságok által a második világháborút követően elkobzott családi javakért, mert a Szerbia által nemrég elfogadott kárpótlási törvény hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a magyar származású örökösökkel szemben. A jogszabály értelmében az 1941 és 1945 között a magyar hadseregben szolgálatot teljesítők és leszármazottaik nem tarthatnak igényt kárpótlásra. Cseszneky Miklós nagyapját, gróf Cseszneky Mihályt, aki jómódú nagyiparos és földbirtokos volt, besorozták a magyar honvédségbe, azonban harci cselekményekben sosem vett részt.

Ki kicsoda?

Sun, 09 Oct 2011 12:01:00 +0200

Olvasom délvidéki magyarságunk megszégyenítő és kirekesztő törvénycikkelyét, s azt is, hogyan reagál a helyi politikum erre. Különösen érdekelt Pásztor István és Várady Tibor megnyilatkozása. Helyénvalónak is tartom kommunikációit, de valami nagyon hiányzik!

Én csak apám történetét közölném, nagyon remélem, nem értenek félre sem a szerb, sem a magyar politikusok, ám tiszta vizet önthetnénk azért a pohárba!

A szerb liberálisok szakállas főatyja, mintha más vallású lenne és nem az egyéni szabadságjogokból indulna ki, azt harsogta bele a világba, mi vagyunk az antifasiszta győztesek, mi szabjuk a mindenkori föltételeket! Alapvetően jó lenne, ha ez igaz lenne! Mert szerb haderő nem létezett a második világháború folyamán, létezett valamiféle honi hadsereg, ismerjük, Draža Mihajlović vezetésével, ám ők sem voltak pozitívek vagy hat-hét évtizeden át. Könnyű volt a polyákoknak Európában, mert az ő honi hadseregük tényleg fölszabadító volt, a miénk, vagy mondjam így, a szerbeké, kegyetlenül nacionalista és emellett még híven áldozott a politikai kirekesztés ódiumának is!

Most a nemzet tekintélyéről van szó

Fri, 07 Oct 2011 12:01:00 +0200

Itt az ideje ki kell mondani: Magyarország csak akkor szavazhatja meg Szerbia uniós tagjelöltségét, ha a restitúciós törvényből kikerül a kollektív bűnösség elve, s a vajdasági magyarságot részese lehet a vagyon-visszaszármaztatásnak.

Az ok egyszerű: ha Magyarország átsiklik Szerbia e provokációja felett, ezzel bebetonozza, s ami még rosszabb, közvetve elismeri kollektív bűnösség vele szemben nem hivatalosan bizony gyakorta hangoztatott vádját.

Ez az igazság.

Most nem lehet engedni. Akkor sem, ha Szerbiában ismét felerősödik a vajdasági magyarok ellen immár húsz éve folyó lélektani hadviselés. S ha a szerb hatalom ennek újabb formáit találja is ki.

A felelős belgrádi kormányalelnök, a magyarellenes restitúciós törvény "gazdája" már jelezte: az előállt helyzetet majd a vajdasági magyarokkal rendezi. Ez ma már nem lehet útja a kompromisszum keresésének. Jó lenne, ha ezt a próbálkozást, a vajdasági magyar pártok, közös nyilatkozatban, határozottan elutasítanák. Ki kell tartani akkor is, ha Belgrád netán nyomás alá helyezné a VMSZ-t. Reméljük, hogy erre azért mégsem kerül sor.

Tény, hogy a budapesti fordulatra figyelemmel, Pásztor István megtette, ami a nemzet egészének jó. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselői a szerbiai parlamentben nem szavazták meg a restitúciós törvényt. Ez jó, de nem elég. Most arra van szükség, hogy az első, a nemzet egésze szempontjából hasznos lépést a VMSZ egy újjal gazdagítsa.

A VMDP álláspontja az, hogy miután a VMSZ képviselői 2009-ben, a szerbiai parlamentben megszavazták a szintén magyarellenes, nemzeti tanácsokról szóló törvényt, most ki kell köszörülnünk a csorbát.

A vajdasági magyarság alapérdekeinek megfelelően, ötpárti támogatással újra a VMSZ képviselői vannak soron. Az év végéig nyújtsák be mind a restitúciós, mind a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítására vonatkozó, a kollektív bűnösség eltörlését illetve a nem legitim és nem legális Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tényleges magyar autonómia irányában történő elmozdítását célzó törvénymódosítási javaslatokat. Természetesen, most kell kitenni az asztalra a- különben a szerb alkotmány által is támogatott- részarányos parlamenti képviseletre vonatkozó 2009-ben szintén "elfelejtett" közös követelést is.

E politikai kezdeményezéseknek, amelyeket helyzeténél fogva csak a VMSZ képviselői tehetnek meg, nincs alternatívája. Jelenleg, négy vajdasági magyar párt gondolkodik így. De ötpárti egyetértésre és közös cselekvésre van szükség. S amennyiben ez lehetséges, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) támogatására is.

Legyünk őszinték: húsz éve először kedveznek a körülmények a nemzet egészét érintő közös fellépésnek. A pillanatnyi hátrányból most előnyt kovácsolhatunk. Megkezdődhet a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) rendeltetésszerű működése. Annál is inkább, hiszen amint ezt a minap Lomniczi Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke is megállapította: a vajdasági magyarok kollektív megbélyegzése ellentétes a nemzetközi joggal és Szerbia hosszú távú érdekeit is sérti.

Ehhez nincs mit hozzátenni.

