Sajtószemle on Keskenyúton

A rezsim kegyetlensége

Sat, 31 May 2025 17:42:43 +0200

A rezsim kegyetlensége: gyermekek, nők és idősek Tito szávaszentdemeteri poklában

2025.máj.31/16:04 U. Z.

A második világháború után Tito jugoszláv kommunista diktatúrája a szerémségi Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica) környékén két haláltábort hozott létre, amelyek német, horvát és magyar civil lakosság kiirtásának színterei lettek.

Radincin több ezer hadifoglyot tartottak évekig embertelen körülmények között, akik: ruhátlanul, éhezve, gyomokat rágva várták a halált. A másik, hírhedtebb tábor a Szvilara néven ismert egykori selyemgyár területén működött, ahol a délvidéki, elsősorban szávaszentdemeteri németeket internálták. A táborban nők, gyermekek, aggastyánok sínylődtek, naponta szenvedve az éhezéstől, fagyhaláltól, kínzásoktól és kényszermunkától. Feljegyzések szerint a Szvilara táborban 2000 német halt kínhalált, de a valós szám ennek többszöröse lehetett, mivel a kommunista rezsim szándékosan nem vezetett nyilvántartást az áldozatokról.
A borzalmakról szívszorító tanúvallomást tett Traudi Müller-Wlossak, a haláltábor túlélője is. 1986-ban az ausztráliai Canberrában rögzített visszaemlékezésében elmondta: „Azon az éjjelen a hideg földre feküdtem, iszonyú fájdalmak közepette, és magamat sirattam. Éreztem, hogy égek a láztól, miközben Luise hóval mosta az arcomat. A könnyek folytak az arcomon, és nem tudtam, hogy magamat vagy a körülöttem lévő embereket sajnáljam jobban. Minden reményt elvesztettem, hogy valaha is kiszabadulunk. Körülöttem mind új arcok voltak – nők, akiket marhaként gyűjtöttek össze Horvátországból, Bácskából, Bánátból és Szerémségből – akik valamilyen érthetetlen okból fenyegetést jelentettek a hatalomra. Ebből a helyből azért csináltak tábort, hogy kielégítsék beteges ambícióikat. Micsoda ár! Ezrek haltak már meg. Én csak egy újabb test leszek, amit innen kivisznek a halottaskocsin – sír nélkül, emlékmű nélkül, ima nélkül! Csak annyit tehetek, hogy magamban imádkozom, remélve, hogy imáim elég erősek lesznek ahhoz, hogy lelkemet az Úrhoz emeljék.”
A túlélők beszámolói szerint a gyilkos gépezet nem ismert kegyelmet: kisgyermekeket szakítottak el anyjuktól, tizenöt éveseket kényszermunkára hurcoltak, a halottakat pedig lovaskocsival, fényes nappal szállították el a város temetőjébe, elrettentő példaként az életben maradóknak.
Tito véres rezsimje alatt körülbelül 4000 német lakost végeztek ki Szávaszentdemeteren.
Az áldozatok tömegsírjai máig megrázó emlékhelyek a kommunista terrorról.
(komunistickizlocini.net nyomán)
DÉLHÍR

Razzia központ épül Újvidéken

Thu, 21 Mar 2024 15:04:55 +0100

Az Újvidéken megjelenő Magyar Szó napilap 2024. március 8-i száma szerint

Újvidéken tehát Razzia-emlékközpont épül, amely „az 1942 januárjában lezajlott pogrom áldozatainak állít majd emléket” és „a razziáról szóló tananyagot is beépítik a történelem tankönyvekbe”.

Nem lehet ez ellen éppen senkinek semmilyen kifogása. A probléma akkor kezdődik, ha tudjuk, hogy az 1944. évi újvidéki „második razzia” magyar áldozatainak – amely során 1944 októberétől a partizánok oly kegyetlenül megtorolták a két és fél évvel korábbi eseményeket, „amelynek részleteit ma is többnyire homály fedi” – nincsen méltó emlékműve.

„Megkérdőjelezhetetlen az emlékhely létjogosultsága”

Thu, 22 Sep 2022 12:01:00 +0200

Tüntetést szervezett hétfőn Újvidéken az Október 23-a Antifasiszta Front. Az 1944–45-ös áldozatok emlékére tervezett emlékmű miatt tiltakoztak.

Miloš Perović aktivista szerint ez az emlékmű a becstelenség és az árulás szobra, amit a szerb és magyar kormány együttműködésével állítottak fel. Sérelmezte, hogy háborús bűnösök és fasiszta szervezetek tagjainak neve is szerepelne rajta. Szerinte az ártatlan áldozatokról meg kell emlékezni, de az előbb említettekről semmiképp.

Kiemelte, nem a magyar kisebbség ellen szól a tüntetés.

Vicsek Annamária, a Vajdasági Magyar Szövetség Újvidéki Városi Szervezetének elnöke is megszólalt a tüntetés kapcsán. Az Újvidéki Rádió híradójában elmondta, a VMSZ nem lepődött meg különösebben, hisz nem ez volt az első alkalom, hogy a szerb ellenzéki pártok felszólaltak, vagy tüntettek az emlékmű ellen. Mint mondta, a jelenlegi tüntetés alkalmával azonban megrongálták a talapzatot és névsorral ragasztották le. A Vajdasági Magyar Szövetség számára ez megbotránkoztató és elítélendő, hiszen köztéri felület rongálásáról van szó.

Tiltakozás a műemlék ellen

Wed, 07 Sep 2022 12:01:00 +0200

Újvidéken, a Limán IV. városrészben a múlt héten kezdték meg az 1944–45-ös ártatlan áldozatoknak szentelt emlékhely kialakítását.

Az emlékmű felállítását 2016-ban kezdeményezte a Vajdasági Magyar Szövetség. A munkálatok megkezdésére vonatkozó építési engedélyt június 27-én adták ki. A közvélemény egy része, köztük több ellenzéki párt azonban ellenzi az emlékmű felállítását. Szerintük az áldozatok között elítélt háborús bűnösök is szerepelnek. Az Október 23-a Antifasiszta Front 18 órától szervezte meg a tiltakozást az emlékhelyen.

Tüntetést szerveztek Újvidéken, az ártatlan áldozatok épülő emlékhelyénél

Wed, 07 Sep 2022 12:01:00 +0200

Tüntetést szerveztek hétfőn este hat órakor Újvidéken, a Limán IV. városrészben épülő, az 1944–45-ös ártatlan áldozatoknak szentelt emlékhely talapzatánál – számol be a 021.rs hírportál.

A megmozdulást az Október 23-a Antifasiszta Front aktivistái szervezték, akik kiemelték, a polgárok nem engedhetik meg, hogy gaztettek elkövetőinek emeljenek emlékhelyet.

Mint azt néhány nappal ezelőtt Kiss Gyula, a Vajdasági Magyar Szövetség Újvidéki Városi Szervezetének alelnöke nyilatkozta lapunknak, az emlékmű név nélkül állít majd emléket az atrocitásokban elhunytak előtt.

Minden ártatlan áldozat emlékhelye

Tue, 06 Sep 2022 12:01:00 +0200

Újvidéken, a Limán IV. városrészben szerdán kezdték meg az 1944–45-ös ártatlan áldozatoknak szentelt emlékhely kialakítását. A munkálatok megkezdésére vonatkozó építési engedélyt június 27-én adták ki, várhatóan ez év november elsején lesz az emlékhely ünnepélyes felavatása. Mint azt Kiss Gyulától, a Vajdasági Magyar Szövetség Újvidéki Városi Szervezetének alelnökétől megtudtuk, jelenleg a projektum megvalósulásának utolsó fázisa, az emlékmű vasbeton talapzatának megépítése, továbbá a szobor környezetének kialakítása zajlik, a kivitelező cégcsoport július végéig be is fejezi ezt a folyamatot.

Megbékélési és Együttműködési Díj Matuska Mártonnak

Tue, 12 Feb 2019 12:01:00 +0200

A Charta XXI Egyesület elnöksége a 2018. évi Megbékélési és Együttműködési Díjat Matuska Mártonnak ítélte. A laudációt dr. Grezsa Ferenc miniszteri biztos mondta, az alábbiakban az elhangzott szöveg szerkesztett változata olvasható.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Matuska Márton!

Bár a Dél-Alföldön élem mindennapjaimat s onnan egy karnyújtás a Délvidék, mégis riasztóan nehéz feladat a magyarság és Délvidék élő lelkiismeretét köszönteni és méltatni, aki 1936. október 12-én született Temerinben. Ha Temerint halljuk, akkor nemcsak Ágoston Andrásra gondolhatunk, aki egy másik emblematikus figurája a délvidéki magyarságnak, ott él Temerinben és állítólag kiváló meggypálinkát is tud készíteni, hanem bizony a temerini fiúk is mindjárt eszünkbe jutnak, akiket a kétségkívül létező szerb-magyar megbékélés ellenére, a valószínűleg tényleg történelmi megbékélés ellenére sem tudtuk idő előtt kihozni a börtöneikből. Ha Matuska Mártonról kell néhány szót szólnom, akkor Németh Lászlónak az a mondata jutott eszembe "Boldog ember az, akiben az ősei összeérnek." Ez teljes mértékben illik az ő pályafutására. 1956-tól újságíró, riporter, rovatvezető, faluriporterként természetesen keresztül kasul körbeutazza a Délvidéket, de a turisztikában és a bíróságok világában is tudósítóként otthon érezte magát.

Magyar Filmhét

Sun, 03 Jun 2018 12:01:00 +0200

Keskenyúton Délvidéken Halálhörgés és siralom

A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány közleménye

Wed, 31 Jan 2018 12:01:00 +0200

A Keskenyúton Alapítvány 16. alkalommal emlékezett meg a Délvidéken,

1944-45 telén kivégzett több tízezer ártatlan civil áldozatról szentmisével. A mártírhalál halt Nagyapáinkra, a magyarságuk okán halomra gyilkolt, földönfutóvá, árvává és özveggyé tett elődeinkért a koncentrációs és haláltáborokba hurcoltakért szólt a harang a csúfolásig megtelt Szent István bazilikában.

Délvidéken, ahogy tágabb és szűkebb hazánkban mindenhol, tragédiába torkollott a második világháború. A Tito vezette jugoszláv partizáncsapatok által végzett népirtásnak a korabeli becslések alapján 40 ezer magyar esett áldozatul. A mindenféle ítélet nélkül, bestiális kegyetlenséggel kivégzettek többségét utólag, hónapokkal a tömegsírba vetésük után az új, kommunista hatalom háborús bűnössé nyilvánította, nevüket bevezették a háborús bűnösök könyvébe, amivel jogot szereztek vagyonuk elkobzására és utódaik megbélyegzésére is. (Rehabilitálásuk törvényileg ugyan lehetséges a mai Szerbiában, de az abszurd drámákba illő bírósági eljárások többnyire sikertelenül végződnek.) A mintegy 300 délvidéki zarándok tiszteletére a Magyarság Házában tartott fogadáson hirdették ki, hogy a Keskenyúton Alapítvány kuratóriuma a 2017. évi Keskenyúton emlékérmet Ternovácz Istvánnak a Magyar Rádió újvidéki tudósítójának ítélte, aki az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás kutatójaként, krónikásaként végez felbecsülhetetlen munkát.

Ki tudja?

Mon, 16 Oct 2017 12:01:00 +0200

Egy spontán beszélgetés után a háborús bűn fogalmán gondolkodom. Mi is a háborús bűn? Mit értünk alatta és hogyan lehet bizonyítani, hogy valaki nem háborús bűnös, amikor csak úgy ítélet nélkül rásütik? És vajon valóban bűnös-e, ha a háború viharának vagy a kegyetlen megtorlásoknak a körülményei között hoztak rá ítéletet előítéletektől terhelt rögtönítélő bíróságok? Hogyan lehet ezeket az ítéleteket felülvizsgálni?

Mint tudjuk, mostanában Szerbiában számos eljárás folyik, amelyben a hozzátartozók azoknak a rehabilitációját kérik, akiket politikai, vallási, nemzeti vagy ideológiai okokból annak idején (1941. április 6-ától) megfoszottak az életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól, vagy pedig a kommunista rezsim üldözte őket. Bírósági ítélettel kimondott rehabilitáció nélkül ugyanis az esetek nagy hányadában Szerbiában nem lehet elindítani az elkobzott vagyon visszaszármaztatására vonatkozó eljárást, még ha a 2011-ben elfogadott törvényes megoldás e tekintetben könnyítést hozott is, és például törölte a magyarok kollektív bűnösségére vonatkozó elvet, így annak a vagyonát is visszakérhetik, aki a honvédségben szolgált.

Nehéz téma

Wed, 04 Oct 2017 12:01:00 +0200

, hogy valakik átalakították a Kronich-palota belterét, és ott ezentúl majd pazar lakodalmas mulatságokat tartanak. Nem nézek utána a hír valóságtartalmának, nem is hiszem, hogy igaz lenne, magamban mégis megállapítom, hogy magyarok ott lakodalmat biztosan nem tartanak.

Az 1900-as évek elején egy bizonyos Kronich ügyvéd által építtetett palota 1944-45-ben szörnyű események színhelye volt, és ez által a zombori magyarellenes partizánvérengzések szimbólumává vált. Sejtem, hogy egy esetleges ottani összejövetelen az ott megjelenő magyarok hallani vélnék nemzettársaik jajkiáltását. A zombori és környékbeli magyarok jól tudják, hogy a partizánok a Kronich-palotában gyűjtötték össze az áldozataikat és onnan vitték el őket éjszakánként a város peremére, a lóversenytérre a kivégzésre. Hirtelenében belenézek a Keskenyúton Alapítvány kiadványainak némelyikébe, és elsőként F. Cirkl Zsuzsa kutatásain akad meg a szemem, aki a* Kronich-palota fekete árnya *címmel írt tanulmányt, megállapítván, hogy Zomborban több ezer magyar áldozata volt a vérengzéseknek. Juhász László kutatásait is idézi, aki szerint ott 5650 áldozata volt az 1944-45-ös vérengzéseknek Zomborban...

