Magyar-szerb akadémiai bizottság on Keskenyúton

A VMSZ és a Magyar-Szerb Akadémiai Bizottság magyar tagozatának közös sajtótájékoztatója Szabadkán

Tue, 18 Feb 2014 12:01:00 +0200

** Szabadka, 2014. február 17., hétfő (MTI)- Amíg nincs intézményesítve a kisebbségek kulturális és politikai képviselete, amíg a többségi politikai képviselet nem tekinti partnernek a magyar kisebbséget, addig minden törekvés csupán "irodalmi dolgozattá süllyed le"- hangsúlyozta Glatz Ferenc, a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság korábbi elnöke hétfőn Szabadkán.** Glatz Ferenc a testület eddigi munkáját ismertető sajtótájékoztatón ezt azzal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a vegyes bizottság kutatásainak és az elért eredményeknek szerinte intézményesített formát kell kapniuk.

Újjáalakult a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság magyar tagozata

Thu, 06 Feb 2014 12:01:00 +0200

A magyar tagozat élén bekövetkezett változás miatt újjáalakult bizottság számba vette az eltelt három esztendő eredményeit és a áttekintette a legsürgősebb teendőket.

A magyar tagozat új elnöke: Dr. Kocsis Károly akadémikus

Titkár: Hornyák Árpád

Tagok: A. Sajti Enikő, Alexov Ljubomir., Balogh Balázs, Bíró László, Fodor Pál, Forró Lajos, Haraszti György, Juhász József, Katona Csaba, Pók Attila, Ress Imre, Papp Z. Attila, Vukovics Koszta

Vajdasági külső tagok: Fodor Lajos, Matuska Márton, Mezei Zsuzsanna, Papp Árpád.

Áder János beszéde a „Magyarok és szerbek. Együttélés, múltfeltárás, megbékélés” című könyv bemutatóján a belgrádi Nemzeti Könyvtárban

Sat, 06 Jul 2013 12:01:00 +0200

(Szó szerinti leirat.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Különös találkozás ez a mai. Különös találkozás, hiszen az asztalnál olyanok is ülnek, akiket már nagyon régóta ismerek. És akinek a történészi munkáját nagyon nagyra tartom. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ezt a kötetet, ami itt van előttem, és amit mindannyian láthatnak, Glatz Ferenc elnök úrtól már megkaphattam. Ami azért is volt jó, mert segített a mai találkozásra való felkészülésben. Ez a kerekasztal most egyszerre emlékeztet bennünket a történészek és a politikusok felelősségére. Az Önök felelőssége, történészeké, hogy feltárják azt, ami a második világháború alatt és azt követően itt, Szerbiában, a Vajdaságban történt. Ezzel is segítve a későbbi generációk méltó megemlékezését. És hogy okulásul szolgáljanak a fiatalabb generációknak, akár már az én generációmnak, amiről Önök beszéltek az elmúlt években, és amiről majd mi holnap megemlékezni fogunk, az nem személyes élmény, hanem már történelem. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy az én generációm, vagy a gyermekeim generációja, mennyire pontos információkat, mennyire pontos történészi munkákat vehet majd a kezébe akkor, amikor ezt a korszakot akarja megismerni. Ez az Önök, a történészek felelőssége, de van nekünk, politikusoknak is felelősségünk, és ezt ismertük fel mi, Elnök úrral tavaly novemberben, amikor elhatároztuk, hogy egy közös megemlékezés keretében

Forró Lajos: Csak el szeretném temetni a nagyapámat

Mon, 01 Jul 2013 12:01:00 +0200

A vajdasági közös emlékműavatás és a kölcsönös államfői bocsánatkérés a korábbi bűnökért magyar-szerb viszonylatban olyan gesztuspolitikai lépés, mely akár Willy Brandt klasszikus varsói térdhajtásához is hasonlítható, még ha világpolitikai jelentősége nem is ugyanakkora. A vajdasági népirtásról, kollektív emlékezetről és a megbékélés esélyeiről beszélgettünk Forró Lajos történésszel, aki saját családi tragédiáját is feldolgozva állít emléket az áldozatoknak.