Nem lehet kollektív jogfosztásra építeni

Fri, 07 Oct 2011 12:01:00 +0200

– Véleményem szerint a vagyon-visszaszármaztatási törvény valóban a kollektív bűnösség koncepciójára épül. Igaz, nem egy népcsoportot vesz közvetlenül célkeresztbe, hanem egy katonaságot, amelyet a történelem elítélt. Ugyanakkor az is igaz, hogy ebbe a katonaságba nem az egyéni döntések alapján sorolódtak az emberek, hanem a mozgósítás miatt. A miloševići hadseregben sem csak azok szolgáltak, akik egyetértettek Miloševićtyel. Ezt mi, vajdasági magyarok nagyon is jól tudjuk. A II. világháborúban sem voltak körültekintőbbek vagy kíméletesebbek a mozgósítás eszközei, mint Milošević idejében. Biztos voltak a mozgósítottak között olyanok, akik maguktól is mentek volna, de nehéz elképzelni, hogy a Don-kanyarba saját akaratából ment az a sok 18–20 éves fiatal. Nem lehet igazságos, ha ezeket az embereket mind ugyanabba a kategóriába soroljuk. Én Nagybecskereken nőttem fel, ahol a II. világháború alatt német uralom volt. Gimnazista koromban még sok történet élt közöttünk. Emlékszem, hogy osztálytársaim, szüleim, szüleim ismerősei meséltek egy becskereki németről, aki csatlakozott a "megszálló erőkhöz"- amint ezt a törvény megfogalmazza-, ott elárulta több zsidó polgártársát, felfedve, hogy hol rejtőzködnek, és részt is vett a zsidók elleni atrocitásokban. De hadd mondjak el egy másik történetet is, melynek nyoma van nagyapám és apám ügyvédi levéltárában is. Egy Barth nevű németet besoroztak a megszálló hadseregbe, elvitték az orosz frontra. A felesége zsidó volt. Miután a feleségét Auschwitzba vitték, Barth megszökött az orosz frontról, s kapcsolatba lépett egykori iskolatársaival, akik viszont partizánok voltak. A törvény nem tesz különbséget a két eset között: az a német, aki részt vett a zsidók elleni rémtettekben, s az is, aki megszökött a német hadseregből és kitartott zsidó felesége mellett, a törvény szempontjából ugyanabba a kategóriába tartozik: "tagjai voltak a megszálló erőknek". Egy ilyen szemlélet nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen az egyéni felelősség elvével és összeegyezhetetlen az igazsággal is. Valószínűleg voltak magyarok- és nem csak magyarok-, akik bűntetteket követtek el a megszálló hadsereg tagjaként. Ha őket, illetve örököseiket kirekesztjük azok közül, akik igényt tarthatnak a visszaszármaztatásra, akkor az egyéni felelősség talaján vagyunk. Elhagyjuk azonban az egyéni felelősség talaját, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogyan lett valaki a megszálló erők tagja, és figyelmen kívül hagyjuk azt is, hogy ott mit tett. Voltak a nagykorúságot éppen csak elérő gyerekek, akiket szintén az orosz frontra hurcoltak, és ott veszítették életüket. Voltak, akik megszöktek a frontról, s voltak olyanok is, akik megszöktek és a Petőfi Brigádhoz csatlakoztak. A jogszabály szerint ők mindannyian "tagjai voltak a megszálló erőknek". Nem hiszem, hogy csupán egy ilyen besorolás alapján igazságot lehet szolgáltatni.

Németh Zsolt: Szerbiának meg kell változtatnia a diszkriminatív kárpótlási törvényt

Fri, 07 Oct 2011 12:01:00 +0200

Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint Szerbiának meg kell változtatnia a diszkriminatív kárpótlási törvényt.

"Ha az Európai Unióhoz kíván csatlakozni Szerbia, akkor úgy ítéljük meg, hogy ezt a jogszabályt meg kell változtassa" - mondta az MTI Hírcentrumnak szerdán Budapesten a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Németh Zsolt üdvözölte azt az álláspontot, amelyet Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítési biztosa a törvénnyel kapcsolatban kifejtett. Az államtitkár tájékoztatása szerint a biztos úgy foglalt állást, hogy megengedhetetlen a diszkrimináció, és elvárható a törvény előtti egyenlőség gyakorlása.

Véget ért-e a második világháború?

Fri, 07 Oct 2011 12:01:00 +0200

Még azt sem mondhatjuk, hogy hosszas mérlegelés után tette ezt, hiszen csupán 2 nappal a törvény parlamenti elfogadását követően aláírta és kihirdette.

Az mindenki számára ismeretes, hogy a kollektív bűnösség nem egyeztethető össze az európai értékrenddel, de az sem mellékes, hogy az immár aláírt és hatályba lépett jogszabály legalább 3 jogelvét sérti a szerbiai Alkotmánynak is. Ezek a diszkrimináció tilalma, az ártatlanság vélelme, valamint a tisztességes tárgyaláshoz fűződő jog. Az már csak "apróság", hogy a törvény általunk kétségbe vont rendelkezése összeütközésben van a hatályos, 5 éve alkalmazott rehabilitálásról szóló törvénnyel is.

Belgrád megmagyarázná, hogy miért nem szól az új törvény a kollektív bűnösségről

Tue, 04 Oct 2011 12:01:00 +0200

Belgrád folytatni kívánja a párbeszédet Budapesttel és főleg a Szerbiában élő magyar kisebbséggel, s meg szeretné magyarázni, hogy "nincs kollektív bűnösség", de azok, akik a megszálló erők tagjai voltak, legyenek szerbek, vagy más nemzetiségűek, nem jogosultak vagyon visszajuttatására és kárpótlásra - jelentette ki Božidar Đelić, a szerb kormány alelnöke hétfőn Belgrádban Đelić elutasította a Magyarország részéről megfogalmazott bírálatokat, amelyek szerint a második világháború után az egykori Jugoszláviában kisajátított vagyon visszaadásáról, illetve annak pótlásáról szóló szerb törvény él a kollektív bűnösség elvével. Đelić annak a reményének adott hangot, hogy a Magyarországgal és a Szerbiában élő magyar kisebbséggel folytatandó további dialógus során ezt a "félreértést" tisztázzák.

