Tudástár on Keskenyúton

A terrormerénylettől a délvidéki magyar népirtásig

Fri, 17 Apr 2020 12:01:00 +0200

"... hányszor haladunk el holmi kerítések, korhadt

deszkapalánkok, agyagból döngölt sáncok,

tégla-, beton- vagy vasfalak mellett!

Nem is gondolunk arra, mi lehet mögöttük."

Alekszander Szolzsenyicin Nem úgy van az, hogy a partizánok vagy az NKVD-sek maguktól elkezdenek vérengzeni, gyilkolni. Nem bizony! Minden népirtást, tömeggyilkosságot, genocídiumot megterveznek, mind politikailag, mind katonailag, és mind mögött ott áll az ideológia és az azt megtestesítő személy vagy csoport. A katyni erdőben kivégzendő lengyel tisztek névsorát Lavrentyij Berija tette Sztálin asztalára. Rákosi nem ment volna semmire Péter Gábor, Gerő Ernő és Farkas Mihály nélkül, miközben az ideológiai hátteret Révai József biztosította. Kádár mellett ott állt Papp János, Biszku Béla és Apró Antal, s nekik zárt Aczél György.

Az OZNA 35 000 embert ölt meg tervszerűen

Mon, 06 Mar 2017 12:01:00 +0200

A Titkos Sírok Feltárása Állami Bizottságának legnagyobb felfedezése a kivégzettek adatait tartalmazó könyvek. Ezt Srđan Cvetković történész mondta el a Novostinak, aki ennek a bizottságnak volt a titkára, amely a tavalyi év végén formálisan megszűnt, és amelynek a szkennelt dokumentációját az Igazságügy-minisztérium a Mai Történelem Intézetnek adta.

*A teljes szöveg Bozóki Antal fordításában letölthető.

Magyarok a Délvidéken

Wed, 26 Nov 2014 12:01:00 +0200

Konferencia az MTA BTK Történettudományi Intézetben

Helyszín: Történettudományi Intézet Jakobinus Terem, Országház utca 30.

Program

Köszöntő és megnyitó

Fodor Pál az MTA BTK főigazgatója, Történettudományi Intézet igazgatója

Kocsis Károly, a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának elnöke

Első szekció

Levezető elnök Bíró László, tudományos főmunkatárs, MTA BTK Történettudományi intézet

Mezei Zsuzsanna: A végtisztesség keresztjei - Délvidéki mártírium 1944-1948 adatbázis bemutatás

Juhász József: "Nemzeti sztálinizmus" - a titói Jugoszlávia első évei

A sajkásvidéki indulatok forrása

Tue, 17 Sep 2013 12:01:00 +0200

A muhi pusztára vagy a mohácsi mezőre emlékezni megy az ember, s a zarándokút előtt IV. Béla korabeli okleveleket és krónikákat olvas, de nem mulasztja el újra átlapozni Krúdy Gyula Mohács című regényét sem. Ezzel szemben a bácskai magyar ember közel fél évszázadon át- a kilencvenes évek elejéig- nem ment a Sajkás-vidékre, gyásza így is mindvégig vele volt, sötéten, krónikátlanul és némán. Nem ment, mert a "sajkási iszonyat" úgy élt a lelkében, mint a reá bízott gyónási titok: csak reá és az Örök Istenre tartozott. Ezzel a nyomasztó érzéssel kellene most végre szakítani.

Magyar jóvátétel a II. világháború után

Fri, 16 Aug 2013 12:01:00 +0200

A csehszlovák és jugoszláv jóvátételi szállítások

Csehszlovákiával 1946. április 6-án, Jugoszláviával 1946. május 11-én kötötték meg a jóvátételi egyezményt. A két ország külön egyezményben 30:70 arányban osztozkodott a nekik ítélt 100 millió dollár jóvátételen. 1946 végén ez a két ország is hozzájárult a jóvátétel fizetési idejének hat évről nyolc évre történő emeléséhez, illetve elfogadta azt az elvet, hogy ne arányosan, hanem a gazdaság teljesítőképességének függvényében progresszíven történjen a szállítás. Ennek megfelelően átdolgozták az eredeti szállítási terveket.