Vojislav Stanovčić és Glatz Ferenc nyilatkozatai Belgrádban

Mon, 01 Jul 2013 12:01:00 +0200

https://www.youtube.com/watch?v=-4NlL8nrFE4#t=3660s

A számháború a vajdasági magyar áldozatokról folytatódik

Wed, 01 May 2013 12:01:00 +0200

Amikor Fodor István, a zentai levéltár igazgatója megkapta a felkérést, hogy koordinálja a munkát a vajdasági levéltárakban, s vegyen részt a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság munkájában, gondolkodás nélkül elvállalta, de tudta- ahogyan fogalmaz-, ebből szűzen nem lehet kijönni. Erről is beszélgettünk egy frissen megjelent könyv kapcsán.

Forró Lajos és Molnár Tibor Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizán iratok tükrében című könyve az 1944-45-ös magyarkanizsai község civil áldozataival foglalkozik, akik a partizán terror áldozataiként vesztek oda. A kötetet a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára és Zentai Történelmi Levéltár adta ki, szaklektora A. Sajti Enikő szegedi történész volt.

Bemutatták Forró Lajos és Molnár Tibor: Tragikus emberi sorsok 1944-ből című könyvét

Sat, 27 Apr 2013 12:01:00 +0200

A Rákóczi Szövetség helyi szervezetének és a Délvidéki Kutató Központ szervezésében a József Attila Könyvtár Koncz István termében csütörtökön délután széles érdeklődés övezte Forró Lajos és Molnár Tibor legújabb kötetének bemutatóját, mely a Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizán iratok tükrében címet kapta. A kötet dr. A. Sajti Enikő szegedi történész, a könyv lektora mutatta be.

Nemcsak az egyén, hanem egy közösség sem tud emlékek nélkül élni, legyen az egy nemzeti közösség vagy bármilyen társadalmi csoport, kellenek azok a kapaszkodók, amelyek csak a sajátunk, megtörtént velünk éppen azért mert az apáinkkal, szomszédainkkal történt. A szerzők a kötet előszavában jelzik, hogy figyelmüket egy jól körülhatárolható közigazgatási egységre Magyarkanizsa községre, a Tisza-mente zömmel magyarok lakta északi részére összpontosították. A könyv nem csupán az áldozatok tragikus életútját kíséri végig, hanem ennél jóval többről szól, bemutatják a 1944 őszi jugoszláv impériumváltást, de írnak a háborús bűnösség megállapítását megelőző feljelentések mechanizmusáról is. A munka öt nagyobb szerkezeti egységre tagolódik, az első Molnár Tibor munkája nemcsak azokat a levéltári forrásokat mutatja be, amelyek bepillantást nyernek a titói korszak megtorlásokkal, gyilkosságokkal teli korai szakaszába, de felvázolják a magyarkanizsai járási népbizottság megalakulását, működését is. Forró Lajos írta a partizán iratok a Vajdasági Levéltárban a likvidálástól a háborús bűnig című fejezetet, melyben a feltárt adatokat az újabb kutatási adatokkal vonta össze. A kötet harmadik része 16 bírósági ítélet nélkül kivégzett személy rövid életrajzát tartalmazza. Élettörténetükből kiderült, hogy volt, akit nyilas párttagsága miatt, másokat viszont szomszédja bosszúja miatt, s volt. akiket a magyar hadsereg bevonulásakor a magyar nemzeti hűséget igazoló szerepük miatt végeztek ki. Az egyes helységek veszteségeit elemző részben összesen 209 magyar, név szerint azonosított áldozatot sorolnak fel.

A kötet nem egy klasszikus történeti monográfia, hanem műfajilag kevert, ez azonban egy tudatosan választott módszer, amire a cím is utal. A szerzők szem előtt tartották a történetírás legfontosabb alapkövetelményét, a forráskritikát.

Nincs többé közpénz, vége a Históriának

Wed, 10 Apr 2013 12:01:00 +0200

SZERKESZTÉS KÖZBEN...