Sanda, néma vétó

Tue, 04 Oct 2011 12:01:00 +0200

Az elmúlt héten a szerb média által tudatosan teremtett hisztérikus légkörben zajlott a helyi politikai élet Temerinben. A pénteki képviselő-testület ülésen a Szerb Radikális Párt felszólalói alaptalan vádaskodásaikkal és rágalmaikkal mintha csak olajat kívántak volna önteni a tűzre. Noha a sajtó (és a képviselők) figyelmét ez kötötte le, az ülés nem csak erről szólt. Ismeretes, hogy a temerini községi tanács szerb pártjai immár harmadik éve újra meg újra meggátolják azokat a kísérleteket- mindenekelőtt a Duna Menti Svábok Világszervezetének próbálkozásait-, amelyek lehetővé tennék Járek külterületén, tömegsírok közelében egy civilizált emlékhely kialakítását. Korábban a németek számára egy mocsaras, elhanyagolt területen tették lehetővé egy szerény fakereszt felállítását, ez azonban, részben az esőzések által keletkezett békató, részben pedig az illegális szeméttelepnek használt közvetlen környezet miatt kegyeleti célokra alkalmatlannak bizonyult. Tavaly ősszel, egy másik helyen, az egykori- a hatvanas években teljesen eltüntetett és beépített- német evangélikus temető feltételezett bejáratának közelében a VMDP állított keresztet. Meg kell mondani, a járeki lakosság korrektül viselkedett, háborítatlanul hagyta, akárcsak az odahelyezett koszorúkat, virágokat. Mindez jelzi, hogy a közvélekedés jó értelemben megváltozott a településen, s a lakosság többsége ebben a kérdésben rugalmasabb és humánusabb, mint a napipolitikai sikerek után loholó pártjai.

Ennek további bizonyítéka volt az is, hogy szeptember elején a járeki helyi közösség által használt községi parcellára helyezték át az emlékkereszteket, a VMDP és a község polgármesterének erkölcsi támogatása mellett. Időközben a járeki helyi közösség vezetői is megtámogatták az emlékhely tartós biztosításának jogos igényét. A Demokrata Párt jó előre bejelentette, ha ez a kérdés napirendre kerül, ők tartózkodnak (ami ugyebár nem más egy halkabb ellenszavazatnál), sőt, később azt is fontolgatták, hogy kivonulnak, ha a radikálisok nem jönnének el, ugyanis így létszámhiány miatt félbeszakadna az ülés. Nos, végül a radikálisok, pontosan kidekázva az esélyeket, négyen a tizenegyből csak eljöttek. Senki sem vonult ki, ennek ellenére mindenki lelepleződött, ugyanis amikor előterjesztettem határozati javaslatomat, hogy az adott parcellából szakítsunk ki egy kisebb, mindössze tízárnyi területet, és azt kilencven évre adjuk használatba a németeknek, a VMDP öt és a VMSZ három képviselőjén kívül a szavazáskor senki sem emelte a kezét. Igaz, ellene sem. Sőt, senki nem is tartózkodott. Kivétel nélkül valamennyi szerb párt képviselője úgy tett, mintha jelen sem lenne. Ezzel egy újabb kísérletünk bukott meg.

A szégyen azonban mégsem a miénk.

A múltban elkövetett gyalázatot- hat és félezer ártatlan ember haláláról van szó -- előbb-utóbb maguknak a szerb pártoknak kell lemosniuk. Másként rájuk ragad.

Visszakövetelik vagyonukat a Szerbiában élő németek

Tue, 04 Oct 2011 12:01:00 +0200

Több mint 32 milliárd euróra becsülhető az a vagyon, amit a második világháború végén a Szerbia mai területén élt, illetve élő németek felmenőitől elkoboztak, és aminek visszaadását követeli Belgrádtól a szabadkai székhelyű Német Népi Szövetség (NNSZ). Miután a szerb parlament által elfogadott restitúciós törvényből kiiktatták a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) módosítási javaslatait, kirekesztették a kárpótlásból mindazokat, akiknek elődei a "szétszabdalt Vajdaságban a második világháború idején a horvát domobránok, a magyar honvédség, vagy a német Wehrmacht egyenruháját viselték, és akiktől az új jugoszláv hatóságok elvették földjeiket, házaikat, gyáraikat, malmaikat" - mondta Weiss Rudolf, az NNSZ elnöke az újvidéki Dnevnik című napilapnak. "A háború idején a Vajdaságban a különböző katonaságok mozgósították a helybéli lakosságot, márpedig köztudomású, hogy mi járt azért, ha valaki nem tett eleget a mozgósítási parancsnak - halál" - nyilatkozta Weiss Rudolf, aki hozzátette: "Most pedig azt a tényt, hogy ezek az emberek, halálbüntetés terhe mellett eleget tettek a mozgósítási parancsnak, ürügyként használják fel arra, hogy utódaiktól megtagadják a vagyon visszaadását". Weiss Rudolf kijelentette, hogy "a világ tíz országában működő több mint negyven német szervezet közös állásfoglalást fogalmazott meg, amelyben leszögezték, hogy a jogaiért küzdő Német Népi Szövetség harca, az ő harcuk is". Az NNSZ elnöke hangsúlyozta: "Az elrabolt vagyon, elrabolt vagyon marad mindaddig, amíg nem adják vissza." Elmondása szerint német szakemberek 1990-ben összeírták a volt Jugoszlávia területén elvett német vagyont: házakat, termőföldeket, gyárakat és malmokat, szőlőket, háztáji vagyont, kötvényeket, banki letéteket, de még a zongorákat, művészeti alkotásokat is, egészen a kerékpárokig. Ennek a vagyonnak az értéke 50 milliárd euróra rúg, ebből Szerbiára 32,5 milliárd euró jut. "És ez csak a németektől elvett vagyon, de hol vannak a többi nemzetiségek tagjai, akiknek a felmenőitől ugyanígy elvették a vagyont" - írta a Dnevnik Weiss szavait idézve. A Beta belgrádi hírügynökség a szerbiai németek vezetőjének nyilatkozatát ismertetve azt írja: Weiss Rudolf rendkívüli csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az elfogadott restitúciós törvénybe "beemelték a kollektív bűnösség elvét", s a törvény ellen kemény kampányt hirdetett Szerbiában és külföldön egyaránt. (MTI)

VMSZ: Tadić szerb elnök aláírta a restitúciós törvényt

Tue, 04 Oct 2011 12:01:00 +0200

Boris Tadić szerb elnök aláírta a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt - tudatta hétfőn este a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) sajtóközleményben.