Elhunyt Juhász György irodalomtörténész-hungarológus

Wed, 03 May 2017 12:01:00 +0200

Szomorú szívvel tudatjuk, hogy dr. Juhász György, a Keskenyúton Alapítvány szakértői testületének tagja 2017. május 1-én váratlanul elhunyt.

**Juhász György (1954-2017)**

Irodalomtörténész-hungarológus. 1977-1979 között az Újvidéki Egyetem magyarországi posztgraduális ösztöndíjasa volt. 1981 és 1988 között a Ljubljanai Egyetem Összehasonlító Nyelvészeti és Orientalisztikai Tanszékének első magyarországi vendégoktatója, a magyar lektorátus alapítója. 1985-ben elkészítette a Maribori Egyetem Magyar Tanszékének teljes oktatási programját. 2004-2009 között az Eszéki J. J. Strossmayer Egyetem Idegen Nyelvi Tanszékének vendégprofesszora, 2007-ben közreműködött a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék létrehozásában. Több mint száz publikációját tartják számon, melyekből válogatáskötetek is megjelentek. Kutatási területe: jugoszláviai magyar irodalom; Jugoszlávia és utódállamai.

2017. május 16-án 11 óra 15 perckor a Farkasréti temető Makovecz ravatalózójából kísérjük végső útjára.

Publikációk

"Beleszülettem a kisebbségi sorsba..." Budapesti beszélgetés Gion Nándorral

Áder János a magyar-szerb megbékélésről

Tue, 14 Mar 2017 12:01:00 +0200

Áder János államfő beszéde a köztársaságielnök-választást megelőzően az Országgyűlés plenáris ülésén

Házelnök Úr!
Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Országgyűlés!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Köztársaságielnök-jelöltként másodszor állhatok Önök előtt. Másodszor ért az a megtiszteltetés, hogy erre a tisztségre jelöltek. Ezért első szavam a köszöneté.

Köszönettel tartozom munkatársaimnak, akik az elmúlt öt évben segítették munkámat. Köszönöm mindenkinek a biztatást, aki a munka folytatására sarkallt. Köszönöm mindazok megelőlegezett bizalmát, akik másodszor is támogatták jelölésemet. Végül köszönöm Majtényi Lászlónak, hogy vállalta a megmérettetést, és hogy megosztotta velünk gondolatait.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!

Önök hamarosan arról döntenek, hogy a következő öt évben ki legyen Magyarország államfője.

Öt évvel ezelőtt- amikor ugyanígy itt álltam Önök előtt- világossá tettem, hogy milyen elvek, értékek, meggyőződés révén szeretném e tisztséget gyakorolni. Önök most joggal formálnak igényt arra- én pedig kötelességemnek tartom-, hogy beszámoljak, mit sikerült megvalósítani abból, amit akkor ígértem. A rendelkezésemre álló 15 perc nem elég egy teljes körű számvetésre, inkább csak néhány példát szeretnék az Önök figyelmébe ajánlani. Segítendő annak eldöntését, hogy van-e fedezete annak az ígéretemnek, hogy az öt éve is vallott értékek, elvek alapján kívánom a munkát folytatni.

Öt évvel ezelőtt itt a Parlamentben azt mondtam: köztársasági elnökként itthon és a nagyvilágban mindig a magyar érdekek és értékek szószólója leszek. Magyarország Alaptörvényéből világosan következik a mindenkori köztársasági elnök külpolitikai mozgástere. Hogy ez a mozgástér- a kötelező protokolláris feladatokon túl- lehetőséget ad az államfőnek régóta húzódó vitás kérdések megoldására, lezárására is, hadd említsek egy példát.

2012-ben Tomislav Nikolić, Szerbia elnöke volt az első hivatalos államfő vendégem. A tárgyalások során felvetettem az 1944–45-ös bácskai vérengzéseket s a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös döntést. Nikolić elnök úr válasza- "Elérkezett a megbocsátás és a megbékélés ideje"- a megállapodást reményteli közelségbe hozó volt.

A történelemben kevésbé jártas honfitársaink kedvéért tegyünk egy kis kitérőt. 1942-ben magyar katonák és csendőrök ártatlan szerbeket gyilkoltak meg Újvidéken. 1944–45 telén Tito partizánjai ártatlan magyarokon álltak sokszorosan bosszút. Három településen- Csúrog, Mozsor, Zsablya-különösen brutális volt a vérontás. 1945-ben a jugoszláv hatóságok határozatban mondták ki a magyarok kollektív bűnösségét. Majd hosszú- több évtizedes- csend következett.

Nemhogy az ártatlan áldozatoknak nem sikerült a végtisztességet megadni, de a jugoszláv hatóságok még a vérengzés megtörténtét sem voltak hajlandók elismerni. Hiába vezekelt Cseres Tibor "Hideg napok" című regényével 1964-ben, majd Kovács András (aki két nappal ezelőtt távozott közülünk, Isten nyugosztalja!) ugyanilyen című filmjével 1966-ban, a megbékélés gesztusának viszonzása elmaradt. Egy történész vegyes bizottság 2011-ben megkezdte ugyan a munkát, de a politikai szándék a múlt lezárására még váratott magára.

A Nikolić elnök úrral kötött budapesti elvi megállapodás után 2013-ban született meg a szerb parlament döntése, amely elítélte a II. világháború végén elkövetett atrocitásokat. Mindez előfeltétele volt annak, hogy a magyar köztársasági elnök részéről a szerb parlamentben 2013. júniusában elhangozzanak a következő mondatok: "A szabad és demokratikus Magyarország elítéli azokat, akik a II. világháború szenvedéseit fokozva, magyarként vétettek ártatlan szerb emberek ellen. Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kérek azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen.

S habár a bűnöket senki sem teheti meg nem történtté, mégis hiszünk abban, hogy a kölcsönös bocsánatkérést követő megbocsátás a megbékélésen is képes túlmutatni." Másnap Szerbia köztársasági elnökével közösen hajtottunk fejet az ártatlan szerb és magyar áldozatok emlékművei előtt. Nikolić elnök úr pedig a következőkkel viszonozta a szerb parlamentben elmondott szavaimat: "alapvető emberi kötelesség, hogy emlékezzünk, ... és megbocsássunk egymásnak. Ezt őszintén tesszük, közösen és azonos odaadással." Néhány hónap múlva a szerb kormány hatályon kívül helyezte a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös határozatot.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Azt, hogy a múlt e tragikus, fájdalmas fejezetét 70 év elteltével- más európai országoknak is példát mutatva- sikerült lezárni, azoknak köszönhetjük, akik évtizedekig keresték az emlékeket és az emlékezőket. Azoknak, akik újra és újra megpróbáltak- nem kevés személyes kockázatot vállalva- minden évben méltó módon megemlékezni az ártatlan magyar áldozatokról.

Bár többen voltak, de kettőjük nevét szeretném megemlíteni: Matuska Mártonét és Teleki Júliáét. Akik évtizedekig nem adták fel a reményt, segítettek nekünk abban, hogy a világ XX. században kibillent erkölcsi rendjéből helyreállítsunk valamit. Köszönet érte!

Tisztelt Ház!

Megválasztásomkor elmondott beszédemben azt javasoltam, hogy tegyük közös életünk központi kérdésévé a teljesítményt, a tenni tudó és tenni akaró emberek megbecsülését. Nem csak tudósainkét, feltalálóinkét, kiváló művészeinkét, sikeres sportolóinkét, de a mindennapi élet legkülönbözőbb területein becsülettel helytálló honfitársainkét. Mindezt megtoldottam egy Deák Ferenc-idézettel, aki azt mondta: "Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos, jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni."

Abban a szándékomban, hogy életünk központi kérdésévé tegyük a teljesítményt, az elmúlt öt évben csak megerősödtem, hiszen rengeteg bizonyságra leltem. Csak néhány példa rá.

Egy Tolna megyei kis faluban- Belecskán- láthattam, hogy egy szorgalmas, igyekvő polgármester révén felszámolták a 40%-os munkanélküliséget. Egy másik- Borsod megyei- kis faluban, Gömörszőlősön arra mutattak példát, hogyan lehet egyidejűleg őseink hagyományát őrizni, és a XXI. század kihívásainak is megfelelni. Békéscsabán megtapasztaltam, hogy egy hazai vállalkozás - nemzetközi mércével mérve - is lehet sikeres. A legismertebb személy- és teherautókhoz gyártott öntvényeikkel több mint 1000 embernek biztosítanak kenyérkereseti lehetőséget.

New Jerseyben- a Rubik-kockát bemutató vándorkiállítás megnyitóján- azzal büszkélkedhettem, hogy se szeri, se száma azoknak a magyar találmányoknak, felfedezéseknek, innovációknak, amelyek olyannyira a mindennapjaink részévé váltak, hogy nélkülük már el sem tudnánk képzelni az életünket.

Kétévenként a Magyar Tudományos Akadémián a Bolyai-díj átadásakor- elődeim hagyományát folytatva- a magyar nemzet nevében süvegelhettem meg legkiválóbb tudósaink teljesítményét.

És bizony arra is volt példa, hogy honfitársaim nevében a Debreceni Egyetem orvosainak, szakápolóinak mondhattam köszönetet azért a világraszóló teljesítményért, amit egy agyhalott várandós kismama mesterséges életben tartása jelentett. Mindannyian tudták, hogy az édesanyát nem tudják megmenteni, de 92 napos hősies erőfeszítésüknek hála a magzatból egészséges csecsemő lett. Ezt soha, sehol, senkinek nem sikerült idáig elérnie. Magyar orvosoknak, magyar ápolóknak viszont igen! Köszönet érte!

Nyilatkozat az október 2-i népszavazásról

Mon, 05 Sep 2016 12:01:00 +0200

Alapítványunk, hazánk elhallgatott történelmével foglalkozó felelős civil szervezetként erkölcsi kötelességének tartja, hogy a magyar nemzet sorsát meghatározó ügyekben megnyilatkozzon, és a kérdésekre egyenes válaszokat adjon. Az elmúlt időszakban hazánk kultúrájától idegen muszlim tömegek lepték el a keresztény gyökereit elfelejtő Európa útvonalait. Gyermekek, asszonyok váltak a fékezhetetlen, kiéhezett tömeg áldozatává.

A háborús övezetekből elüldözöttek és hontalanná váltak sorsa iránt érzett őszinte aggodalmunk mellett, ma már egyértelműen látjuk, hogy a mesterségesen gerjesztett népáradat eszmei és pénzügyi támogatóinak célja az európai szuverén nemzetállamok szétzúzása.

A VMDP elnökének nyilatkozata az Újvidékre tervezett emlékmű bejelentése kapcsán

Mon, 25 Jul 2016 12:01:00 +0200

A sajtóból értesültem, hogy a VMSZ városi bizottságának indítványára Újvidék város kultúráért felelős bizottsága (elnöke Kiss Gyula, VMSZ) , úgy döntött, emlékművet állít a Liman 4 városrészben "az 1944-45-ös ártatlan áldozatoknak", amit szerb, magyar, német és még valamely, egyelőre nem pontosított, a Vajdaságban hivatalos használatban levő nyelven emléktábla jelölne meg.

Ezzel kapcsolatban megerősítem korábbi álláspontomat: a VMDP nem vitatja a VMSZ újvidéki városi bizottságának azon jogát, hogy az 1944-45-ös ártatlan áldozatok ügyében önálló indítványa legyen: minden, ami a háború végi és a világháborút követő megtorlások ártatlanul megölt magyarjaira emlékeztet, fontos és jó. Sajnos az emléktábla javasolt szövege a városban élő nemzettársaink számára legfontosabbat hagyja kihangsúlyozatlanul: a magyar áldozatokat.

Megszűnt a titkos sírok feltárására felállított bizottság

Thu, 16 Jun 2016 12:01:00 +0200

***Belgrád- *Az 1944. szeptember 12. után megöltek titkos sírjai feltárásának állami bizottsága többé nem létezik. Habár még mindig nem ismeretes, hogy a bizottságot formálisan is megszűntették volna, a Danas c. belgrádi napilap értesülései szerint, Slobodan Markovićtól, a bizottság elnökétől, a múlt év végén követelték, hogy adja vissza a bizottság pecsétjét, felszerelését és a rendelkezésére álló eszközöket.

A beavatottak számára a bizottság munkájának formális befejezése nem jelent nagy meglepetést. *

*Srđan Cvetković történész, a bizottság titkárának szavai szerint, a bizottság az utóbbi néhány évben csak papíron létezett. *

„Polgári Magyarországért” díj a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítványnak

Sat, 19 Dec 2015 12:01:00 +0200

Ma sem mondhatunk le az igazságról és az igazi emberi jogokról különösen egy olyan viharnak az előestéjén, amely megrázhatja egész Európát és benne a közép-európai térséget- mondta az emberi erőforrások minisztere csütörtök este, amikor átadta a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) díját a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítványnak.Balog Zoltán arról beszélt, hogy a jog és a tisztelet, a kegyelet és a megértés szándékával kell a térségben élőknek a közös múltjuk felé fordulni, rendezni végre közös dolgaikat, hogy megtalálják az egymáshoz vezető utakat és boldogulásukat.

A Magyar Érdemrend középkeresztje dr. Bogner Istvánnak

Sat, 28 Nov 2015 12:01:00 +0200

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta dr. Bogner István nyugalmazott egyetemi tanár részére. Kiemelkedő, a délvidéki magyarság szempontjából jelentős oktatói munkája és az 1944-45-ös tragikus események áldozatai emléke megőrzéséért végzett tevékenysége elismeréseként részesült a rangos kitüntetésben. A díjat dr. Babity János főkonzul tegnap a Szabadkai Főkonzulátus dísztermében adta át dr. Bogner Istvánnak.