A História Alapítvány közleménye

A História Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy pénzügyi fedezet hiányában átmenetileg szünetelteti a folyóirat nyomtatott formában történő megjelentetését. Az alapítvány közleményei (a História időszakos közleményei, História Könyvek, Történelmi Tár) ezért online formában (www. historia.hu) lesznek olvashatók a honlapon. A folyóirat szerkesztőségét a kényszerű döntés a 2013. év első számainak előkészítése közben érte. A szerkesztő kérte az alapítvány kuratóriumát, hogy a közleménybe vegyék bele: köszönik a hűséges, régi és új olvasóknak a ragaszkodást, a figyelmet.

Délvidéki főhajtás

Sun, 24 Feb 2013 12:01:00 +0200

Úgy tűnik, lesz idén tavasszal közös magyar–szerb elnöki főhajtás a második világháború délvidéki áldozatainak emlékére. Valószínűleg áprilisban, és minden bizonnyal Csúrogon kerül sor arra a kegyeletes aktusra, amelynek bekövetkezésében kevesen hittek, még azok közül is, akik sokat dolgoztak érte.

Borisz Tadics szerb államfő 2009. október 12-én járt Budapesten, Sólyom László akkori köztársasági elnök vendégeként. Megállapodtak, hogy felkérik a két ország tudományos akadémiáját, hozzanak létre vegyes bizottságot a közös múlt tisztázására, különös tekintettel a második világháború végén történt tragikus eseményekre. Ez köztudottan a "partizán megtorlás" időszakát jelenti, amelynek a legsúlyosabb eseményei 1944. október 17-től 1945. január végéig történtek meg.

Konferencia Szegeden

Tue, 15 Jan 2013 12:01:00 +0200

Helyszín: Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székháza (Szeged, Somogyi utca 7.)

Időpont: 2013. január 18. péntek, 10.00 óra10.00 Megnyitó

Prof. Dr. Szabó Gábor a Szegedi Tudományegyetem rektora,

Dr. habil. Zakar Péter a Délvidék Kutató Központ vezetője

10.30 **Prof. Dr. Glatz Ferenc: **A történelmi megbékélés feltételei és kényszerei...

10.55 Prof. Dr. A. Sajti Enikő: Magyar vagyon kisajátítása Jugoszláviában 1945 után

11.20 Dr. habil. Zakar Péter: A Csanádi Egyházmegye reorganizációja 1849 után

11.45 Dr. Srdjan Cvetkovic: Represija u Srbiji 1944/1945, s posebnim osvrtom na Vojvodinu (Represszió Szerbiában 1944/45, különös tekintettel Vajdaság területére)

Glatz Ferenc lát esélyt a szerb-magyar megbékélésre

Mon, 03 Dec 2012 12:01:00 +0200

A történelmi megbékélés legjobb eszköze a múlt alapos feltárása. Legutóbbi találkozójukon Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök megállapodott abban, hogy jövőre közösen fognak fejet hajtani 1944-45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatai előtt. A megbékélést a már korábban megalakult közös Magyar–Szerb Akadémiai Történészi Vegyes Bizottság munkája is segítheti. Glatz Ferenc akadémikus, a bizottság magyar elnöke a két nép megbékélésének valós esélyéről nyilatkozott. A neves történész azért optimista, mert végre a tudomány, a közgondolkodás, az emberi szándék és a politika találkozott. Óriási kihívás is a szakemberek számára, hogy a nemzetközi történettudomány vegyen tudomást erről (először 1945 óta), szerb, horvát, német, szlovák, román, osztrák történészek, professzorok, akadémiák elnökhelyettesei, komoly, felkészült szakemberek konferenciákon foglalkozzanak a témával. "Fontos, hogy kutatásszervezetet tudtunk létrehozni a Vajdaságban. Sokan nem értették, miért nem Budapest lett a központ. Nekem az volt a véleményem, hogy létre kell hozni, erősíteni kell a Vajdaságban egy olyan történész kutatócsoportot, amelyik a következő években hosszú távon is együtt tud dolgozni szerb-magyar történeti témákon"-– érvelt az elnök. A zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet javasolták a Magyar Nemzeti Tanácsnak, hogy bízza meg ezen kutatások összefogásával (természetesen az akadémiai bizottság támogatásával). A társadalmi önvizsgálatnak azóta már közvetlen hozadéka is van. Glatz Ferenc elmondta, a nemzeti tanács, valamint a Hajnal Jenő vezette zentai intézet éppen az elmúlt hetekben fejezte be azoknak a kutatási eredményeknek (több mint 600 iratfolyóméter anyag) az átnézését, rendszerezését, több száz hangzóanyag visszaemlékezés-felvételét, különböző események helyszínének rögzítését és feltérképezését, ami azt mutatja, hogy egy év alatt, s ez nemzetközi összehasonlításban is páratlan teljesítmény, ilyen szervezett kutatási eredményeket nagyon keveset produkált a nemzetközi történelemtudomány-– beleértve a fél évszázada dolgozó holokauszt-kutatást is.