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége sajnálattal vette tudomásul, hogy Boris Tadić köztársasági elnök aláírta a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt - olvasható a közleményben.

A jogszabály október 6-án lépne hatályba.

"Meggyőződésünk, hogy az egyéni felelősség elvét semmibe vevő törvény több ponton sérti az alkotmányt, továbbá összeegyeztethetetlen az Európai Unió alapértékeivel" - hangsúlyozta a VMSZ.

Semjén: Hazánk nem fogadja el a kollektív bűnösség elvét

Mon, 03 Oct 2011 12:01:00 +0200

Messzemenőkig elkötelezettek vagyunk Szerbia európai integrációja mellett, de kollektív jogfosztást tartalmazó törvényekkel nem reális az uniós csatlakozás- mondta a politikus a Magyar Nemzeti Tanácsnak a szabadkai városházán rendezett ösztöndíjünnepségén.

Mindent megteszünk Szerbia csatlakozásáért, de az Európai Unió alapelvével, a legalapvetőbb emberi jogokkal és a magyarság érdekeivel ellentétes szabályozás esetén kénytelenek vagyunk átgondolni Szerbia tagjelölti státusának kérdését- hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Hozzátette: bízik benne, hogy erre nem lesz szükség, és a belgrádi törvényhozás módosítja a vagyon-visszaszármaztatási törvény elfogadhatatlan részleteit, megnyitva ezzel a lehetőséget a magyar közösség kárpótlása előtt.

Nikowitz: A restitúciós törvényt a legérzékenyebb pontjain sebészkés helyett baltával faragták

Sun, 02 Oct 2011 12:01:00 +0200

Magyarország belgrádi nagykövete, Nikowitz Oszkár azt nyilatkozta, hogy a vagyon visszaszármaztatása a fasiszták utódainak, a razzia résztvevőinek nem lehet feltétel Szerbia eurointegrációjához, írja a Večernje novosti.

Nikowitz bírálta a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (VSL) elnökének azon kijelentését, miszerint Budapest megakadályozhatja Szerbia eurointegrációját, amennyiben nem adják vissza a megszállók oldalán harcoló magyarok elkobzott vagyonát.

Ahogy a nagykövet megjegyezte, a "spekuláció" kifejezés, amit Čanak használt, nagyon is megfelelő, hiszen emögött nem állhat semmiféle rosszindulatú feltételezés úgy, hogy az ne legyen bizonyítékokkal alátámasztva.

Kudarc

Fri, 30 Sep 2011 12:01:00 +0200

Van úgy, hogy nem sikerül. Még a politikában is, ahol mindig mindenki "sikert sikerre halmoz".Hétfőn elfogadta a parlament a vagyonvisszaszármaztatási és a köztulajdonról szóló törvényt is. Mi azt csináltuk, amit hetekkel ezelőtt bejelentettünk arra az esetre, ha nem törlik a kollektív bűnösség elvét, illetve, ha nem biztosíttatik a valós decentralizáció.

Azt követően, hogy a kormány visszavonta módosítási indítványát, világos volt, hogy "a megszálló erők kötelékeiben katonai szolgálatot teljesítők és azok örökösei kizárásra kerülnek a vagyonvisszaszármaztatás folyamatából". A Demokrata Párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Liberális Demokrata Párt szilárdan meg van róla győződve, hogy ez a megoldás magától értetődő. "Nem gondoljuk tán, hogy majd a fasiszták visszakapják vagyonukat?"- kérdezték tőlünk. Azt nem gondoltuk, de nem is erről van szó.

Megbékélést? Ezekkel? Így?