Magyar Szó

Ameddig a Jóisten erőt, egészséget ad, én folytatom tovább

Neveda Ferencet gyászolja Délvidék magyarsága

Wed, 11 Nov 2015 12:01:00 +0200

Neveda Ferenc (1956. április 2.- 2015. november 10.)

A nemzet és a kisebbségi autonómia ügyének ismét egy rendíthetetlen hűségű harcosa távozott el körünkből. Hosszan tartó betegség után, mégis váratlanul hunyt el nyugat-bácskai körzeti szervezetünk elnöke, Neveda Ferenc. Halála előtt egy héttel a bezdáni temetőben még ő vezényelte le az isterbáci áldozatok, majd ezt követően a kivégzett magyar honvédek frissen felavatott emlékművénél a méltóságteljes megemlékezést- akkor még nem sejtettük, hogy ez egyben az ő személyes búcsúja is szülőföldjétől, amit annyira szeretett. A kilencvenes évekig a bezdáni nyomdában dolgozott, a vállalat megszűnése után kőművesként tartotta el népes családját egészen korai nyugdíjba vonulásáig. Politikai pályáját a történelmi VMDK-ban kezdte, ott volt a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alapítói között, a párt választmányának és intézőbizottságának tagja, a kilencvenes években Zombor község képviselő-testültének tagja, 2002-től 2006-ig Bezdán helyi közösségének elnöke. Az 1944-45-ös ártatlan áldozatok emlékének fenntartása terén végzett kegyeleti munkájáért néhány évvel ezelőtt a Keskenyúton Alapítvány Gloria victis emlékéremmel tüntette ki.

Hungarians killed during and after the second world war in Serbia - Commemoration

Fri, 06 Nov 2015 12:01:00 +0200

Daily news Hungary

Lázár János: minden síremlék méltó az utókor tiszteletére

Mon, 05 Oct 2015 12:01:00 +0200

fogalmazott Lázár János szombaton Keszthelyen, a Festetics család 1925-ben emelt mauzóleumának felújítást követő ünnepségen.A Miniszterelnökséget vezető miniszter a több Festetics és Habsburg családtag jelenlétében tartott ünnepségen arra emlékeztetett, hogy a második világháború után eltelt 70-80 évben nem volt szokás megadni a tiszteletet a sírkerteknek, pedig “sokat elárul az országról, hogy milyen állapotban van az a hely, ahová imádkozni járunk, és milyen állapotban vannak azok a helyek, ahol földi utunk befejeztével kerülünk"

Felidézte azt is, hogy a Miniszterelnökség 175 millió forintos támogatásával felújított mauzóleum nemcsak a hitvesi szerelemre és a hűségre emlékeztet, de “a nemzetért, a hazáért és a haladásért vállalt áldozatról is üzen".

A magyar tömegsírokat fel kell tárni, az áldozatokat eltemetni

Wed, 02 Sep 2015 12:01:00 +0200

Az 1944–45-ös délvidéki események feltárása és a magyar meg a szerb nép közötti megbékélés elősegítése érdekében végzett munkája elismeréséül Forró Lajos Szegeden élő, magyarkanizsai történész megkapta a magas rangú Magyar Érdemrend tisztikeresztje állami kitüntetést.

Minden hasonló visszajelzés egy kutató számára azt mutatja, figyelik, számon tartják tevékenységét, vélekedik a kitüntetésről Forró Lajos, aki kezdő történészként, 1992 óta foglalkozik az 1944–45-ös megtorlás áldozatainak felkutatásával. Később részt vett a magyar–szerb akadémiai vegyes bizottság munkájában, és három könyvet is megjelentetett ebben a témakörben.

Az egész szerb történelem egy nagy hazugság

Sun, 02 Aug 2015 12:01:00 +0200

Szerbia megkerüli azokat a tényeket, amelyek világosan tanúsítják, hogy felelős Jugoszlávia brutális módon történt széteséséért, a szerbek pedig abban az illúzióban élnek, hogy nekik nemzetként a Balkán gerincének kell lenniük, ami sajnos elsősorban a vereséges helyzetekben nyilvánul meg- jelentette ki Sonja Biserko, a szerbiai Helsinki-bizottság elnöke a Matica hrvatska Vijenac című folyóiratának nyilatkozva.

Biserko számos témáról beszélt az interjúban, kezdve Jugoszlávia szétesésétől, Koszovó ügyén át egészen Srebrenicáig. Szavai szerint Jugoszlávia szétesésében a teljes szerb elit részt vett, különösen azok, akik Dobrica Ćosić körül tömörültek.

Teljesnek tekinthető a délvidéki magyar áldozatok névsora???

Sat, 27 Jun 2015 12:01:00 +0200

MTA közlemény

Megemlékezés Járekon

Mon, 18 May 2015 12:01:00 +0200

Négy autóbusznyi német küldöttség; egykori internáltak és hozzátartozók emlékeztek meg ma délelőtt a járeki emlékkeresztnél arról a több ezer német, magyar és más származású ártatlan áldozatról, akik 1944 és 1946 között a gyűjtőtáborrá átalakított településen veszítették életüket. A megemlékezésen jelen voltak a Duna-menti svábok, a tartományi szervek, valamint az önkormányzat képviselői is. Járekon hat és fél ezer ember, közülük ezer gyermek vált áldozatává az akkori gyűlöletnek és esztelenségnek, illetve az éhezésnek. A megjelenteket Hans Supritz, a Duna-menti Svábok Szövetségének elnöke köszöntötte, majd többen felidézték a szörnyű eseményeket.

Hol tartunk, merre tovább 25 év után?

Sat, 16 May 2015 12:01:00 +0200

A temerini Impressum Polgárok Egyesülete

2015. május 23-án délelőtt 10 órai kezdettel

a temerini Első Helyi Közösség nagytermében

(Újvidéki utca/Ulica Novosadska 403)

történészek, társadalomtudósok, közéleti személyiségek és a téma kutatói részvételével tanácskozást tart.

Ágoston András a VMDK nevében negyedszázaddal ezelőtt fogalmazta meg a Szerb és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémiák felé irányuló, ma már történelminek nevezhető kezdeményezést, amely "a nemzetközileg érvényes mércék alapján genocídiumnak tekinthető" esetek tudományos feltárására és a történelmi igazságtételre vonatkozott. A követelés szerb tudományos körökben süket fülekre talált, de hosszú ideig nem tudott mit kezdeni az évtizedekig tabunak számító témával a magyarországi történésztársadalom sem. Két évtizeden át szinte csak lelkes helyi kutatók, publicisták foglalkoztak az események leírásával és értékelésével, elsősorban az elbeszélt történelem (oral history) módszereire támaszkodva. Időközben Magyarország és Szerbia az államközi tudományos együttműködés szintjére emelte a kérdéses korszak kutatását, fontos lépések történtek mind a történelmi megbékélés, mind az ártatlanul megölt és meghurcolt magyarok rehabilitációja és kártalanítása terén, ennek ellenére sok még a fehér folt, az ismeretlen vagy elhallgatott tény, a kézzelfogható igazságtétel pedig továbbra is várat magára...

A meggyalázott futballpálya

Thu, 23 Apr 2015 12:01:00 +0200

Megrázó történet a vajdasági település, Bezdán fekete napjáról, az 1944. november 3-i vérengzésről: a jugoszláv partizánok a falu népét a pályára terelték, a férfiakat a határban tömegsírba lőtték, elsőként a futballcsapat tagjait. Aki túlélte, társai sírját ásta. Helyszíni riport.

"Akkor május délután, amikor a Vígszínház előtt ajánló sorokat róttam frissen megjelent könyvembe az olvasni elszánt vásárlók neve alá, hosszas szemlélődés után odamerészkedett mellém egy falusi öltözetű ember, kezében a Hideg napok még látszólag olvasatlan példányával, s kérdő pillantásomra így szólt szerényen:

VMDP: Jövőre emléktábla örökíti meg az 1944-45-ös áldozatok névsorát

Sun, 01 Feb 2015 12:01:00 +0200

Régi adósságot szeretnének törleszteni jövőre Óbecsén az 1944–45-ös ártatlan magyar áldozatokra emlékezve: a Magyar Ifjúsági Akció Polgári Egyesület és a Hazahúzó Polgári Kör kezdeményezésére a Vajdasági Magyar Demokrata Párt támogatásával a tragikus események hetvenedik évfordulóján emléktáblán örökítenék meg a kivégzettek névsorát- jelentette be tegnap Kiss Igor, a VMDP óbecsei körzeti szervezetének az elnöke, és arra kérte a civil szervezetek, valamint a többi párt képviselőit is, hogy álljanak a kezdeményezés mögé.

A fájdalom és a remény színhelye

Mon, 05 Jan 2015 12:01:00 +0200

A pravoszláv templomban megtartott istentisztelettel, majd a Topalov-raktárban kialakított múzeumban a koszorúk elhelyezésével emlékeztek vasárnap Csúrogon az 1942-es razzia ártatlan áldozataira a kivégzett és meghurcolt környékbeliek családtagjai, leszármazottjai, Magyarország, a Tartományi Képviselőház, a tartományi kormány, a Szerbiai Katonaság, a helyi önkormányzat, továbbá a világháború áldozatainak adózó civil szervezetek képviselőinek jelenlétében.

A kivégzések emlékét őrző raktárban Pásztor István, a vajdasági parlament elnöke és Milan Radomir, a Razzia 42 szervezet vezetője helyezték el koszorúikat. Beszédében Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete a Hideg napok című film megtekintésekor tapasztalt érzéseit elevenítette fel, s mint mondta: akkor sem tudta, ma sem tudja megérteni, hogyan vehettek részt a magyar királyi honvédség egyes tagjai ilyen bűntetteknek az elkövetésében. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a második világháború történései kapcsán Magyarország volt az egyetlen olyan hadviselő fél, amely kivizsgálást indított saját katonái ellen a civil lakossággal szemben elkövetett bűnök felderítése érdekében, s el is ítélte azokat, akiket felelősség terhelt. Pintér hangsúlyozta, hogy Magyarország elítéli a 42-es razzia történéseit, s a későbbiekben bekövetkezett partizán megtorlási akciókat is. A máról beszélve elmondta, hogy néhány év alatt nagyon hosszú utat sikerült megtenni, annyira hosszú utat, amekkoráról álmodni sem mertünk korábban. A sajtónak adott későbbi nyilatkozatában véleményének adott hangot, hogy egyetlen áldozat is sok, ezért soha nem szabad számháborút folytatni a történelmi visszatekintések során. Az egymás áldozatairól való közös megemlékezésre kell koncentrálnunk ehelyett, tette hozzá, hogy a továbblépés is lehetségessé váljék.

Miroslav Vasin, a tartományi kormány alelnöke azt mondta, nehéz megszólalni a fájdalom színhelyén, mely azonban szerencsére az utóbbi években egyre inkább a remény színhelyévé válik. Az elmúlt időszakban, mint mondta, győzedelmeskedett az a látásmód, hogy tisztelnünk kell a másik áldozatait, hogy nem teszünk különbséget áldozat és áldozat, bűntett és bűntett között. Ez a győzedelmeskedő remény az, ami összetart bennünket, meghatározza Vajdaságot és Szerbiát is- értékelte a kormányfő-helyettes. Čedomir Božić, Zsablya község polgármestere úgy fogalmazott, hogy a megbocsátás az egyik legnagyobb emberi erény, ami ugyanakkor nem zárja ki az emlékezés jogát sem. A két nemzet megbékélése terén nagy eredmények születtek az elmúlt két évben, emlékeztetett, melyek lehetővé teszik, hogy valamennyien a jövő felé forduljunk.

A 73 évvel ezelőtti eseményekre való emlékezés pillanatai mindig megrázóak a helyszín, a kiállított képek, a hangulat, az elhangzó mondatok miatt, melyek mindig megrendítik az embert- nyilatkozta Pásztor István. Mint mondta, ez az érzés sajnos novemberben is visszatér, amikor saját ártatlan áldozataink emlékének adózunk. Nem lehet napirendre térni afölött, hogy nemzeti hovatartozás, ideológiai különbözőség képes lehet efféle eseményeket kiváltani- fogalmazott. A mával, a holnappal nem lehet foglalkozni úgy, hogy a múltat nem zárjuk le, ezért van szükség arra, hogy a mögöttünk álló idők történéseit is felderítsük- értékelt a házelnök. A múlt lezárása a közös bűnökkel való szembesülést, az áldozatok előtti főhajtást jelenti, tette hozzá. Csak az azonos mértékkel mért múltelemzés szabadíthat fel bennünket, zárhatja le a múlt lapjait- jelentette ki. Maga is úgy vélekedett, hogy nagy utat tett meg a két közösség az elmúlt időszakban e tekintetben, 2015 pedig arról fog szólni, hogy a vegyes történészbizottság a feltárási munkát is be tudja fejezni. Nem azt fogja ez jelenteni, hogy ismeretessé válik majd minden apró körülmény, de az alapvető ismereteket jelentő, a két társadalmat a szembesülés útján elindító feltáró munka az idén véget érhet- hangsúlyozta Pásztor.

Fejezetek a Délvidék múltjából II. Közös múlt és közös jövő a Dévidéken

Sat, 29 Nov 2014 12:01:00 +0200

A Délvidék Kutató Központ

tisztelettel meghívja a

Fejezetek a Délvidék múltjából II.

Közös múlt és közös jövő a Dévidéken

Nemzetközi történettudományi és művelődéstörténeti konferenciára

Helyszín: Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székháza (Szeged, Somogyi u. 7.)