Tovább a glatzi úton?

Mon, 23 Jul 2012 12:01:00 +0200

Az 1990 elején létrehozott Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány célja az volt, hogy Magyarország kultúráját helyreállítsa és megújítsa- hangsúlyozta **Navracsics Tibor **az ünnepségen. Mint mondta, a most újrainduló program célja, hogy a különböző pályázatokkal, támogatásokkal megsokszorozza a magyarság erejét, amely az erős helyi közösségeken alapul. A miniszterelnök-helyettes szerint a program akkor lehet program, ha hozzájárul a magyarság újjáépüléséhez.

A Pro Renovanda Cultura Hungariae Program főkuratóriumának elnöke **Sokcsevits Dénes **egyetemi tanár, tagja **Forrai Tamás **pedagógus, **Czibere Károly **közgazdász, **Berecz András **Kossuth-díjas népdalénekes és **Szabó Dénes **Kossuth-díjas karnagy. A Dunatáj szakkuratórium elnöke **Kiss Gy. Csaba **történész, tagja **Ress Imre **Balkán-szakértő és **Vetési László **református lelkész. A közép- és felsőfokú tehetséggondozásért, a kollégiumi művelődés támogatásáért felelős szakkuratórium elnöke **Maruzsa Zoltán** egyetemi adjunktus, tagja **Bojárszky András,** a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke és **Szendrei Ákos**, a Debreceni Egyetemi Hatvani István Szakkollégiumának szaktanára.

A települési identitásért és a népművészeti tevékenységek támogatásáért felelős szakkuratórium elnöke **Horváth Viola**, a Magyar Művelődési Intézet határon túli referense, tagja **Joós Tamás**, a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ igazgatója és **Dala Sára **népmesekutató. Az egyházak művelődési örökségével kapcsolatos kulturális tevékenységek támogatásáért felelős szakalapítvány elnöke **Tombor László**, a Baár-Madas Református Gimnázium igazgatója, tagja **Rábai László **főapáti titkár és **Kertész Botond **levéltáros.

A zenei jellegű művelődési rendezvények támogatásáért felelős szakkuratórium a Kodály Zoltán emlékére szakalapítvány feladatait látja el, elnöke **Gráf Zsuzsa**, az Angelica Leánykar vezetője, tagja **Gerenday Ágnes **zeneművészeti referens és **Érdi Márta **televíziós szakember.

A program elődje, a tavaly megszűnt Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány feladatainak ellátását, az alapítványi vagyon kezelését a kormányhatározat a Wekerle Sándor Alapkezelő hatáskörébe utalta. A szakmai feladatok kidolgozásáért, a szakkuratóriumok felállításáért a Balassi Intézet a felelős.

A magyar kormányzat támogatja a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság munkáját

Wed, 11 Jul 2012 12:01:00 +0200

április 3-án a Balassi Intézetben Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes adta át az újjáalakított Pro Renovanda Cultura Hungariae Program kurátori megbízóleveleit. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta a célok ma sem változtak meg, a Glatz Ferenc által kijelölt útvonalon haladnak tovább, erős középréteget , erős magyarságot hoznak létre , a helyi közösségek megerősítésével. A fő kuratórium elnöke : Sokcsevits Dénes egyetemi tanár , a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság tagja. A kuratórium munkájában részt vesz a bizottság másik két tagja is: Kiss Gy. Csaba egyetemi tanár és Ress Imre tudományos főmunkatárs. A magyar kormányzat a kuratóriumon keresztül támogatja a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság munkáját.

A Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság vezetőinek találkozása Szabadkán

Mon, 21 May 2012 12:01:00 +0200

Glatz Ferenc a magyar tagozat és Vojislav Stanovčić a szerb tagozat elnöke szabadkai találkozójukon áttekintették a 2011. évi bizottsági munkát, továbbá számba vették a 2012. év előtt álló legfontosabb feladatokat.

Részletek a PDF fájlban:

Budapesten, szerb nyelven megjelenő Srpske nedeljne novine című hetilapban megjelent beszélgetés Glatz Ferenccel

Thu, 19 Apr 2012 12:01:00 +0200

**Srpske nedeljne novine (2012. ápr. 5. Budapest)***Interjú: Glatz Ferenc, a történészekből álló vegyesbizottság társelnöke (4)*Nem avatkozunk be a politikusok munkájába

**"A bizottság vezeti a kutatást és értékeli, de nem ad történeti értékelést. A mi feladatunk, hogy kutassunk, és a feladatunk elvégzése után döntsenek a jogászok és a politikusok. Ebbe mi nem szeretnénk beleavatkozni." **

**Mióta létezik magyar–szerb vegyes történészbizottság? **

– Most kezdődik a munka második éve. Ez nehezebb lesz az elsőnél, mivel a kutatást most a mindennapi élet keretei között kell megszervezni. Félek, hogy a kezdeti lendület csökken. Nézzék, megtalálni az első 8000 nevet aránylag egyszerű és könnyű volt, de ha tőlünk 40.000 áldozat nevét várják vagy 30.000-et, akkor ez számháború lesz, viktimológia.

Budapesten, szerb nyelven megjelenő Srpske nedeljne novine című hetilapban megjelent beszélgetés Glatz Ferenccel

Fri, 13 Apr 2012 12:01:00 +0200

Budapesten, szerb nyelven megjelenő Srpske nedeljne novine című hetilapban megjelent beszélgetés Glatz Ferenccel

Fri, 30 Mar 2012 12:01:00 +0200

Interjú: Glatz Ferenc, a történészekből álló vegyesbizottság társelnöke (2)

*Feltárni az újvidéki razzia esetét is

** "Magyarországon létezik egy áramlat, amely arra törekszik, hogy elsősorban azokkal a bűntettekkel foglalkozzunk, amelyeket a magyarok ellen követtek el az 1944–1945-es időszakban. Mi mindig hangsúlyozzuk, hogy a razzia feltárása nélkül nincs szerb–magyar megbékélés. Nekünk ennek az eseménynek a feltárásával kell foglalkoznunk, az 1942-es razziával."**

**Meddig jutott munkájában a második világháborúban és utána történt vajdasági eseményekkel foglalkozó szerb–magyar vegyes történészbizottság magyar része? **

Budapesten, szerb nyelven megjelenő Srpske nedeljne novine című hetilapban megjelent beszélgetés Glatz Ferenccel

Tue, 27 Mar 2012 12:01:00 +0200

Glatz Ferenc, a történészekből álló vegyesbizottság társelnöke

- "A Vajdaságban nem történt etnikai tisztogatás"

Az interjúban Glatz úr azt mondja, hogy a Vajdaságban az 1944-45-ben végrehajtott gyilkosságokban a legtöbb szerb halt meg, és hogy a partizánegységek többnemzetiségűek voltak, és hogy nem igaz, hogy akkor etnikai tisztogatás történt

A második világháború alatt és után történt vajdasági eseményekkel foglalkozó vegyes történészbizottság által végzett aktivitások első eredményeinek közvetlen a közzététele előtt adott interjút e bizottság társelnöke és a Magyar Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója, Glatz Ferenc. A vele készült beszélgetést ebben és a következő néhány számban közöljük.

Glatz Ferenc a Pannon TV-ben

Tue, 28 Feb 2012 12:01:00 +0200

Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság elnöke a szabadkai Pannon TV-nek adott interjújában összegezte a bizottság eddigi munkáját, a kutatások jelenlegi állását, a kutatók előtt álló feladatokat.