Fri, 30 Sep 2011 12:01:00 +0200

Tudják-e a kedves olvasók, hogy mi a különbség Vojislav Šešelj és Božidar Đelić, meg az általuk képviselt kisebbségi politika között? Csak annyi, hogy a Szerb Radikális Párt ultranacionalista vezetőjéről mindig tudtuk, hogy kicsoda. Ő nem hazudott akkor sem, amikor a Szerbiából elűzendő magyaroknak egy szendvicset ígért az útra, az itteni szlovák kisebbségnek pedig kettőt, mivel- úgymond - rájuk hosszabb út várt volna saját anyaországukig. Šešelj Đelićhez képest egyenes beszédű, nem sumákoló, következetes politikus. Most, a restitúciós törvény elfogadását követően érezzük csak igazán, hogy ez is egy fontos emberi erény. Šešeljről sosem föltételeztük, hogy jót akar a vajdasági magyaroknak, vagy a németeknek. Ugyanakkor vele szemben, a szerb kormány Párizsban tanult, igazi európéernek hitt alelnökéről sokáig azt képzeltük, hogy vérbeli demokrata, hogy az általános emberi és kisebbségi jogok vonatkozásában is szorult belé némi érzékenység a másság iránt. Mára kiderült, hogy benne és a holdudvarához tartozókban (ezen belül a néhány DS-es díszmagyarban) csak annyi találtatik ezekből a tulajdonságokból, mint a döglött lóban. Mert ha nem így lenne, akkor Đelić a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvényről zajló közvita során nem csak a II. világháború után Vajdaságba irányított, a kollektív háborús bűnösként elűzött németek meg a magyarok házait elfoglaló telepeseket és azok leszármazottait igyekezett volna megnyugtatni, hogy nem kell félniük, továbbra is kakukkfióka módjára élhetnek a másoktól elvett ingatlanokban, hanem mondott volna valami megnyugtatót a kisemmizettek felé is, mert hogy azok is emberek, és állítólag ennek az országnak az egyenjogú polgárai. De nem mondott és nem is tett semmit. Sem ő, sem cinkostársai. A szerb parlament DS irányítású kormánytöbbsége, benne a húsz éve pofátlanul magyar szavazatokért ácsingózó Nenad Čanak bandájával és Čedomir Jovanovićnak meg sleppjének a támogatásával simán megszavazta a történelmi léptékű jogszabályt, amely most 2011-ben ugyanazt sugallja, mint amit a ma már szinte mindenki által gyűlölt kommunisták 1944-45-ben mondtak a magyarokról és a németekről. Nevezetesen, hogy mi, magyarok és németek továbbra is fasisztának számítunk. Akkor is, ha 1944-ben karon ülő csecsemőként kerültünk a járeki haláltáborba. Ezt üzeni az elfogadott törvény. Meg azt, hogy a "megszállók“ összehasonlíthatatlanul nagyobb gazemberek voltak, mint a hírhedt OZNA által irányított véres kezű kommunista tömeggyilkosok, akik tízezer számra kínozták halálra az embereket. És ezek után beszéljünk a történelmi megbékélésről? Ezekkel? Tartással rendelkező épeszű ember ezt nem fogadhatja el. Mert a minap meghozott belgrádi törvényből is kiderül, amit eddig is tudtuk, hogy a szerbiai állami szervek képmutatóak, hogy hiányzik belőlük az együttérzésre, a lelkiismeretfurdalásra és az őszinte megbánásra való hajlam. És itt nincs különbség a kvázi demokraták, liberális demokraták, szociáldemokraták, meg a szélsőséges nacionalisták között. Egy banda ez mind. Utálnak bennünket kisebbségieket és kész. Ezek után csodálkozunk azon, hogy Temerinben miért harapózott el a fiatalok között a nemzetgyűlölet? Azért, mert a belgrádi hatalom úgy viselkedik, ahogy viselkedik. Ha tényleg a toleráns egymás mellett élést szorgalmazná, akkor a magyarok kárára erőszakoskodó szerb fiatalokat már 2004-ben példás módon kézre keríthette és megbüntethette volna, és akkor nem kerül sor arra, aminek ma vagyunk tanúi. A magyar fiatalokat a az állami szervek egyoldalú bénasága késztette önszerveződésre, mert csak a részeg szerb drogdílert megverő magyarok esetében hozott a bíróság olyan ítéletet, amely az elrettentés erejével hatott. Akkor egyértelmű üzenetet küldött Belgrád a kisebbségek felé: semmi szín alatt nem nyúlhattok a szerbekhez! A sorok között az is kiolvasható volt, hogy tűrnötök kell a megaláztatást, mert ti alacsonyabb rendűek vagytok. És most itt van az újabb bonyodalom a nyakunkon, mert hogy ma már a magyarok is oda mernek suttyintani a szerbeknek. A félreértések elkerülése végett tisztázni szeretném: elítélem az erőszaknak minden formáját. Épp ezért kívánom, hogy mindenki számára megnyugtató megoldással rendezze végre a helyzetet az itteni államhatalom. Az eszközei megvannak hozzá. Eddig is csak a szándék hiányzott.

Diplomáciai feszültség a szerbiai kárpótlási törvény miatt

Thu, 29 Sep 2011 12:01:00 +0200

Műsorvezető: GULYÁS ISTVÁN

Mv.: - Nyílt levelet írt a szerb államfőnek a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke. Pásztor István azt nehezményezi, hogy a szerb parlament által hétfőn elfogadott kárpótlási törvény még mindig kollektív bűnösként tekint a magyarokra és a gyakorlatilag kizárja a kárpótlásból a Vajdaságban 1944-45-ben élőket és azok leszármazottait. A szerb államfőnek 15 napja van aláírni a törvényt, de vissza is küldheti a parlamentnek. A magyar Külügyminisztérium tegnap bekérette a szerb nagykövetet.

Az elnök utasítsa vissza a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény kihirdetését!

Mon, 26 Sep 2011 12:01:00 +0200

Újra téves csatatéren

Mon, 26 Sep 2011 12:01:00 +0200

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselői hetek óta újra téves csatatéren küzdenek. A restitúciós, a rehabilitációs, valamint a közvagyonról szóló törvény javaslatai körül ádáz parlamenti csata folyt, amelyben a magyar képviselők a versenypárt tagjaiként, szemre tetszetősen vitézkedtek. Csak éppen az eredmény maradt el.

A VMSZ képviselői ugyanis nem az elvszerű, az elegáns megoldást választották. Rögtön az elején nem tették fel a lécet. Ha nem a különben korrekt módosító javaslatokra vesztegették volna az idejüket, hanem a rehabilitációval és a kollektív bűnösséggel kapcsolatban rögtön követelésekkel állnak a szerb kormány elé, most más lenne a helyzet. Különösen, ha a látványos, de eleve haszontalan parlamenti csatározás helyett a szerb miniszterelnökkel közlik azt is, hogy ha EU-kompatibilis követeléseik nem kapnak helyet a törvényjavaslat szövegében, azt végül nem szavazzák meg, de rögtön "világgá mennek". Először is az EU-ba, hogy bepanaszolják az oda araszoló sunyi szerb hatalmat.

Ehelyett úgy tettek, mint korábban is. Például a kisebbségellenes nemzeti tanácsokról szóló törvény esetében. Előbb- a magyar média korlátlan és kritikátlan támogatásával- nagy hangon védték a vajdasági magyar nemzetrész érdekeit, majd a parlamenti vita során szélmalomharcot kezdtek, hogy végül behódoljanak. Mondván, hogy jelenleg ez a legtöbb, amit el lehetet érni.