Időpont: 2015. január 23. péntek, 10.00 óra

Program:

10.00 A"Délvidék Kutatásáért Emlékére" díjátadó: Dr. Zakar Péter és Forró Lajos

Díjazottak: Prof. Dr. A Sajti Enikő és Fodor István

10.30 Megnyitó

Prof. Dr. Kocsis Károly, a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának elnöke

Nem voltak háborús bűnösök

Wed, 12 Nov 2014 12:01:00 +0200

"Volt a táborban egy pap, és édesanyám kérte, hogy adja rám az utolsó kenetet, mert már nincs bennem élet, ugyanezt tette a testvéremmel is, és a Jóisten megkönyörült rajtunk, életben maradtunk. Több száz felnőtt és több száz gyermek halt meg a koncentrációs táborban, akiknek a sírhelyük a mai napig nincs megjelölve" (Teleki Júlia: Akiket kiűztek szülőfalujukból).

Teleki Júlia tíz hónapos volt, amikor 1944-ben a partizánok elhurcolták Csúrogról családjával együtt. Édesapja akkor már nem élt, őt néhány nappal korábban kivégezték. Bűnösök voltak, háborús bűnösök. Csúrog, Mozsor, Zsablya magyar lakosai mind bűnösök voltak, háborús bűnösök, a csecsemőktől egészen az aggastyánokig. Mindnyájan meg lettek bélyegezve. Valamennyiüknek hetven évet kellett várniuk, hogy felmentsék őket, ennyi idő után született meg ugyanis az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a három település magyar lakosainak kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt.

Mindnyájuknak kijár a rehabilitáció

Tue, 11 Nov 2014 12:01:00 +0200

Az 1944. november 9-én ártatlanul kivégzett zentaiakra emlékeztek vasárnap este a Tisza-parti településen. A hagyományokhoz híven délután öt órakor- a Szent István-templomban tartott gyászmisét követően- a megemlékezés résztvevői a Tisza-parton a híd közelében lévő emlékhelyhez vonultak. Itt Molnár Tibor levéltáros, a zentai Történelmi Levéltár munkatársa idézte föl a hetven évvel ezelőtt lejátszódott, mintegy 100 ártatlan áldozatot követelő véres dráma történéseit.

november 9-éről 10-ére virradó éjszaka ugyanis a Tisza-partra vezették a bebörtönzött zentaiakat, és kivégezték őket. A halálukról a hozzátartozóikat sem értesítették, csak annyit mondtak nekik, hogy nem kell már élelmet hozni nekik, s amikor megkérdezték, hogy miért, azt hazudták nekik, hogy elszállították a fogva tartottakat.

– A kivégzettek közül mára már többeket rehabilitált a bíróság, kimondva, politikai és ideológiai indíttatású üldözés áldozataivá váltak- mondta a történész, hozzáfűzve, hogy nehéz és rögös ennek az eljárásnak az útja, de nem szabad feladni, hiszen- ahogyan fogalmazott- minden zentainak kijár a rehabilitáció.

Szabad gondolat

Mon, 10 Nov 2014 12:01:00 +0200

Lánchíd rádió 2014. 11. 09. 1. rész

A délvidéki magyarok kollektív bűnösségét eltörlő rendeletnek politikai és gyakorlati következményei is vannak

Fri, 07 Nov 2014 12:01:00 +0200

Komoly politikai és gyakorlati következménye is van annak, hogy a szerb kormány hét évtized után eltörölte a vajdasági Csúrog, Mozsor és Zsablya magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatot - hangsúlyozta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti frakcióvezetője kedden Belgrádban az MTI tudósítójának.

A legjelentősebb politikai következmény az, hogy az október 30-án meghozott kormányhatározattal végérvényesen és maradéktalanul kikerült a kollektív bűnösség elve a szerbiai jogrendből - húzta alá Pásztor. Hozzátette: ez egy olyan folyamatnak a vége, amelynek korábbi állomása a tavaly nyáron elfogadott parlamenti nyilatkozat volt, amellyel a szerbiai képviselőház elítélte az 1944-1945-ös magyarellenes atrocitásokat, majd ennek folytatásaként Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb elnök Csúrogon koszorúzott azon a két emlékhelyen, amelyet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok emlékére állítottak fel. A politikus emlékeztetett arra is, hogy a szerb emlékhelyet a magyar állam, a magyar emlékművet pedig a szerb állam pénzéből emelték.

Áder János köztársasági elnök levele Tomislav Nikolićnak, a Szerb Köztársaság elnökének

Tue, 04 Nov 2014 12:01:00 +0200

Őexcellenciája

Tomislav Nikolić

a Szerb Köztársaság elnöke

BELGRÁD

Tisztelt Elnök Úr!

Örömmel értesültem arról, hogy a szerb kormány ez év október 29-én a Vajdasági Magyar Szövetség indítványára hatályon kívül helyezte a Csurog, Zsablya és Mozsor falvak magyar lakosainak kollektív bűnösségéről a második világháborút követően hozott közigazgatási döntést.

Meggyőződésem, hogy e régóta esedékes határozat elfogadása újabb fontos lépés a történelem nehéz örökségének meghaladása, a népeink közötti kölcsönös bizalom erősítése útján.

Büszkeséggel tölt el, hogy a folyamatot Elnök Úrral együtt indítottuk el 2012. őszi budapesti megbeszéléseinken, majd közösen folytattuk a tavaly júniusi, mélyen megindító csurogi kettős főhajtással.

A magyar kormány egyik legnagyobb eredménye...

Mon, 20 Oct 2014 12:01:00 +0200

A magyar kormány egyik legnagyobb eredményének nevezte Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke csütörtökön Belgrádban azt, hogy jelentős lépések történtek a magyar–szerb történelmi megbékélési folyamatban.

Németh Zsolt a Történelmi főhajtás a Délvidéken című kiadványt mutatta be az Új kezdet? A kultúra mint lehetséges híd magyarok és szerbek között című konferencián. Felsorolta mindazokat a lépéseket, amelyek oda vezettek, hogy tavaly a vajdasági Csúrogon Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök közösen hajtott fejet a második világháborúban és utána ártatlanul kivégzett magyarok és szerbek emléke előtt.

Nem veszünk részt a politikai porhintésben

Mon, 08 Sep 2014 12:01:00 +0200

Szerbiában az új kormány próbálkozásai ellenére tovább tart a gazdasági válság és a lakosság egy részének immár tartós elnyomorodási folyamata. Családok ezrei vesznek vándorbotot kezükbe, hogy Európa boldogabb országaiban keressenek maguknak munkát. A Vajdaságban hasonló jelenség tanúi vagyunk, azzal a különbséggel, hogy a tartomány kisvárosi jellegű települései migrációs mobilitás tekintetében egyszerre kibocsátó és befogadó színterek. Korábban még magyar többségű települések kiüresedése, majd a rendesen azt hamarosan követő más nyelvű, más kultúrájú és mentalitású lakosok letelepedése mindennapos jelenség. A magyar közösség dezintegrációja és reményvesztettsége tovább tart, a szerbiai magyarság gazdasági és szociális helyzetének belátható időn belüli jobbra fordulásában ma már alig hisz valaki, az egyedüli reményt Magyarország gazdasági felemelkedésétől és annak pozitív kihatásaitól várja.
A magyarok kivándorlása következményeiben súlyosan érinti a magyar lakosság számára fontos intézmények jövőjét: óvodai, általános valamint középiskolai tagozataink száma tovább csökken, a gyermeklétszám következtében középiskoláink legtöbbjébe különösebb teljesítmény nélkül is be lehet jutni, ami látszatra ugyan előny, de ténylegesen a minőségi oktatás rovására megy. A tanítók és tanárok egy részének feje fölött a munkanélküliség réme lebeg. Ugyanakkor negatív hatásaival most üt vissza az önálló magyar iskolahálózat és a magyar tanárképző egyetem ügyének elszabotálása is: nem csak a tanulmányaikat itthon folytató magyar egyetemi hallgatók száma alulreprezentált, de érzékelhetően csökken a felsőoktatásban alkalmazott képzett magyar nemzetiségű vagy legalább magyarul is tudó szakemberek száma is.

Kövér László: „A kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan”

Sun, 31 Aug 2014 12:01:00 +0200

Hasznos lenne kibővíteni az emberi jogok rendszerét a szülőföldhöz való joggal - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Berlinben a második világháború következtében szülőföldjükről elűzött németeket összefogó Elüldözöttek Szövetsége (BdV) ünnepségén, amelyen kitüntették Angela Merkel német kancellárt. - See more at: https://magyarhirlap.hu/cikk/3796/Kover_A_szulofoldhoz_valo_jogot_be_kellene_emelni_az_emberi_jogok_koze#sthash.osekcOAg.KSwe1cla.dpuf

Magyar Nemzet Online

Norbert Lammert és Kövér László közös közleménye a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapja alkalmából

Sun, 31 Aug 2014 12:01:00 +0200

a deportálások és tömeggyilkosságok áldozatainak emléke fennmaradjon, és Európa demokratikus fejlődése megfelelő elismerést kapjon.

Kövér László az Országgyűlés elnöke, német kollégájával, Prof. Dr. Norbert Lammerttel, a Bundestag elnökével közös nyilatkozatot fogadott el a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapja alkalmából.

A parlamenti elnökök azon célból éltek a közös felhívás eszközével, hogy augusztus 23. a sztálinista, kommunista és a nemzetiszocialista bűnök áldozatainak emléknapjaként vonuljon be a köztudatba, a deportálások és tömeggyilkosságok áldozatainak emléke fennmaradjon, és Európa demokratikus fejlődése megfelelő elismerést kapjon.

Emlékhelyeink rendezése közös társadalmi feladat

Sun, 06 Jul 2014 12:01:00 +0200

Tény, hogy a közelmúltban lényeges előrelépés történt a hét évtizeddel ezelőtt lezajlott kegyetlenségekre való visszatekintés terén, a szerb–magyar megbékélési folyamat tavalyi eredményei nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a közös történelmi múlt tragédiáira szabadabban, a tabu-jelleg felszámolásával tudjunk visszapillantani. A kerek évforduló bizonyos kérdéseket is felvet. A szóban forgó történelmi időszak kutatásának eredményei mind több adattal szolgálnak, egyre szélesebb teret szavatolva a tudományos megközelítés képviselői számára. Az emlékhelyek ezen kutatások legszembeöltőbb eredményeiként is értelmezhetők, kérdés azonban, hogy ki a felelős e helyek épségének megtartásáért, rendezéséért. Milyen előrelépés történt e tudományos kutatásban a mögöttünk álló időszakban? Milyen módon emlékezik ma a vajdasági magyarság a második világháborút követő szörnyűségekre? A témával foglalkozó szakértők egyet értettek abban, hogy társadalmunk egyik legnagyobb feladata lenne megérteni: ma már nem bűnösökről és ártatlanokról szól e történet, hanem arról az egyszerű jogról, hogy mindenki fejet hajthasson a visszaemlékezés napjain.

MATUSKA MÁRTON MAGYAR ÖRÖKSÉG-DÍJAS

Sun, 22 Jun 2014 12:01:00 +0200

**Dr. Deák Ernő: *"A Bírálóbizottság a Magyar Örökség kitüntető címre tett javaslatot azért, hogy **az arra méltó MATUSKA MÁRTON DÉLVIDÉKI TÉNYFELTÁRÓ MUNKÁSSÁGA **bekerüljöna "Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába".

A Magyarországért Alapítvány kurátorai úgy határoztak,

jeles bizottságot kérnek fel arra a célra, hogy együtt munkálkodva

a "Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát" létrehozzák.

**A Magyar Örökség és Európa Egyesület által ezen szándék szellemében **

megerősített bizottság 2014. június 21-én a Magyar Művészeti Akadémia

Pesti Vigadó Dísztermében kinyilvánítja, hogy az arra méltó

Aminek nem kell a taps

Tue, 17 Jun 2014 12:01:00 +0200

Ki nem mond igazat?

Mon, 16 Jun 2014 12:01:00 +0200

Miután a koalíciós szerződés aláírása után (a vajdasági autonómia kurtításának végrehajtását kivéve), semmi érdemlegeset nem tudtak felmutatni a kisebbségi kormánypárt tisztségviselői szorgalmasan ismételgetik a leckét. Közpénzeken megjelenő, de pártpropagandát végző napilapunkban, hosszasan sorolják mi mindent kellene teljesítenie a nagyobbik koalíciós partnernek (saját kötelezettségeikről mélyen hallgatnak!). A "futottak" mellett mégis egy érdekességre figyeltünk fel. A kisebbségi kormánypárt politikusainak nyilatkozataiból rendszeresen kimarad a "történelmi megbékélés" témaköre. Hogy ez minek köszönhető, ebben a pillanatban nem tudhatjuk. Csak sejthetjük.

Magyarország készen áll a történelmi megbékélésre

Mon, 05 May 2014 12:01:00 +0200

Az államtitkár méltatta a magyar-szerb megbékélési folyamat jelentőségét, egyúttal kijelentette: "van olyan szomszédsági viszonylatunk, ahol a kollektív bűnösség meghaladására még nem került sor".

Németh Zsolt kiemelte: ha van kiemelkedően fontos eseménye az elmúlt négy év magyar térségpolitikájának, a magyar-szerb történelmi megbékélés elindítása ilyen. Ez nem lett volna lehetséges, ha a két ország államfői nem vállalnak kezdeményező szerepet ebben - vélekedett.

Emlékeztetett arra is, hogy az államfők megemlékezése előtt a szerb parlament határozatban vállalt felelősséget a történtekért, és ezzel - mondta - olyan felelősségtudatról tett tanúbizonyságot a szerb politika, amely mindenképpen példamutató. Ez megteremtette a lehetőséget az új jövő építésének a magyar és a szerb nemzet között - fűzte hozzá.