Glatz Ferenc Újvidéken

Thu, 23 Feb 2012 12:01:00 +0200

A Magyar Tudomány ünnepe alkalmából a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság *A délvidéki magyarság múltja, jelene és jövője *címmel szervezett tudományos tanácskozást Újvidéken, a Tartományi Kormány tanácstermében. A nyitó előadást Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke, az 1997 óta hagyománnyá vált rendezvénysorozat kezdeményezője tartotta Magyar tudományosság a Kárpát-medencében és Európában címmel. Előadásában hangsúlyozta: "a Kárpát-medence népeinek- beleértve a szerbeket, románokat, horvátokat, magyarokat- kétszáz év után először több a közös érdeke, mint az érdekellentéte. Nem meglepő, hogy az emberek ezt nehezen ismerik fel, hiszen a kölcsönös történelmi megbántódások benne élnek a családokban. Ha ezt a sértettséget nem tudjuk a felszínre hozni, nem tudjuk az embereket a kölcsönös megbékélésre ösztönözni, akkor nem fogjuk felismerni a közös érdekeinket a jövőben."

Egy másik bizottság-Helyesbítéssel

Fri, 17 Feb 2012 12:01:00 +0200

Dolgozik a magyar-szerb bizottság

Sun, 29 Jan 2012 12:01:00 +0200

A tavalyi megemlékezés óta bizottságok működnek, történészek hivatalosan dolgozzák fel a Délvidéken történt magyar népirtás eseményeit- mondta el Zakar Péter, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke. Zakar az Újszegedi Rendezvényházban tartott ünnepségen emlékeztetett: a tavalyi megemlékezésen határozták el egy közös kutatóintézet felállítását, amely azóta megkezdte működését. A kutatásban olyan történészek vesznek részt, akik korábban is a Délvidék történelmét kutatták. A két ország tudományos akadémiájának részvételével alakult egy közös akadémiai bizottság is, amely Zakar szerint termékenyen működik: több kétnyelvű tanulmányt is kiadtak már. Ezek a kutatási részeredmények egy, az akadémiai bizottság által létrehozott honlapon (https://www.magyarszerbmult.hu/) olvashatóak is, bárki számára hozzáférhetőek. Az internetes oldalon nemcsak konkrétan az 1944-45-ös esztendők tragikus eseményeinek dokumentálása olvasható, hanem aktuális belpolitikai események, azok kommentárjai is fellelhetők.

A „Szerb-Magyar” Akadémiai Bizottság magyar tagozatának tevékenysége (Bizottsági tagok névsora, stb.)

Fri, 02 Dec 2011 12:01:00 +0200

A szigorúan történészi feltárásokra, az eddigi kutatások rendezésére életre hívott történész bizottság kutatási program és elképzelések nélkül, elavult alapelvek mentén látszat tevékenységet folytat. A bizottság vezetője régi, jól bevált "elvtársaira" támaszkodva, azokat meg(le)fizetve, a délvidéki amúgy is túlpolitizált és megosztott pártpolitikusaira támaszkodva zavart és összevisszaságot keltve tevékenykedik, a külügy politikai és diplomáciai támogatását élvezve.

Az 1944-45-ös események 67 éve történtek. Megvan a megfelelő történelmi távlat, hogy -az eddigi igen alapos kutatásokra támaszkodva, azokat egységes adatbázisba rendezve, kiegészítve pályázati rendszerben beindított további, a feltérképezett fehér foltokra irányított kutatásokkal- a politikai következtetések levonhatók legyenek. A magyar fél ideje rohamosan csökken, hiszen az elmúlt 20 évben sem történt meg a téma történelmünkbe integrálása, így nagyon komoly ismeretterjesztő tevékenységre van szükség itthon és főleg Szerbiában, hogy áldozatainknak való méltó emlékállítás és az ártatlanul elítéltek, ítélet nélkül kivégzettek rehabilitálása megtörténhessen. Megbékélést a magyar nép ellen elkövetett genocídium elismerése és az áldozatok megkövetése hozhat. Azt gondoljuk, hogy a bizottság vezetésére alkalmatlan az a történész, aki a rendszerváltozás előtt és után felelős politikusként -Glatz Ferenc oktatási miniszter is volt a rendszerváltozás hajnalán, MTA elnöksége és a MTA Történettudományi Intézet igazgatása mellett- semmit sem tett az 1944-45-ben a titói kommunista rendszer által elkövetett bűnök tisztázásáért.