Most azonban, a végjáték tekintetében mindenképpen, más a helyzet, mint 2009-ben a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatalakor volt.

A szerb parlamentben rövid időn belül két olyan törvény végszavazása zajlik le, amelyek a vajdasági magyar nemzetrész alapérdekeivel szöges ellentétben állnak.

A közvagyont illetően, sem a vajdasági magyar nemzetrész, sem Budapest objektíve nem tehetnek semmit. S ha a vele kapcsolatos parlamenti csatározások során kapott sebeket, a politikai kisemmizést elkerülendő nem szavazzák meg a törvényt, ezzel a VMSZ négy képviselője némi elégtételt vehet.

Ha viszont a VMSZ képviselői most megszavazzák (Pásztor István elnök még a mai közleményében sem állítja határozottan, hogy nem szavazzák meg), az egész vajdasági magyar nemzetrészre nézve megalázó restitúciós és rehabilitációs törvényt, ezzel nemcsak a náluk bátrabb magyar képviselők, de Budapest jövendőbeli politikai akcióit is ellehetetlenítik. Az a magyar képviselő (ha a szerb pártban jutott is be a szerb parlamentbe), aki megszavazza a kollektív bűnösséget és elveszi a vajdasági magyaroktól a vagyon-visszaszolgáltatásra való jogot, jóvátehetetlenül vét a magyar nemzeti közösség alapérdekei ellen.

Mindezt előre ki kell mondani, különben, ha megtörténik a baj, ha a szóban forgó törvényeket a VMSZ parlamenti képviselői megszavazzák, a politikai felelősséget egy vajdasági magyar párt sem tudja elhárítani. E felelősség alól nem bújhatnak ki a szerb pártokban működő magyarok sem, feltéve természetesen, ha felelősséget éreznek a nemzetrészünk sorsa iránt.

A szégyenbélyeget pedig azoknak is viselniük kell, akik annak idején rájuk szavaztak.

Legvégül egy szerbiai kuriózum. Aminek semmi köze a vajdasági magyar nemzetrész alapérdekeihez, de jól szemlélteti, milyen kockázatos az, ha a szerb kormány letér az európai elvekkel kicövekezett útról.

A szerb hatalmi csúcs ingadozása következtében, nemcsak a magyarok vonatkozásában marad el a szerb parlamentben az elvszerű önvizsgálat, hanem maguk a szerbek sem tudnak zöld ágra vergődni saját megosztottságukkal. Az úgynevezett "partizán-csetnik" ellentét (a Milosevic-örökös Szerbiai Szocialista Párt (SPS) és a Vuk Draskovic pártja késhegyre menő vitát folytatnak a parlamentben arról, lehet-e rehabilitálni a szerbeket, akik második világháborúban a király oldalán harcoltak?) azzal fenyeget, hogy a szerb kormánynak a VMSZ nélkül sem lesz elég szavazata a rehabilitációs törvény meghozatalához. Aminek következtében belátható időn belül a netán már meghozott restitúciós törvényt sem lehet alkalmazni.

Mégis marad a törvényben a kollektív bűnösség elve

Sat, 24 Sep 2011 12:01:00 +0200

A kormány az éjszaka visszavonta a parlamenti eljárásból azt a módosítási indítványt, amellyel elfogadta volna a VMSZ módosítási javaslatának a lényegét, hogy a vagyon-visszaszármaztatási törvényből törlődjék a kollektív bűnösség elve. Ezáltal nem veszik el az a rendelkezés, amely automatikusan kizárja a vagyonvisszaszámaztatási folyamatból azokat, akik a második világháború folyamán- a törvény szóhasználatával élve- a megszálló erők kötelékében harcoltak. Ez természetesen a magyarokat érinti hátrányosan.

Mi áll jelenleg a törvényjavaslatban?

Jelenleg az a törvényjavaslat vált aktuálissá, amelyben újra benne van a kollektív bűnössgé elve. Ez egy olyan jogelv, amelyet az európai jogrendek évtizedekkel ezelőtt a múlt részévé tettek. Ebből kifolyólag a számunkra semmilyen módon nem elfogadható.

A vajdasági magyarok fellélegezhetnek

Tue, 20 Sep 2011 12:01:00 +0200

– A vajdasági magyarság számára törlődött a kollektív bűnösség elve a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvénytervezetből- tudtuk meg Varga Lászlótól, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjétől.- Miután napvilágra került a vagyon-visszaszármaztatási törvény tervezete, a VMSZ világossá tette, hogy semmilyen körülmények között nem tud egy olyan törvényre szavazni, amely bármilyen formában tartalmazza a kollektív bűnösség elvét. Ennek értelmében több más kérdés mellett benyújtottuk a módosítási indítványunkat, a szerb kormány azonban ma elfogadott egy saját módosítási indítványt, amely szerint az úgynevezett megszálló erők csak abban az esetekben záródnak ki a vagyon-visszaszármaztatási folyamatból, ha külföldi állampolgárként vettek részt a második világháborúban. A vajdasági magyarság tehát esetében törlődött a kollektív bűnösség elve- nyilatkozta lapunknak kedden a parlamenti képviselő, majd hozzátette: ebben az ügynek a lezárásához jelentős mértékben hozzájárult Martonyi János külügyminiszter belgrádi látogatása, amikor is kifejtette, hogy Magyarország, sőt az Európai Unió sem tudja elfogadni a kollektív bűnösség egyik formáját sem.

Új törvény - részletes szabályzás

Thu, 15 Sep 2011 12:01:00 +0200

Szeptember 2-án hozta nyilvánosságra a szerb kormány, és a- jelzések szerint- napokban már meg is kezdődik a parlamenti vita az új rehabilitálási törvényről. Az előterjesztők javasolták, hogy a parlament "sürgősségi eljárással" fogadja el az új jogszabályt.