Megszülethet a kormányrendelet a kollektív bűnösség eltörléséről

Thu, 01 May 2014 12:01:00 +0200

Pásztor István nyilatkozott az Újvidére tervezett Makovecz Emléktoronyról, a magyar-szerb vegyesbizottságáról és az ezzel a témával foglalkozó civilekről is.

Határok nélkül 2014. április 30.

Pásztor István a Közbeszéd című műsorban

Thu, 01 May 2014 12:01:00 +0200

Heteken belül megszülethet a kormányrendelet, amellyel az új szerb kormány hatályon kívül helyezné a Csurog, Mozsor és Zsablyalakosaira kirótt kollektív bűnösség terhét. Ezt Pásztor István, a VMSZ elnöke mondta a Duna TV Közbeszéd című műsorában

Duna TV

Pásztor Bálint

Sun, 27 Apr 2014 12:01:00 +0200

A koaliciós megállapodás része a kollektív bűnösség eltörlése

Krizosztom atya kelyhe ismét Újvidéken

Wed, 09 Apr 2014 12:01:00 +0200

A Keresztény Értelmiségeik Szövetsége és a vajdasági Keresztény Értelmiségi Kör a második világháború utáni atrocitások 70. évfordulója alkalmából háromnapos koszorúzási körutat szervezett, melynek keretében ellátogattak az ártatlanul kivégzettek emlékhelyeihez

Magyar Kurír

Belgrádban összeült az akadémiai vegyes bizottság

Sat, 22 Mar 2014 12:01:00 +0200

Határok nélkül 2014. március 21.18.30

„GOLYÓT KAPSZ A FEJEDBE!”

Thu, 20 Mar 2014 12:01:00 +0200

A rehabilitálási ügyek többnyire megviselik az érintetteket, illetve leszármazottait, de az ügyvédet is. És nem is éppen veszélytelenek. Csaknem 45 éves jogi pályám alatt most először azonban halálos fenyegetésben is részesültem. (Korábban, két alkalommal is, kirabolták az irodámat.)

A múlt hétfőn (március 10-én) az újvidéki Alapfokú Bíróság verbászi osztálya peren kívüli tárgyalást tartott K. T. holttányilvánítási tárgyában. A tárgyalásra azért került sor, mivel az újvidéki Felsőfokú Bíróság az elhalt rehabilitálási tárgyában előzőleg kérte a nevezett halotti anyakönyvi kivonatának bemutatását. Ezt természetesen nem tudtuk megtenni, mivel K. T-t a "Verbászi Népbíróság halára ítélte" és a partizánok 1944 őszén, "közvetlenül a város felszabadulása után az ítéletet végrehajtották", vagyis kivégezték, de az elhalálozását már nem jegyzeték be a halotti anyakönyvbe. Így, a halotti anyakönyvi kivonatot sem szerezhettük be. Nem maradt más, minthogy beindítsuk a holttányilvánítási eljárást.

Már a rehabilitálási eljárásban tanúnak jelentkezett Z. E. magyarországi hölgy, aki szerint nincsenek meg a feltételek K. T. rehabilitálására, mivel "turáni vadász volt". A Bíróság vélhetően ennek a hölgynek a (köz)beavatkozására kérte K. T. halotti anyakönyvi kivonatát. A sokéves gyakorlatom alatt a bíróság számos rehabilitálási ügyben erre nem tartott igényt, amikor nyilvánvaló volt, hogy valakit kivégeztek.

A verbászi bírósági osztály, annak rendje és módja szerint, lefolytatta a holttá nyilvánítási eljárást, beleértve a Hivatalos Lapban az eljárás elindításáról szóló hirdetés közzétételét is.

Z. E. tanúnak jelentkezett a holttányilvánítási ügyben is ügyben és a fia- Z. T. úgyszintén magyarországi lakos- valamint néhány szerb nyelven beszélő férfi társaságában meg is érkezett a tárgyalásra. A publikumban elhelyezkedőkről a tárgyalás elején kitudódott, hogy többnyire az egyik szerb szélsőséges párthoz tartoznak. Közülük az egyik pedig úgy mutatkozott be, hogy a "vajdasági bűncselekmények kutatója". Mindegyikük nevét és foglalkozását az eljáró bíró jegyzőkönyvbe vette.

A tárgyalás rendben lefolyt. Z. E-t is kihallgatták. Semmilyen érdemeleges adatot azonban nem tudott mondani, mivel K. T. kivégzésével kapcsolatban közvetlen ismeretekkel nem rendelkezett. Elmondta, hogy "soha egyetlen családtagját sem ismerte" az elhunytnak. Nyilatkozatát csak a másoktól halott, jobbára ellenőrizetlen információkra alapozta, miszerint K. T-t a "turáni vadász kollégái" ölték meg, mégpedig "féltékenységből".

Meghallgatására az ügyben egyébként semmilyen szükség nem volt, mivel az ilyen eljárásban a bíróság csak a törvényben előlátott, a holttá nyilvánításhoz szükséges feltételek megléttét (vagy hiányát) állapítja meg. A bíróság a nem peres eljárásáról szóló törvény értelmében ugyanis holttá nyilvánítja azt a személyt (56. szakasz), akinek az életben létéről "az utóbbi öt évben nincsen semmilyen hír, és akinek a születésétől elmúlt 70 év", vagy akinek az életben létéről "az utóbbi öt évben nincsen semmilyen hír és az eltűnése körülményei valószínűsítik, hogy nincsen életben" (1/b pont), illetve "ha háború alatt, a háborús események közepette tűnt el, és ha az életben létéről nem volt semmilyen hír az ellenségeskedés megszűnte utáni egy év alatt" (1/g pont).

Amikor a tárgyalás után Cs. M., az elhunyt unokájának társaságában elhagytam a tárgyalótermet, utánam jött Z. T. és ezt mondta: "Golyót kapsz a fejedbe!" Ez annál inkább meglepet, mert éppen Z. T. nagyapja, illetve Z. E. apja volt az első ember, akit az 1944-ben kivégzett magyarok közül rehabilitáltak. Az ügyben én képviseltem Z. E-t, aki több alkalommal is köszönetet mondott a sikeres rehabilitálásért.

Néhány perccel később, miután a meglepetésből felocsúdtam, a bíróság biztonsági embere társaságában visszamentem a tárgyalóterembe és a bírónak elmondtam- a teremben lévő többi részvevő előtt- akik a bíróval még valamiről beszéltek (feltehetően a tárgyalást kommentározták)-, hogy mivel fenyegetett meg Z. T., majd ismét elhagytam a termet. Ekkor Z. T. megint utánam jött és még kétszer megismételte (szerb és magyar nyelven is) a már elhangzott fenyegetést. Valójában megköszönte, amit tettem nagyapja rehabilitálási ügyében. Az önmagát történésznek nevező személy pedig fizikai leszámolást helyezett kilátásba, amire (szerencsére) mégsem került sor.- Tudjuk mi, hogy te (sic!) védted a temerini magyarokat is, akik megverték a szerb fiatalokat- tette hozzá.

Mindezek után felvetődnek a kérdések: Miért ellenzi egy magyar, akinek a partizánok kivégezték az apját, hogy egy másik magyar nagyapját- akit úgyszintén kivégeztek- rehabilitálja a bíróság? Milyen érdek fűzi a szélsőséges szerb párthoz? Miért akadályozza, hogy az ügyben egyedüli illetékes hatóság a törvény alapján megállapítsa, jogos-e a rehabilitálási kérem vagy sem? Képes lesz-e a bíróság az esedékes újvidéki rehabilitálási tárgyaláson biztosítani az érintettek testi épségét és az eljárás törvényességét?

A történtekről még az nap értesült a Magyar Szó szerkesztősége, de- mint utóbb megtudtam- "Varjú Márta és köre" nem tartotta közlésre érdemesnek az eseményt...

Újvidék, 2014. március 18.

**Bozóki Antal**

Határok nélkül 2014. március 26. 18.30

MAGYAR NŐK A NAGYVILÁGBAN

Tue, 11 Mar 2014 12:01:00 +0200

Lévai Anikó honlapján beszámoló a kiállításról

Tőkés díjat kapott Matuska Márton, Alapítványunk szakértői testületének elnöke

Tue, 25 Feb 2014 12:01:00 +0200

Tisztázni kell a múltat

A Tőkés László Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy a 2011. évi Tőkés-díjat Matuska Mártonnak, a Magyar Szó nyugalmazott újságírójának adományozza. Igaz, hogy már korábban megszületett a döntés a díj odaítéléséről, de csak most lett "aktuális".

Kisvárdán pazar ünnepséget rendeztek, egy református templomban szervezték meg a díjátadást. Czakó Gábor Csaba Kossuth-díjas író, publicista, képzőművész méltatta Matuska Mártont, beszédében kiemelte, hogy a 1944-45-ös délvidéki vérengzések feltárásában elért kimagasló kutatómunkájáért érdemelte ki a Tőkés Alapítvány díját. Matuska Mártonnal a kutatásairól és a szerb-magyar megbékélésről beszélgettünk.

Ifjúsúsági kezdeményezés

Mon, 17 Feb 2014 12:01:00 +0200

A Kárpát-medence magyar ifjúsági szervezetei minden év február 15-én megemlékeznek az újvidéki vérengzés szerb és zsidó, valamint a délvidéki "hideg napok" magyar áldozatairól - erről fogadott el közös nyilatkozatot a Fidelitas és csaknem egy tucat határon túli ifjúsági szervezet.

Böröcz László, a Fidelitas ügyvezető alelnöke, budapesti szervezete nemzetpolitikai munkacsoportjának vezetője vasárnap Budapesten, a Margitszigeten tartott megemlékezésükön azt mondta: a XX. században az emberi önzés és a fanatizmus miatt rengeteg tragédia történt. Ilyen volt a negyvenes évekbeli délvidéki vérengzés is, amikor több ezer magyar és szerb polgári lakost irtottak ki etnikai alapon.

Szomorú emlékeztető

Fri, 31 Jan 2014 12:01:00 +0200

Örömmel olvastam a Vajdaság MA hírportál 2014. január 23-án közölt híranyagában, hogy a Szegeden működő Délvidék Kutató Központ szervezésében megtartott Fejezetek a Délvidék múltjából című konferencián Teleki Júliát és Mojzes Antal helytörténet-kutatókat Délvidék kutatásáért emlékéremmel tüntették ki. Az eseményről azon frissiben beszámolt a Kossuth rádió Határok nélkül című adása is, így hát kellő visszhangot kapott a történet. Jóleső érzéssel olvastam és hallgattam a tudósítást, számomra mindig öröm, ha valahol a nagyvilágban elismerik és értékelik magyar közösségünk jeleseinek eredményeit és sikereit. A két kitüntetett személy valóban fontos szerepet játszott az 1944 őszén-telén a partizánok bevonulását követő mészárlások sokáig titkolt eseményeinek a feltárásában, kutatásaiknak is köszönhetjük, hogy Csúrog és Bajmok múltjának iszonyatos korszakáról ma már vannak némi ismereteink. Tisztességesen elvégzett munka jutalma hát az emlékérem.

Okozzunk csalódást ellenségeinknek!

Wed, 08 Jan 2014 12:01:00 +0200

Kerekasztal.

Keserves háború kellős közepén vagyunk, amelyben nem ólommal, hanem igaztalan szavakkal lőnek bennünket- Meddig tart ez még?

Jó kérdés, mennyire kell komolyan vennünk a hazánkat lejárató nyugati sajtókampányokat, s az ezeket sugalló hazai balliberális politikai és közéleti személyiségeket. A magyaroknak mindenesetre rosszulesik, ha erkölcsileg elmarasztalják őket, az pedig mindannyiunkat felháborít, ha mindennek a tetejébe hazudnak rólunk. Nemegyszer a valósággal szemben száznyolcvan fokkal ellentétes vádakkal. Erről a jelenségről beszélgettünk a Kanadában élő Magyaródy Szabolccsal, az ottani Corvinus Society társaság elnökével, s Botlik József történésszel, a hazai Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány tiszteletbeli kuratóriumi elnökével.

Megemlékezés Csurogon

Sat, 04 Jan 2014 12:01:00 +0200

MTI

Szerbia-Vajdaság-történelem

A második világháborús magyar razzia áldozataira emlékeztek Csúrogon

**Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:

Csúrog, 2014. január 4., szombat

Az 1942-es magyar razzia áldozataira emlékeztek szombaton a vajdasági Csúrogon.**

A 72 évvel ezelőtti mészárlásnak a szerb történészek szerint legalább 1300 ártatlan szerb és zsidó áldozata volt.

A Razzia 1942 Emlékbizottság által szervezett megemlékezésen a szerb részvevők és az áldozatok családtagjai mellett a magyar kormány és a vajdasági magyarság képviselői is jelen voltak.

Tömegsírokat rejtenek a szerb stadionok?

Sat, 21 Dec 2013 12:01:00 +0200

"Amíg a mi gyerekeink áldozatok csontvázain játszanak, Szerbia nem fog megindulni a helyes úton. Az Obilić stadionjáról köztudott, hogy az épület alatt tömegsír található, s azt beszélik, hogy a Partizan stadionja körül lebetonozott résszel is hasonló a helyzet"- mondtaDušan Kovačević a Ravna gora című könyv bemutatóján, amelynek a szerzője a színész-rendező Radoš Bajić, s a drámaíró hozzátette, hogy Szerbiában más épületek is tömegsírokat rejtenek, többek között a kragujevaci autógyár is.

Keskenyúton emlékérem és a vörösmarti megemlékezés

Wed, 18 Dec 2013 12:01:00 +0200

december 17.