Budapesten, szerb nyelven megjelenő Srpske nedeljne novine című hetilap tudósítása

Mon, 24 Oct 2011 12:01:00 +0200

Cikk kiemelt részeit szószerint idézzük.

**2011. október 13.

**A cikk szerzője: Pero Lastic

A szerző a cikk első és második bekezdésében felsorolja a konferencia előadóit és az előadásuk címét. A harmadik bekezdésben a délutáni konferencia résztvevőit sorolja fel. A következő bekezdésben Zoran Janjetovic előadásáról ír, "aki hatásosan, mindössze húsz percben nagyon pontosan bemutatta a magyar és német nemzeti kisebbség kialakulását és fejlődését az 1918–1944 közötti időszakban, valamint sorsuk alakulását a második világháború végén és utána. (szerk: A két nemzetiség kialakulásáról és történetéről csak néhány mondat hangzott el bevezetésképpen, az előadás arról szólt, ami a címe is volt: Németek és magyarok a II. világháború utáni Jugoszláviában. Sajnos*, *figyelmeztették, hogy túllépi az adott időt, így kénytelen volt rövidíteni az előadásán, de a teljes előadásszöveget hozzáférhető.)

Az együttéléstől a tömeggyilkosságokig a Balkánon a 20. században

Wed, 05 Oct 2011 12:01:00 +0200

szeptember 30-án rendezte meg az MTA Történettudományi Intézete, az MTA Társadalomkutató Központja és az Európa Intézet Budapest "Az együttéléstől a tömeggyilkosságokig a Balkánon a 20. században" című konferenciát.

A szervezők által kívánatos alaphangot érzékelteti Glatz Ferenc akadémikus úr köszöntő-megnyitója és záróbeszéde

Az elmondottak figyelmet érdemelnek azért is, mivel érintik az 1944-45-ös, délvidéki magyarságot sújtó titói atrocitásokat, melyek kivizsgálására létrehozott magyar-szerb történész vegyes bizottság magyar tagozatát is Glatz Ferenc vezeti.

Magyarok és szerbek vizsgáznak nagykorúságból KONFERENCIA A BALKÁNRÓL

Mon, 03 Oct 2011 12:01:00 +0200

Az együttéléstől a tömeggyilkosságokig a Balkánon a 20. században** címmel szervezett konferenciát pénteken az MTA Történettudományi Intézete, az MTA Társadalomkutató Központja, valamint az Európa Intézet Budapest a magyar fővárosban. Az igazán átfogó jellegű tanácskozáson a jelenlévők előadást hallhattak a nagyhatalmak, a nemzetállamok és a kisebbségek sorsának alakulásáról politikatörténeti szempontból, vitatkoztak arról, hogy az egykori Jugoszlávia területén újjáépíthető-e a multietnikus társadalom, tudomást szerezhettek arról, hogy a II.világháborút követő kommunista hatalomátvétel Jugoszláviában nemcsak a kisebbségektől, de a többségi nemzetektől is komoly véráldozatokat követelt. A konferencia délutáni részét teljes egészében az 1942–1945 közötti vajdasági történéseknek szentelték a szervezők. **

A zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet a levéltári kutatások és a visszaemlékezés-gyűjtés központja

Wed, 17 Aug 2011 12:01:00 +0200

A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet (Zenta) bízta meg a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság keretében folyó levéltári kutatások és visszaemlékezés-gyűjtés logisztikai és pénzügyi koordinálásával, a munka eredményeinek megőrzésével és hozzáférhetővé tételével. Ezzel létre jött a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság 2011 januárjában elfogadott programjában meghatározott kutatómunka intézményi háttere.