Miért ez a nagy sietség? Azért, mert október 12-én hozza nyilvánosságra a véleményét az Európai Bizottság Szerbiai tagfelvételi kérelméről és ezt megelőzően már meg kell, hogy legyen ez a törvény is. A rehabilitálási törvény, a vagyon-visszaszármaztatási törvénnyel együtt, feltétele annak is, hogy a Nemzetközi Valutatalap (IMF) szeptember végén kedvezően értékelje a Szerbiával való szerződéskötést.

Brandt és Tito nem rendezte a német vagyon elvételének kérdését

Sun, 11 Sep 2011 12:01:00 +0200

Tanácskozás a vagyon-visszaszármaztatásról: A kollektív bűnösség elvének a levétele elengedhetetlen

Sun, 11 Sep 2011 12:01:00 +0200

Sok magyar kimaradhat

Fri, 09 Sep 2011 12:01:00 +0200

**Pásztor István**, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és **Varga László**, a párt parlamenti képviselője pénteken sajtótájékoztatón ismertette e párt állásfoglalását a köztulajdonról szóló, valamint a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvénytervezetekkel kapcsolatban. A VMSZ elnöke sérelmezte, hogy a törvénytervezetekről szóló közvita, amellett, hogy a szabadságolások idején zajlott, példátlanul rövid ideig tartott, szinte esélyt sem adva, hogy valaki megfogalmazza az azokkal kapcsolatos gondolatait. Ezért a párt eljuttatta a VMSZ elnökségének állásfoglalását **Božidar Đelić** kormányalelnöknek, és a jogszabály tervezeteit elkészítő csoport koordinátorának, abban a reményben, hogy a VMSZ állásfoglalásában feltüntetett ajánlások bekerülnek a jogszabálytervezet szövegébe.

– Amennyiben ez nem történik meg, akkor módosítási indítványok formájában kíséreljük meg érvényre juttatni álláspontjainkat- mondta Pásztor, majd megjegyezte, hogy e két jogszabály az európai uniós tagjelölti státus eléréséhez szükséges, és ezért, ha nem lenne kötelező az elfogadása, a mai napig sem írták volna meg.

Szavai szerint a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvényt 11 évvel ezelőtt ígérték meg, a köztulajdonról szóló törvény meghozásának alkotmányos határideje pedig két és fél évvel ezelőtt járt le. Kiemelte, elvi álláspontjuk, hogy a köztulajdon egyes kérdéseit rendező törvénytervezet helyett egy átfogó, a köztulajdonban lévő vagyontárgyaknak a szóban forgó tervezetből kimaradt formáit (építési telek, erdőterület, termőföld) is magában foglaló törvény megalkotása lett volna célszerűbb. Követelik, hogy a szerb kormány haladéktalanul nevezze ki a vagyon-visszaszármaztatási igazgatóság igazgatóját és ezáltal tegyék lehetővé az egyházi vagyon visszaszármaztatásáról szóló, a gyakorlatban nyolc hónapja nem alkalmazott törvény alkalmazását.

– Szeptember 10-én a Magyar Házban közvitát szervezünk a vagyon-visszaszármaztatással kapcsolatban- jelentette be a VMSZ elnöke.

Varga László szerint e két jogszabály ékes példája annak, hogyan működik a szerb állam.

– Megfelelő nyomás nélkül Szerbiában semmit sem lehet megoldani- mondta a parlamenti képviselő.

Újságírói kérdésre Pásztor István megerősítette, hogy a vagyon-visszaszármaztatási jogszabály szerint a második világháborúban az úgynevezett megszálló erők kötelékében szolgált személyek nem jogosultak kárpótlásra, így sok olyan magyar személy sem, akik a magyar honvédségben szolgáltak a háború alatt. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a vagyon-visszaszármaztatást csupán az 1945. március 9-e után meghozott aktusok alapján bekövetkezett vagyonvesztés esetén lehessen megindítani, ugyanis így az 1944-es megtorlások áldozatai nem számíthatnak kárpótlásra.

– Pontosítani kell, hogy kik jogosultak a kárpótlásra. Nem tudjuk elfogadni, hogy egy ilyen törvény elfogadásra kerüljön. Ha ez nem módosul, akkor semmilyen körülmények között sem szavazhatunk a jogszabály elfogadására- szögezte le Pásztor.

Mint azt Varga László megjegyezte, azok, akik természetbeni kárpótlást igényelnek, legfeljebb négy éven belül kaphatják vissza vagyonukat, azok esetében pedig, akiknél valamiért nem lehetséges a természetbeni kárpótlás, 2014 végén fog születni egy államkötvénybeli kárpótlás, amely 20 éves lejáratú állampapírbeli kárpótlást irányoz majd elő.

Vita a (köz)vitáról

Thu, 08 Sep 2011 12:01:00 +0200

https://www.vajma.info/cikk/tukor/4360/Restitucio-Egy-kozvita-tanulsagai.html

https://www.vajma.info/cikk/tukor/4368/Nem-kesik-a-vajdasagi-magyar-kozvita-a-vagyon-visszaszarmaztatasrol.html

https://www.vajma.info/cikk/tukor/4370/Ami-elkesett--az-idoben-van.html

1944/45-ös bírósági ítélet nélkül nincs rehabilitáció!

Wed, 24 Aug 2011 12:01:00 +0200

A szerbiai parlament őszre módosítani fogja a rehabilitációról szóló törvényt, aminek eredményeként lehetővé válik, hogy a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvény értelmében (amit ugyancsak szeptemberben fogad el a parlament) kártalanítsák mindazokat, akiket ezt megelőzően rehabilitálnak- nyilatkozta a szerbiai állami hírügynökségnek, a Tanjugnak Slobodan Homen, a szerbiai igazságügyi minisztérium államtitkára.