Az Emberi Méltóság Tanácsa elnökének közleménye

Fri, 18 Oct 2013 12:01:00 +0200

Az Emberi Méltóság Tanácsa a magyarság érdekében kifejtett tevékenységéért és a szerb-magyar megbékélés ügyében kifejtett erőfeszítéséért az Emberi Méltóságért Kitüntetésben részesíti Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét.

Pásztor István mellett e kitüntetésben részesül Duray Miklós közíró, felvidéki politikus.

Az Emberi Méltóságért kitüntetésben eddig részesült Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Törőcsik Mari színművész, Tamás Aladárné, a ,,nemzet tanítónénije", Kozma Imre Atya, Tőkés László erdélyi politikus és Jókai Anna író.

A díjátadásra 2013. október 21-én, hétfőn kerül sor Budapesten az Ökoház lovagtermében (1021 Budapest, Budakeszi út 77.)

Magyarországon Nebojša Stefanović, a szerb házelnök

Mon, 07 Oct 2013 12:01:00 +0200

Vajdaság Ma

Kétnapos magyarországi látogatáson a szerb házelnök

Mrkić szerb külügyminiszter Budapesten

Mon, 07 Oct 2013 12:01:00 +0200

FIDESZ

Orbán: Magyarország támogatja Szerbia EU-integrációját

VajdaságMa

Mrkić Budapesten: A szerb kormány visszavonja a kollektív bűnösségről szóló "elfogadhatatlan határozatokat"

MNO

Orbán: Erőteljesen támogatjuk Szerbia csatlakozását

https://www.mti.hu/Pages/Default.aspx?lang=hun&menuid=

Magyarország-Szerbia

Martonyi: Magyarországnak érdeke a kapcsolatok további erősítése Szerbiával

** Budapest, 2013. október 7., hétfő (MTI) - Magyarországnak érdeke, hogy tovább erősítse "azt a kiváló kapcsolatrendszert" Szerbiával, amelyet az elmúlt időben kialakítottak - mondta Martonyi János külügyminiszter hétfőn Budapesten.**

A tárcavezető az Ivan Mrkic szerb külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követő közös sajtótájékoztatón kiemelte: Magyarország támogatja Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak mielőbbi megkezdését.

Drága golyó

Sun, 06 Oct 2013 12:01:00 +0200

Magyar Nemzet Hétvégi Magazin, 2013. október 5.

Történelmi jelentőségű, és a magyaroknak is reményt adó bírósági döntés született az elmúlt héten Szerbiában, ahol a zombori felső bíróság rehabilitált 113 olyan hódsági németet, akiket a kommunista partizánok 1944 őszén ártatlanul kivégeztek. Bár egyes magyar magánszemélyeknek már sikerült tisztázni meggyilkolt családtagjaikat a háborús bűnösség vádja alól, most először történt meg, hogy a második világháború végén kivégzett helybéli németek rehabilitálására is sor került. A döntés egy hódsági tömegsírban fekvő áldozatokra csoportosan vonatkozik.

Egy gesztus Berlin felé

Sun, 06 Oct 2013 12:01:00 +0200

A közelmúltban 113 ártatlanul kivégzett német nemzetiségű személyt rehabilitált a zombori bíróság. Ennek apropóján elsősorban azokról a kulisszák mögött zajló eseményekről beszélgettünk Rudolf Weiss történésszel, a Német Népi Szövetség elnökével, amelyeket a médiából eddig nem ismerhetett meg a hazai és a nemzetközi közvélemény. Egészen pontosan mi is történt azzal a 113 hódsági némettel 1944 őszén, akiket a zombori Felső Bíróság a közelmúltban rehabilitált?

— 1944. november 23-án éjszaka 183 hódsági németet gyilkoltak le Tito kommunista partizánjai. Száznyolcvanegy férfit és két nőt. A gyilkosság előtt mindnyájukat megkínozták. A bántalmazások éjszakáján egy másik osztag negyven fiatal német legényt vezényelt ki a tömegsír megásására, ami a mai napig a Karavukovo felé vezető úton található. A következő nap késő éjszakáján a megkínzott németeket a tömegsír elé vezették, majd bestiális módon, ásóval, késekkel és baltákkal végeztek velük, s közben a kommunista gyilkosok azt kiabálták, azért halnak meg így, "mert drága a golyó a svábok részére." A mészárlást egyedül egy Hans Mayer nevű ember élte túl, aki a gyilkosok elvonulása után kimászott a tömegsírból, majd Németországba szökött. A mostani ítélettel 113 ártatlan áldozatot rehabilitáltak a 183-ból. Ugyanez a zombori bíróság 2009-ben még elütötte a kérvényt. A Német Népi Szövetséget egy magas beosztású belgrádi kormánytisztviselő értesítette arról, hogy a mostani pozitív döntést közvetlenül Belgrád utasítására hozták meg. Megítélésem szerint ez egy gesztus Berlin felé. Hogy a szerb kormányzati képviselők először nekünk szóltak, az annak a jele, hogy Belgrádban biztosak akartak lenni afelől: az ítélet híre a német állam vezetőihez is eljut.

„Erőtlen külpolitika”

Sat, 05 Oct 2013 12:01:00 +0200

Egyoldalúnak nevezte a magyar–szerb megbékélést szerdán Szabadkán Szávay István, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke. Kijelentette: "A Jobbik az utóbbi három évben több alkalommal illette erős kritikával a magyar külpolitikát, amelyet erőtlennek, megalkuvónak és gyávának tartunk. A magyar külpolitika számos egyoldalú gesztust tesz a környező országok politikumának irányába, miközben nem kellő határozottsággal lép fel a környező országokban élő magyar közösségeket ért jogsértések kapcsán."

Szávay nehezményezi, hogy míg Áder János magyar államfő a szerbiai parlamentben bocsánatot kért az újvidéki hideg napokért, addig a szerb fél ezt nem tette meg, valamint azt is fájlalja, hogy a szerb fél az ígéretekkel ellenben a mai napig sem kerítette körbe és kamerázta be a második világháborúban ártatlanul kivégzett magyar áldozatok emlékére felállított csúrogi emlékművet. Ezenfelül arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szerb kormány a mai napig nem helyezte hatályon kívül a csúrogi, mozsori és zsablyai magyarokat kollektív bűnösként megbélyegző rendeleteket, hangsúlyozta Szávay, majd kihasználta az alkalmat és elismerően nyilatkozott Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjének múlt heti kijelentéséről, miszerint Szerbiának az uniós csatlakozási tárgyalások során bővítenie kell Vajdaság Autonóm Tartomány autonómiáját és megoldani a tartomány pénzelésének kérdését.

A legnagyobb baj az elhallgatás

Tue, 01 Oct 2013 12:01:00 +0200

Együttműködés két társulat között. Szabadkai és budapesti színészek a délvidéki mészárlásokról mutatnak be előadást

Magyar bocsánatkérés, magyar színdarab - hol a szerb válasz?

Tue, 01 Oct 2013 12:01:00 +0200

Így bátor döntésnek hat, hogy az évadot a Szabadkai Népszínház magyar társulata a budapesti Katona József Színházzal karöltve az 1944-es vérengzésekre emlékezve, Vörös című előadással kezdi.

A bocsánatkérés szép gesztus és fontos is- de vajon elég is? Egy hónappal a magyar államfő szavait követően Krisztus alakjának fejét letörni a megbékélés szobráról azt jelenti, hogy még mindig nincs megbocsátás, és a szerb- magyar együttélés nehézségei ma is élő problémaként vannak jelen a mindennapokban. A Heti Válasz Online Szabadkán járt, hogy a helyi Népszínház legújabb, a délvidéki vérengzéseket feldolgozó előadásának hátterével ismerkedjen meg, valamint saját szemével lássa, hogy a szecessziós városban hogyan él együtt szerb és magyar.

NEM TELJESÍTETT ÍGÉRETEK

Mon, 23 Sep 2013 12:01:00 +0200

Elnök úr!

Az utóbbi napok, a vajdasági magyar közösséget is érintő eseményei arra késztettek, hogy nyílt levéllel forduljak Önhöz.

Azért választottam ezt a megszólítási formát, mivel Ön nem tartotta válaszra érdemesnek azokat a leveleket, amelynek mellékletében elküldtem Önnek a petíciót, amelyet a 2012. október 22-én letartóztatott és az óta is börtönben lévő hét adai, óbecsei és temerini fiúk szülei, hozzátartozói írtak, és azt sem, amelyhez csatoltam az újvidéki igazságügyi szervek munkájára tett megjegyzéseket tartalmazó memorandumot. Még a közigazgatásban szokásos visszajelzést sem kaptam, hogy ezek a levelek eljutottak Önhöz.

Főhajtás és felhajtás

Wed, 11 Sep 2013 12:01:00 +0200

A Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt közös nyilatkozattervezetét az 1944-45-ös délvidéki vérengzés elítéléséről a szerb parlament június 21-én fogadta el, június 26-án pedig Áder János bocsánatot kért az újvidéki hideg napokért. A nyilatkozat azonban érdemben semmit nem javít a délvidéki magyarság helyzetén: semmilyen kötelezettséget nem ír elő a szerb kormány számára, mint ahogyan a kárpótlásról vagy a hóhérok felelősségre vonásáról sem szól. Magyarország ezzel szemben már akkor, 1943-ban bocsánatot kért, felelősségre vonta a tetteseket és kárpótolta az áldozatokat.

Németh Zsolt szerint nagyban javult a délvidéki magyarok helyzete a csurogi megbékélés óta

Wed, 11 Sep 2013 12:01:00 +0200

A vajdasági magyar közösség mozgásterét, lehetőségeit növeli, hogy Magyarország és Szerbia kapcsolatai jelentősen fejlődtek az elmúlt időben - mondta a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára vasárnap az MTI-nek.

Németh Zsolt azért utazott a Délvidékre, hogy részt vegyen a doroszlói szentkúti búcsún és a zentai katolikus templom orgonájának átadási ünnepségén. Az államtitkár szerint a doroszlói búcsú nemmás, mint a "Délvidék Csíksomlyója".

Németh Zsolt megítélése szerint a délvidéki magyar közösség helyzetét nagymértékben javította, hogy a Magyarország és Szerbia közötti megbékélési folyamatban az elmúlt időben több látványos eredményt is elértek. Példaként említette, hogy a két ország államfője júniusban közösen hajtott fejet a második világháborúban ártatlanul megölt magyar és szerb áldozatok előtt a szerbiai Csúrogon.

Németh hurráoptimista kijelentése már nyugodtan nevezhető a jövő évi választások kampányának. Azonban ha a populista kijelentést szembeállítjuk a tényekkel, akkor a vak is láthatja az államtitkári szintről érkező ferdítést. Ugyanis azóta, hogy a főhajtásnak nevezett csúrogi felhajtás megtörtént már számos alkalommal megrongálták az emlékművet, többször letörték annak glóriáját és a Jézus fejét stilizáló részt is. Az emlékhely dísztégláján autós driftelés, gumiégetés nyomai láthatóak, a padok mellett dinnyehéj és szotyola maradék, míg a magyar koszorúk szalagjain cigaretta csikk okozta égési foltok láthatóak... na persze mindez a javuló helyzet és a megbékélés jegyében.

A helyszínre ígért kamerarendszerből nem lett semmi, magyarán hazudtak róluk. Még a Sajkásköz három településének kollektív bűnösnek nyilvánított magyarságát felmentő parlamenti napirendet is úgy elnapolták, hogy azóta is elfelejtették elővenni. Arról már nem is beszélve, hogy Tomislav Nikolić a megbékélés kapcsán nem ejtette ki egyszer sem a bocsánat szót a száján. Így valójában csak a gyilkosságokat ítélték el, de bocsánatkérés nem történt a szerb fél részéről. Ezt azonban nem kérte és nem is kéri számon a magyar külügy, hiszen a stratégiai partnerség és a javuló kapcsolatok ezt nem követelik meg.

Eközben a temerini fiúk közül hárman továbbra is börtönben még az "új temerini fúk" lassan egy éve vizsgálati fogságban sínylődnek. Vagy említhetnénk azt is, hogy sorra** érkeznek a hírek**, legutóbb épp Martonosról, hogy a többségben magyarlakta településeken továbbra is zajlik a koszovói cigányok betelepítése és ezáltal az etnikai kép felrúgása, mindez tudatosan az állam beleegyezésével.

Ezt nevezi Németh Zsolt javulásnak!

A külügyi államtitkár azt is elmondta, hogy a magyar-szerb kapcsolatok fejlődése növeli a délvidéki magyarság mozgásterét.

Amely annyiban igaz, hogy a Szerbiában élő magyarok, sőt ahogy arról többször beszámoltunk már a szerbek is (igaz sokszor jogtalanul) tömegével veszik fel a magyar kettős állampolgárságot, hogy azt ugródeszkaként használva elhagyják az országot. A menekülési útvonal is a mozgástér része, csak szemlélet kérdése.

Ki ártott többet, Bukarestben a szurkolók, vagy Németh Doroszlón?

A vasárnapi búcsú előtt még pénteken Bukarestben lezajlott román-magyar meccset követően egyes orgánumok azt az előre várható panelszöveget hozták, amely már a meccs előtt is jósolható volt tőlük, miszerint a közel háromezer magyar szurkoló rengeteget ártott az erdélyi magyarságnak azzal, hogy (ahogy több helyen megjelent) jöttek, törtek-zúztak, bunkók voltak és hazamentek.