A projekt célja feltárni a- főleg- magyar lakosság ellen 1944–1948 folyamán a Vajdaság településein elkövetett gyilkosságok és más megtorló intézkedések levéltári forrásait, összeállítani az áldozatok minél teljesebb névsorát, összegyűjteni a szemtanúk, kortársak visszaemlékezéseit. A munkálatok kereteit a Bizottság társelnökeinek közös nyilatkozata és Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Glatz Ferenc az MTA Történettudományi Intézete mint kutatási háttérintézmény igazgatójának megállapodása határozza meg. A levéltári kutatások a belgrádi központi levéltárakban, a Vajdasági Tartományi Levéltárban és a regionális (volt járási) levéltárakban a közelmúltban már megindultak, megkezdődött az áldozatok adatait tartalmazó adatbázis összeállítása és a helyi katonai és közigazgatási szervek iratainak számbavétele. A levéltári kutatómunka szakmai koordinálását Mezei Zsuzsanna újvidéki főlevéltáros és Fodor István zentai levéltár-igazgató végzik levéltárosok és helytörténészek bevonásával. A visszaemlékezés-gyűjtést (oral history) a Kiss Lajos Néprajzi Társaság szakemberei Papp Árpád főmuzeológus irányításával folytatják. Az MTA Történettudományi Intézetének munkatársai (együttműködve a MTA Néprajzi Intézetével) folyamatosan biztosítják a levéltári kutatások és a visszaemlékezés-gyűjtés módszertani támogatását. A projekt eredményeinek elektronikus és nyomtatott formában történő folyamatos közzététele széles körben dokumentálja a nyilvánosság számára a tragikus történeti események részleteit, lehetővé teszi azok tudományos feldolgozását.

Vojislav Stanovčićnak és Glatz Ferencnek, a Magyar-Szerb Akadémai Vegyes Bizottság társelnökeinek közös nyilatkozata

Wed, 17 Aug 2011 12:01:00 +0200

Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága Potápi Árpád János elnök részére

Tue, 02 Aug 2011 12:01:00 +0200

Tisztelt Elnök Úr!

Nem csekély elégtétellel értesültem arról, hogy az Ön által elnökölt bizottság 2011. május 24-ére összehívott ülésének napirendjére tűzte az 1944–1945 folyamán a Délvidéken lezajlott magyarellenes atrocitások feltárására létrehozott magyar és szerb akadémiai közös bizottság munkájának ügyét. Levelemmel szeretném felhívni a figyelmet néhány, szerintem döntő körülményre.

Az idén ősszel 67. esztendeje lesz a Délvidéken lezajlott véres tragédiánknak. Ennyi év után még mindig nem tudjuk méreteit, az áldozatok számát- véleményem szerint elérheti a húszezret-, nagy tömegmészárlások színhelyei nincsenek megjelölve. Több helységben, ahol név szerint ismert több száz áldozat esett, a méltatlanul szerény emlékművet évtizedek óta rendszeresen lerombolják, a tettesek bántatlanul folytatják cselekményeiket. A belgrádi központi hatalom soha eddig nem adta jelét részvétének. Néhány áldozatot ugyan rehabilitáltattak már a leszármazottai, de hol vagyunk még az ezer és ezer mártírunk bűntelenségének kimondásától, elkobzott vagyonának visszaadásától, a nagy vérengzések színhelyének megjelölésétől. Az Újvidéken, Zomborban, Nagybecskereken, Nagykikindán, Óbecsén.... történtekkel alig-alig foglalkozott valaki, jószerével még emlékhely sincs kijelölve.

2011. május 24. Az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának ülése

Fri, 20 May 2011 12:01:00 +0200

Elismerés a vadasági magyar kutatóknak

Fri, 20 May 2011 12:01:00 +0200

Vajdaságban a Magyar Nemzeti Tanács fogja össze az 1941 és 1948 között elkövetett gaztettek kivizsgálása érdekében folytatandó kutatómunkát

Az 1941 és 1948 közötti időszakban elkövetett gaztettek, gyilkosságok, kivégzések feltárásával megbízott magyar–szerb akadémiai vegyes bizottság felől az utóbbi időben szinte semmit sem lehetett hallani. A bizottság megalakulását jellemző kezdeti eufóriát követően nem érkeztek hírek az érdemi munka elkezdéséről. Ezért hatott meglepetésszerűen, amikor a közelmúltban dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és dr. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója együttműködési megállapodást írt alá.