A II. világháború végén és az azt követő évtizedekben elkonfiskált vagyon visszaszármaztatása mellett a jogerős bírósági ítélettel rehabilitált személyek megvalósíthatják mindazokat a jogaikat, amelyektől annak idején megfosztották őket. Ez azt jelenti, hogy joguk lesz egészségügyi ellátásra és fájdalomdíjra is az ártatlanul börtönben eltöltött időszakért.

Vagyon-visszaszármaztatás nyomásgyakorlásra

Wed, 03 Aug 2011 12:01:00 +0200

Újságírói pályafutásom kezdetén nagy izgalommal készültem első tüntetésemre. Azt gondoltam, hogy az az igazi munkakörnyezet egy tollforgató számára. A helyszínen aztán rövidesen elszállt lelkesedésem, és csak szomorúságot, haragot éreztem: a kormány impozáns épülete előtt leginkább idős nénik és bácsik gyülekeztek, rezgő kézzel tartották a magasba transzparenseiket, és kolompjaikkal, sípjaikkal igyekeztek hangosak lenni. Korukra és valószínűleg felindultságukra való tekintettel valóban rezgett a kezük, nem az olykor előtörő újságírói hajlam a túlzásokra szól belőlem. Leginkább annak az elegáns, finoman kisminkelt és minőséges parfümmel illatosított hölgynek a képe maradt meg emlékezetemben, aki szinte megállás nélkül fújta sípját. Egy hozzá hasonló hölgyet inkább egy múlt század eleji kávéházban tudnék elképzelni, mint mondjuk a Moszkva hotel kényelmes foteljeiben, vagy a Duna-parti sétányon, de semmiféleképpen sem egy utcai tüntetésen. De Szerbiában semmi sem nyuszitojás és habpuszi, nem egyszerű öregnek lenni, mint ahogyan fiatalnak sem, és nem könnyű megkapni, vagy visszakapni azt, ami egyszer a miénk, vagy felmenőinké volt. Szerbia egyik örökzöld témája a vagyon-visszaszármaztatás, illetve ennek a folyamatnak a meg nem kezdése. Ennek apropóján hangoskodtak első tüntetésemen a nyugdíjas korú idősek is.

Restitúció morális kelepcében

Tue, 02 Aug 2011 12:01:00 +0200

Milan Parivodić, a külföldi gazdasági kapcsolatok volt minisztere véleményének adott hangot a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény tervezetével kapcsolatban. Szerinte annak jelentős része hiányos, s szerinte mindenképp bele kell majd foglalni a cserealapon működő visszaszármaztatást is. A Beta hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, nem lesz mód arra, hogy a törvény megkerülje ezt a módszert, mivel az egyházakat érintő vagyon-visszaszármaztatásáról szóló jogszabály is kilátásba helyezi azt, s e jogszabályt az Alkotmánybíróság is megerősítette.

Restitúció várhatóan 2035-ig

Sat, 30 Jul 2011 12:01:00 +0200

A szerb kormány gazdasági és pénzügyi bizottsága pénteki rendkívüli ülésén elfogadta a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvénytervezetet, amely természetbeni és pénzbeni kárpótlást irányoz elő az elkobzott vagyon esetében.

Božidar Đelić európai integrációért felelős kormányalelnök közölte, hogy a polgárok a www.srbija.gov.rs és a www.mfin.gov.rs honlapokon oszthatják meg a törvénytervezettel kapcsolatos észrevételeiket. A tervezetről a nyár folyamán több szerbiai városban is közvitát tartanak, majd várhatóan szeptemberben továbbítják a köztársasági képviselőháznak.

A törvénytervezet értelmében a természetbeni visszaszármaztatás kap majd elsőbbséget. Abban az esetben, ha már nem lehet visszaadni azt, amit egykor elkoboztak, akkor államkötvényekkel kárpótolják a károsítottakat. A természetben visszaszolgáltatható ingatlanokról, ingóságokról szóló határozatot várhatóan jövőre fogadja el a kormány, részletezte Đelić, aki a folytatásban közölte, hogy a kárpótlásra szánt államkötvényeket várhatóan 2015. január 1-jén kezdi kibocsátani az ország. A kárpótlásnak az ettől a dátumtól számított húsz éven belül kellene megvalósulnia. A kárpótlásra szánt államkötvények értékét és a kibocsátás részleteit egy másik törvényben szabályozza majd az állam. Ezt a jogszabályt várhatóan 2014 végéig fogadják el. Kétfajta államkötvénnyel valósul meg majd a kárpótlás: dinár és euró alapú értékpapírokkal.

A Vajdasági Magyar Szövetség felhívása VMSZ: XVII-446/2011 Tárgy: Felhívás

Fri, 20 May 2011 12:01:00 +0200

Csalódottan állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt évtizedben regnáló kormányok igyekezete többnyire az elkobozott vagyon visszajuttatásának elodázásában merült ki. A vagyonvisszaszármaztatási törvény elfogadása az Európai Unióhoz való közeledési folyamat előrehaladtával lépett elő a legsürgetőbb kérdések egyikévé.A Vagyonvisszaszármaztatási törvény tervezetét készítő munkacsoport az elkövetkező néhány hétben várhatóan befejezi a törvényszöveg előkészítését.

A Vajdasági Magyar Szövetség célja, hogy a jogszabály elfogadása előtt lehetőséget teremtsen arra, hogy a kárpótlásra váró egyének, történelmi egyházaink, a károsultakat tömörítő civil szervezetek, a téma szakértői megfogalmazhassák véleményüket, javaslataikat, észrevételeiket a vagyonvisszaszármaztatás kérdéséről. A VMSZ szándéka, hogy a jogszabálytervezet napvilágra kerülését követően megszervezzen egy olyan tanácskozást, amelyen az érintettek véleményt mondhatnak a kárpótlás különböző aspektusairól.