Azonban a háromezer "dühöngő" huligánon Németh Zsolt egymaga túltett ezzel a vasárnapi kijelentésével. Amely a populizmusa mellett bebizonyította ismételten az Orbán-kormány impotens látszat megoldásait. Hiszen a nemrégiben Szerbiában látogatást tett, a kisebbségi helyzetet vizsgáló EBESZ küldött is kijelentette, Szerbiában minden rendben van a magyarokkal hiszen, a helyi magyarság politikai vezetői, valamint az Anyaország is javuló helyzetről és széleskörű jogokról beszél. És amíg Németh Zsolt, vagy a délvidéken kéthetente hakniturnézó Répási Zsuzsanna továbbra is csak a fejlődő kapcsolatokról és a széleskörű jogainkról beszél és a szőnyeg alá söpörve hallgatják el a gondokat, attól azok még nem múlnak el. Azért mert sokszor és sok helyen, a helyi legnagyobb magyar párttal karöltve elmantrázzák, hogy minden rendben, azzal még nem oldják meg a problémákat.

Ez pedig mindaddig így is marad, amíg a konfliktusokat csak kerülgetni merik, hogy azokkal nehogy felborítsák a jószomszédi viszony dogmája elé épített díszletüket, amelyek mögé igyekszenek elrejteni a feszültségeket és a megoldásra váró kérdéseket.

Rómába költözik a hét magyar „szentjelölt” ügye

Sat, 31 Aug 2013 12:01:00 +0200

2011. november 27-én kezdődött és most- szombat este 7-kor egy Paskai László vezette pasaréti vesperás keretében- le is zárul a hét magyar ferences vértanú, Károlyi Bernát és társai boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakasza, ezzel egyidejűleg pedig hivatalosan is Rómába költözik a procedúra.

A hét ferences vértanú- Hajnal Zénó, Károlyi Bernát, Kiss Szaléz, Kovács Kristóf, Körösztös Krizosztom, Lukács Pelbárt és Kriszten Rafael- 1944. és 1954. között életáldozatával tett tanúságot hitéről és emberszeretetéről. Hárman szovjet és jugoszláv csapatok, négyen pedig a kiépülő kommunista rendszer áldozatai lettek. Mártírhaláluk ideje arra a tíz évre esik, amikor a Magyarországot lerohanó, majd rabigába hajtó reguláris és partizáncsapatok, valamint a támogatásukkal kiépült rendszer számára az élet nem volt érték, más szóval- ahogy az alkalomhoz küldött ferences sajtóközlemény fogalmaz- amikor a kommunista rezsim még nem ismerte fel, hogy a vértanúk vére az egyház magvetése. "Krisztusért adták életüket, mentették az üldözötteket, kiálltak az egyházért, a kisemmizettekért. Emlékük és tiszteletük eleven rendtársaik és a hívek körében."

Csurog

Sat, 20 Jul 2013 12:01:00 +0200

Halottaknak állított emlékhelyhez, művészi szoborhoz méltatlan körülmények fogadták azt, aki tegnap kilátogatott az 1944-ben és 1945-ben ártatlanul elhunyt csúrogi magyar áldozatok emlékhelyére: a szobor talpazatát egy ott elfogyasztott dinnye maradványai csúfították, a szobor mellett közvetlenül kecskék legeltek, az apafigura kezébe egy díszes szalaggal átkötött gallycsomót helyeztek, az egyik koszorú szalagját cigarettával kiégették, a korábban letört, majd visszahegesztett glóriát pedig ismét lefeszítették, és a tartórúdra akasztották. A szobor előtti területen, a padok mellett üres flakonok, sörösüvegek és cigarettásdobozok hevernek. Minden jel szerint az emlékhely nappal csintalan gyerekek játszótere, éjszaka szórakozó fiatalok gyülekezőhelye lett.

Dačić a tűzzel játszik

Sat, 20 Jul 2013 12:01:00 +0200

A szerb kormányfő és belügyminiszter újfent populistára veszi a “figurát". Mintha nem lenne semmi értelmesebb dolga, Ivica Dačić az elmúlt napokban azzal volt elfoglalva, hogy lerója kegyeletét és megpróbálja rehabilitálni Tito egykori harcostársát, Aleksandar Leka Rankovićot, a hírhedt OZNA titkosrendőrség főnökét, rendőrminisztert, a JSZSZK alelnökét, akinek politikailag akkor fellegzett be, amikor 1966-ban a JKSZ KB brioni plénumán leváltották, mert Titót is lehallgatta. És egy ilyen ember rehabilitálásával akar most Dačić Európába menni.

Halálának 30. évfordulóján a szerb kormányfő és belügyminiszter megkoszorúzta Ranković sírját, s ezzel együtt Dačić azt állítja, Aleksandar Rankovićot nem azért tették félre, mert lehallgatta Titót, sőt, szerinte ez szemenszedett hazugság, hanem azért, mert megítélése szerint Ranković leváltása mögött a szerbellenes erők megerősödése állt, amely az 1974-es alkotmány meghozatalához és Szerbia megtépázásához vezetett.

“Az állam azóta nem szentelt elég figyelmet Aleksandar Rankovićnak. Hogy igaza volt vagy sem, s a szerb nép akkoriban mit gondolt róla, azt a temetése mutatja a legjobban, amelyen több mint 100 ezren jelentek meg. Ez addig soha nem látott politikai esemény volt és a szerbek, különösen Koszovóban, ma is nagy tisztelettel emlegetik. Mindenesetre, lehet, hogy én vagyok egyike azon keveseknek, akik egy partizán rehabilitálásáért síkraszállnak", mondta Dačić.

Lévén, hogy Aleksandar Rankovićot nem ítélték el, börtönben sem volt, most az a kérdés, milyen eszmét is akarnak rehabilitálásával feltámasztani. Latinka Perović történész, a Kommunista Párt egykori rangos tisztségviselője, akit 1972-ben liberalizmus vádjával tettek félre, azt mondja:

“Ez nem lehet más, mint amit a kormányfő nagyon precízen megfogalmazott, a nacionalista nagyszerb projektum újjáélesztése, amelyet akkoriban nem így definiáltak, de ezt fedte, ennek felelt meg. Ranković volt az, aki Szerbiát képviselte a föderációban, de egy Jugoszláviáról alkotott koncepciót is képviselt, különösen 1962-től kezdődően, amikor a politikai, párt- és államvezetésben megkezdődnek a viták arról, hogyan tovább Jugoszlávia diadalmenete után, miután gazdasági csodaként emlegették, nemzetközi tekintélyre tett szert és nyitott volt a világ iránt. Ranković egy centralizált Jugoszlávia és az egypártrendszer szószólója volt. Ő, akárcsak Tito, nem tudta elképzelni Jugoszláviát másként, mint egypártrendszerű, centralizált államot, amely csak korlátolt jogokkal ruházza fel a tagköztársaságokat. Persze, ehhez az elképzeléshez megvolt a kellő hatalma is. A párt szervezőtitkára volt, ez pedig kulcsszerepet jelentett a pártban, káderpolitika és minden egyéb vonatkozásban, ráadásul hosszú évek óta a titkosszolgálat vezetője is volt. Ez ugyanaz a titkosrendőrség volt, amely a második világháborút követően rengeteg embert likvidált és éppen ezért nem volt túl népszerű ember Szerbiában."

Dačić azon állítására, miszerint Ranković leváltását követően megkezdődött a szerbellenes politika, ami az 1974-es alkotmányban és Szerbia szétzilálásában csúcsosodott ki, Nikola Samardžić történész a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozva azt mondta, Ranković leváltásának semmi köze a szerbellenes politikához, de az említett alkotmányhoz sem. Ellenkezőleg, Ranković félreállítását követően egy nagyon is jólétinek nevezhető időszak kezdődött.

“Ranković leváltása voltaképpen az akkori államvezetés egyik reformpróbálkozása volt- az 1963-as alkotmány- és az 1965-ös gazdasági reformról van szó. Ennek a nagyon rossz hírű titkosszolgálatnak a felszámolása és több ezer bérgyilkosnak a nyugdíjazása 1966-ban voltaképpen bevezetés abba az 1965 és 1972 közötti időszakba, ami a prosperitás kora volt. Nem igaz, hogy Ranković leváltásának bármiféle köze volt az 1974-es alkotmányhoz, mert Tito a politikáját a horvát, szerb és szlovén vezetés 1971-es és 1972-es “lefejezésével" változtatta meg. Tito akkoriban ismét közelebb került Rankovićhoz, de a mai Dačićhoz is", véli Samardžić, aki Dačić meséjét Rankovićról a kormányfő erősen hézagos történelmi ismereteinek tulajdonítja.

**Veszélyes a régióban uralkodó viszonyokra nézve**

Noha amikor hatalmon volt, nem volt népszerű, Aleksandar Ranković azt követően vált Szerbiában kedvelt személyiséggé, hogy az 1966-os brioni plénumon minden állami tisztségétől megfosztották, miután kirobbant a lehallgatási botrány, amelyben ő volt az első számú bűnös.

Ranković voltaképpen a centralizált Jugoszlávia szószólója volt, aki a decentralizáció minden formája ellen tiltakozott. Koszovóban szinte rendőrállamot hozott létre, erőskezű politikát folytatott a koszovói albánokkal szemben és előnyben részesítette az ott élő szerbeket. A rendőri elnyomás volt az, amiben Aleksandar Ranković igazán hitt, emlékeztet Nikola Samardžić, aki szerint ennek a rendőri elnyomásnak volt az eredménye a koszovói albánok első, 1968-as lázadása, amely után Tito a keleti blokk, Brezsnyev felé fordult. A másik lázadás Tito halála után volt 1981-ben, ez viszont már Jugoszlávia széthullásának kezdete volt. Az albánokat nem lehetett integrálni a jugoszláv társadalomba, márpedig az integrációra tett kísérlet létező legrosszabb formája a rendőri elnyomás volt. Ranković egy hadseregnyi élősködő és pszichopata vezetője volt, akiket 1966-ban nyugdíjaztak ugyan, ám akik ebbe soha nem nyugodtak bele és alig várták, hogy jöjjön egy kínálkozó alkalom, ami 1987-ben, a Szerb Kommunista Párt Központi Bizottságának nyolcadik ülése után el is jött.

Nem vitás, hogy Dačić azon igyekezete, amivel most megpróbálja “feltámasztani" Aleksandar Rankovićot, nem öncélú próbálkozás. Ennek a “manővernek" kellene meggyőznie a koszovói szerbeket, akik körében, ahogyan maga a kormányfő is mondja, Ranković a mai napig nagy népszerűségnek örvend, hogy álljanak ki az államuk mellett és vegyenek részt a koszovói választásokon.

Latinka Perović szerint Dačić próbálkozása Ranković rehabilitálásával meglehetősen veszélyes játék, különösen a régió államainak viszonyát tekintve, mert “ha mi most, mindenek után kiállunk Aleksandar Ranković és Szerbia-koncepciója mellett, akkor aligha találunk magunknak partnereket".

A történész szerint az, hogy Dačić éppen most kezdeményezi Ranković rehabilitációját, cseppet sem véletlen. “Az erős Szerbia koncepciója továbbra is él, noha az esélyei jelentősen csökkentek. Nem vitás, hogy Dačić ezt a koszovói szerbek miatt csinálja, hogy megmutassa, ez az új realitás voltaképpen a többi egykori jugoszláv tagköztársaság Szerbiával való összetűzésének eredménye. Azt hiszem, ez a lehető legveszélyesebb álláspont egy olyan magas rangú tisztégviselő és pártelnök részéről, aki nem ártatlan abban a katasztrófában, amit a szerb nép is elszenvedett a huszadik század végén", figyelmeztet Latinka Perović. (SZER)

A VMDP választmányának közleménye

Sat, 06 Jul 2013 12:01:00 +0200

Az elmúlt hét végén tartott üléséről a VMDP Választmánya a következő közleményt adja ki:

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt Választmánya üdvözli Serge Brammertznek, a hágai nemzetközi törvényszék főügyészének Szerbiával kapcsolatos nyilatkozatát, különösen azon kijelentését, mely a kommunista rezsim második világháború utáni bűncselekményeire vonatkozik, s amellyel támogatásáról biztosítja mindazon megbízható tényeken alapuló vizsgálódásokat, amelyek a tömeggyilkosságok és tömegsírok feltárására vonatkoznak akár független és nemzetközi igazságügyi testületek által is. Mint ismeretes, ez a munka Szerbiában, de különösen a Vajdaságban nem halad kellő ütemben, vagy még el sem kezdődött. Különösen a vajdasági magyarokra vonatkozó tevékenység halad vontatottan, amelyre már többször felhívtuk a figyelmet. A délvidéki magyar kutatók az elmúlt több mint két évtizedben jelentős számú magyar tömegsírt azonosítottak, helyüket és létrejöttük körülményeit meggyőzően tudják bizonyítani. A VMDP Választmánya megtesz minden tőle telhetőt, hogy a kutatások felgyorsítása érdekében az általa ismert adatok megfelelő nemzetközi testületek elé kerüljenek, s ehhez kérni fogja az anyaország támogatását is.

Napokon belül helyreállítják a csurogi emlékművet

Sat, 06 Jul 2013 12:01:00 +0200

Másfél hónappal azután, hogy a szerb és a magyar államfő közösen fejet hajtott az 1944-es csúrogi magyar áldozatok emlékére állított szoborcsoport előtt, ismeretlen tettesek megrongálták, majd valaki részben helyreállította Szarapka Tibor művét.

Teleki Júlia július 19-én azért utazott Csúrogra, hogy eltakarítsa az elhervadt koszorúkat az emlékműről, elmondása szerint ő ekkor már csak a visszahegesztett glóriát találta a szoboregyüttesen, a keresztre feszített Jézus feje hiányzott. Júlia ezután értesítette az esetről Nikowitz Oszkár magyar nagykövetet.

Délvidéki főhajtás a jövőért

Fri, 05 Jul 2013 12:01:00 +0200

Hét évtizede folyt vér Csurog utcáin

Mon, 01 Jul 2013 12:01:00 +0200

https://mno.hu/hirvilag

Megbékélés? Gesztus? Vagy nesze semmi, fogd meg jól?

Mon, 01 Jul 2013 12:01:00 +0200

Néhányat aludva a "történelmi" szerb-magyar megbékélést megtestesítő csúrogi megemlékezésre sehogyan sem tudom magamból kitörölni azt a fura érzést, hogy ismét lóvá tettek bennünket.

Tudom, sokan azt fogják mondani már megint az oldalvonalon túlról kiabálok és mindenben keresem azt a bizonyos csomót, de ez nem így van. A gesztusokat értékelem én is, csak hiányolom belőlük az őszinteséget. Talán azért mert a keresztény értékrend a bűnök megbocsájtását, és a lélek megnyugvását csak azőszinte megbánáshoz köti.

Ez az amit nem érzékeltem a szerb politikusoknál. Az itteni és az ottani sajtó is előszeretettel cikkez erről a témáról és idézget a szerbiai képviselőházban elfogadott Nyilatkozat ( Az 1944/45-ben kivégzett ártatlan magyar civil lakosság kollektív bűnösségének elítéléséről) szövegéből. Főleg abból, amit a parlamentben ülő magyar képviselők tettek közzé. És itt van a kutya elásva! Mert itt kezdődött a félrevezetés és a hazudozás. A tények agyonhallgatása.

A tények pedig makacs dolgok.

Akik vették a fáradságot és elolvasták az eredeti szerb szöveget, azok az indoklási részben érdekeset olvashattak. Mert ott nem az áll, hogy az országunk magyar nemzetiségű polgárainak tett igazságtalanságot szeretnének eltörölni, bocsánatot kérni, kártalanítani stb. hanem ott az áll, hogy **a Nyilatkozatot azért kell elfogadni mert ezzel szeretnének hozzájárulni a jobb regionális viszonyok kialakításához és az EU csatlakozás ****is**** ezt kívánja ****el Szerbiától****.****Természetesen ez nem igaz.**

A parlamenti ülés élő közvetítését követve azt láttam, hogy még a hatalmi koalícióban sincs összhang a Nyilatkozatot illetően. Képviselőik nem is tartózkodtak a teremben. Ha az ellenzéki képviselők nem segítenek be, meg sem szavazzák.

**Ez volna az őszinteség?**

Jogi szempontból a Nyilatkozat csak egy gesztus. Ugyan elítéli és beismeri a gaztetteket, de nem szünteti meg a titói katonai közigazgatás által kollektív bűnösséget kimondó okiratot. A bocsánat szót nem találni benne. Semmilyen kihatással nincsen a rehabilitációs és a vagyon-visszaszármaztatási törvényre, amelyekben most is ott díszelegnek a délvidéki magyarságot megbélyegző kitételek.

**Ez volna a gesztus?**

Szerdán ott voltam Csúrogon. Saját szememmel láttam a közös főhajtást. Maga az emlékhely gyalázat. Az áldozatok emléke nem ezt, és nem ilyet érdemel. Bezzeg a Topalov féle raktár csillogott. Nekünk megmaradt a szemét, a burgying és egy komolytalan emlékmű, amit nemsokára elvisznek a közelében lakó színes fémkereskedők, míg a szerb félnek megmarad egy örök értéket képviselő múzeum.Meghallgattam Tomislav Nikolic és Áder János beszédét. Bizánc és Európa. Sumákolás és tiszta, egyenes beszéd. Ekkor büszke voltam Áderra. Tomislav Nikolic beszédéből kimaradt a **bocsánat szó.**

**Ez volna az őszinte gesztus?**

Hazafelé híreket hallgattam az autóban és akkor tudtam meg, hogy Áder János a szerbiai képviselőházban tartott beszédében **bocsánatot kért az elkövetett vérengzésekért 1942-ben.**

Ismét. Mert ezt a gesztus Magyarország még 1943-ban megtette. Bíróság elé vezette és elítélte az elkövetőket. Egyeseket ki is szolgált a háború utáni Jugoszláviának, amely kivégezte őket.

Bezzeg, a mai napig senki sem felelt a magyarok felett elkövetettekért. Nikolic beszédjének tudatában megkopott az Áderre való büszkeségem.

**Megbékélés? Gesztus? Nesze semmi, fogd meg jól?**

Valahogyan az az érzésem, ismét a szerbiai politikum jött ki jobban ebből a történetből. Tiszta látvány, szemfényvesztés, de semmi lényegbevágó. A jól felfogott érdekeket nem érinti. Mintha Szerbia volna az EU-ban és nem mi. Mintha nekünk volna nagyobb szükségünk rájuk mint nekik ránk. Ma olvasom a magyarországi sajtóból átvett elemzést. Döbbenet. Ennyire nem értik a dolgokat, vagy valami más van a háttérben?

Ha a budapesti politikusok azt gondolják, hogy Horvátországban és Szerbiában őszinte partnerekre leltek a Közép-európai blokk kialakításához, és a közös érdekek érvényesítéséhez, Magyar vezetéssel, akkor nagyon tévednek. Ha az érdekeik úgy követelik, lelkiismeret furdalás nélkül hátat fognak fordítani Magyarországnak. Nem tanultunk a múltból?

Szokás szerint, ennek a felismerése későn fog megtörténni és sokba fog kerülni.

Németh Zsolt: Minden tömegsírt meg kell jelölni!

Mon, 01 Jul 2013 12:01:00 +0200

https://www.youtube.com/watch?v=y8t4mDrCO9U&feature=player_detailpage

Történelmi megbékélés

Mon, 01 Jul 2013 12:01:00 +0200

https://www.youtube.com/watch?v=-4NlL8nrFE4

Magyarirtásról a szerb parlamentben

Fri, 21 Jun 2013 12:01:00 +0200

Újabb csúszás

Wed, 22 May 2013 12:01:00 +0200

https://www.mr1-kossuth.hu/hirek/radio-100723/hatarok-nelkul-szimbolikus-megbekeles-ujabb-csuszas.html

A magyar és a szerb nemzet szimbolikus történelmi megbékélésére- ahogy azt egyik februári műsorunkban bejelentettük- eredetileg április végén kellett volna sor kerülnie. A budapesti kormány pénzéből már akkor (február végén) megkezdődtek a munkálatok a csurogi szerbek egyik 1942-es vesztőhelyének a múzeummá való átalakításán. Belgrád ugyanakkor két hónapot késett a csurogi dögtemetőben elhantolt, 1944-ben kivégzett sok száz magyar tömegsírjai felett kiépítendő emlékhelyen a munkálatok megkezdésével. Így már most biztosra vehető, hogy a magyar és a szerb államfő május végére halasztott közös főhajtását ismét el kell halasztani. Hogy mi zajlik most a magyar tömegsírok környékén, ezt kérdezte az egy éves korában háborús bűnössé nyilvánított és az 1944-es tömegmészárlást túlélt többi magyarral együtt háborús bűnössé nyilvánított és a településről elűzött Teleki Júliától Ternovácz István.

A magyar házelnök fogadta Csorba Bélát, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökét

Fri, 17 May 2013 12:01:00 +0200

amelynek része a két ország köztársasági elnökének múlt év novemberében megkötött megállapodása a második világháborúban elkövetett megtorlások ártatlan áldozatai emlékére tervezett közös koszorúzás megtartásáról

A délvidéki magyar közösségek helyzetéről, Szerbia uniós csatlakozásáról, valamint a temerini magyarokat érő sorozatos támadásokról is tájékoztatta Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke csütörtökön az Országházban.

Csorba Béla délvidéki látogatásra hívta meg az Országgyűlés elnökét - közölték.

Pólyás gyűlölet

Tue, 26 Mar 2013 12:01:00 +0200

Valami elszabadulni látszik a határon túl. A nacionalizmus szelleme- ami nem is volt túl gondosan lezárva, - kiszabadult a palackból. Azt már megszoktuk, hogy Szerbiában minden hétre jut egy magyarverés, vagy a magyarokra halált követelő falfirka, de az, hogy már Beregszászon is magyarellenes ultranacionalisták masírozzanak és magyarországi iskolásokat támadjanak meg, új és ijesztő. Közben a szerb állam nem hagy kétséget afelől, hogy kinek mekkora játékteret szán: ismét hét temerini kamasz van rács mögött azért, mert szerbekkel verekedett.

A szerb-magyar megbékélés példaként szolgálhat más népeknek

Sun, 24 Mar 2013 12:01:00 +0200

A lap azzal összefüggésben kérdezte a politikust, hogy a vajdasági Csúrogon két emlékhely létesül: az 1942-es délvidéki razzia szerb és az 1944-es bosszúhadjárat magyar áldozatainak, és a tervek szerint a szerb és a magyar köztársasági elnök tavasszal kölcsönösen fejet hajt ott az áldozatok emléke előtt.

"Ez valóban nagyon fontos esemény, mert a magyar-szerb viszonyon túlmenően példaként szolgálhat a múlttal való szembenézésre a szerbek és a horvátok, a szerbek és az albánok, a magyarok és a románok, a magyarok és a szlovákok számára. (...) Így ez nemcsak magyar-szerb kérdés, hanem értékrendbelileg ténylegesen európai kérdés. Ha megbékélhettek a németek és a franciák, vagy a németek és a lengyelek, és ha ma erre képesek a magyarok és a szerbek, akkor létrejöhet a megbékélés az egész térségben" - mondta Pásztor István.

Egy sír se maradjon jelöletlen

Wed, 06 Mar 2013 12:01:00 +0200

Áprilisban a vajdasági Csúrogon kerül sor a magyar és a szerb államfő közös főhajtására az 1942. januári újvidéki razzia és az 1944. őszi partizánmegtorlások áldozatainak emléke előtt. Az utóbbit korábban elhallgatták Jugoszláviában- de jelenleg már magyar–szerb akadémiai történész vegyes bizottság vizsgálja az egykori eseményeket a megnyitott szerbiai levéltárak iratai alapján. Szrdjan Cvetkovics történész, a belgrádi Újkortörténeti Intézet főmunkatársa, az 1944. szeptember 12. után meggyilkoltak titkos temetőinek feltárására alakult bizottság tagja több könyvet és tanulmányt publikált a témáról. A Népszabadság szegedi tudósítója készített vele interjút.

Magyarországon a téma iránt érdeklődőket főként az áldozatok száma, nemzetiségi hovatartozása érdekli. Tud erről pontos számokat mondani?

Emlékmúzeum és emlékhely létesül Csurogon

Thu, 28 Feb 2013 12:01:00 +0200

Csurogon ma délután ünnepélyes keretek között megkezdik annak a raktárnak - a Topalov magazinnak - emlékmúzeummá való átépítését, amelyben 1942-ben helybeli szerbeket gyilkoltak meg a razzia során. Magyarország kormánya tízmillió dináros adománnyal járul hozzá az építkezéshez, közölte a Racija 42 elnevezésű egyesület.

Korábbi sajtóhírek szerint Áder János magyar államfő és Tomislav Nikolić szerb elnök megállapodott, hogy a szerb fél ugyancsak Csúrogon biztosítja az emlékhely létesítését az ártatlanul meggyilkolt helybeli magyaroknak, a kegyetlen megtorlás vétlen áldozatainak tiszteletére. 1944-ben ugyanis tömeges kivégzések voltak, amelynek a helyi magyar civilek estek áldozatul.

Martonyi: a magyar kormány aggódik a vajdasági magyarellenes erőszakos cselekmények miatt

Thu, 28 Feb 2013 12:01:00 +0200

A magyar kormány aggódik a Vajdaságban az elmúlt hónapokban történt magyarellenes erőszakos cselekmények miatt, ezek az incidensek súlyosan veszélyeztetik az ott élő magyar közösség biztonságát, és tartósan csökkenthetik a két ország közötti bizalmat - emelte ki Martonyi János külügyminiszter a Baráth Zsolt (Jobbik) országgyűlési képviselő kérdésére adott írásbeli válaszában.

Baráth Zsolt azt tudakolta a külügyminisztertől, hogy mit tesz a kormány "a szerb állam és egyes szerb társadalmi csoportok által terrorizált, Délvidéken élő magyarok védelmében".

A főhajtás nem elegendő

Mon, 25 Feb 2013 12:01:00 +0200

Ki tudja milyen okból kifolyólag, mintha feledésbe merült volna, úgymond fátylat borítottak volna **a magyar szervezetek 2011. április 7-i, Szerbia EU-csatlakozásásával kapcsolatos követelésére**, miszerint:

"2.) A szerbiai parlament fogadjon el nyilatkozatot, amely elítéli az 1944/45-ös délvidéki vérengzést, eltörli a vajdasági magyarokra a mai napig fenntartott "kollektív bűnösséget" és koholt vádakat, biztosítsa az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát, az események tudományos feltárását, valamint, nyújtson jóvátételt a károsultaknak, illetve utódaiknak és ezt törvénnyel rendezze. Továbbá minden elkobzott vagyont származtasson vissza."

Szerbia törvénnyel rendezte ugyan a rehabilitálás és a vagyon-visszaszármazás kérdést, de a kollektív bűnösséget mind a mai nem törölte el. Ez miatt a csúrogi, zsablyai és a mozsori magyaroknak végig kell járniuk a bírósági kálváriát.Minden személy esetében ugyanis egyéneként/egyenként kell lefolytatni a rehabilitálási eljárást.

Köztudott az is, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza 2003. február 28-án Rezolúciót fogadott el a kollektív bűnösség eltörléséről (VAT Hivatalos Lapjának 2003. március 24-i 5. száma). Ez a határozat azonban a szerb államot semmire nem kötelezi, mivel a vajdasági parlamentnek nincsen törvényhozási illetősége. Szükséges tehát, hogy a köztársasági képviselőház fogadjon el egy ilyen nyilatkozatot.

Az államfői főhajtásra csak az után kerülhetne sor, ha a szerb parlament már elfogadta az említett nyilatkozatot.

Újvidék, 2013. január 29.

A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány közleménye