Új Tito-portré

Fri, 26 Jul 2013 12:01:00 +0200

Bővelkedett diktátorokban a XX. század, felsorolni is sok, ahányan voltak még a legnagyobbak is. Általában az a két, csakugyan nagy jut az emberek eszébe itt, a mi tájunkon, ahol mind a kettő talált magának híveket, s ahol hatalmuk csúcsának idején úgy tűnhetett, örökre megalapozták birodalmukat. Rájuk jellemző módon irtották azokat, akik nem kedvükre valónak látszottak. A mai napig vitatják hivatásosok és amatőrök, melyikük volt a nagyobb, melyiküknek a kezén száradt több vér. Sokan vallják, hogy különbség csak a nevükben volt: Sztálin, Hitler. Nem egészen egy évtizeddel az után, hogy ők ketten fölosztották a közibük eső Lengyelországot, Sztálin megbízottai ott ültek Nürnbergben a világháború felelőseit elmarasztaló nemzetközi bírói testületben, miközben a felszabadítónak mondott Vörös Hadsereg ugyanazt tette, ugyanazzal a szándékkal, amit a Wehrmachttal közösen kezdett.

A BELGRÁDI HATÁROZATRA VÁR!

Fri, 21 Jun 2013 12:01:00 +0200

Felemás a szerb parlament határozata, a semminél több, de nem jelenti a tények tisztázását és az ügy lezárását - mondta Botlik József történész, a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány tiszteletbeli kuratóriumi elnöke annak kapcsán, hogy a szerb parlament rendkívüli ülésén pénteken a délvidéki magyarok ellen 1944-1945-ben elkövetett vérengzéseket elítélő nyilatkozatot fogadott el.

Botlik József úgy fogalmazott: "ez nem megbékélés, csak egy határozat", a magyarokkal szemben elkövetett bűnök elítélése helyett pedig semmissé kellene tenni a magyarságot illető kollektív bűnösséget, és bocsánatot kellene kérni a délvidéki magyarságtól.

Horvát véráldozat

Sat, 01 Sep 2012 12:01:00 +0200

Magyar, szerb és horvát sérelmek összevetése

Az 1944 szeptemberében[1] elkezdett kommunista vérengzés magyar áldozatainak felkutatásával hivatalosan 1990 áprilisában kezdtünk foglalkozni. Mintegy két évtized elteltével a munkába hivatalosan is bekapcsolódott Magyarország és a Magyar Tudományos Akadémia azáltal, hogy az akkori államfők- Sólyom László és Boris Tadić- bejelentették[2]: Kezdeményezik közös akadémiai bizottság felállítását. Addig jórészt délvidéki kutatók buzgóságának köszönhetően jelentek meg a témával foglalkozó könyvek, elsősorban helyi monográfiák, de általános érvényű kutatások és felmérések is. Meglehetős szkepticizmussal könyvelhetjük el, hogy az MTA bekapcsolódásának eddig vajmi kevés az eredménye, éppen ezért lehet fontos utána járni, mit tettek eddig más régiókban más, olyan népek, amelyek szintén szenvedő alanyai voltak a titói kommunista rezsim létrehozása folyamatában elkövetett tömegirtásoknak. Köztudott, hogy e népek közé lehet sorolni az egykori titói Jugoszlávia minden népét, a szerbséget is, amelyet mi magyarok a leginkább felelősnek tekintünk azokért a sérelmekért, amelyek minket értek, tehát megéri azzal is megismerkednünk, ami a szerb nemzetet érte, de talán többre megyünk, ha a horvát, a szlovén, a bosnyák, az albán veszteségekről, s az őket ért sérelmek feltárásáról szerzünk közelebbi ismereteket.

Délvidéki hungarocídium

Fri, 17 Aug 2012 12:01:00 +0200

a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Politikai Tanulmányok Tanszékén készült, az alapképzési szakban

Témavezető: dr. Schmidt Andrea

Nyitott Könyv az 1944/46-os áldozatokról

Fri, 27 Apr 2012 12:01:00 +0200

melyen könnyen elérhető formában bőségesen találunk adatokat mindazon vajdasági áldozatokról, akiket 1944. szeptember 12-ét követően öltek meg, s akiről a feltáró bizottság kutatói vagy az egykori dokumentumok alapján, vagy másodlagos forrásokból (helyi monográfiák, könyvek) eddig tudomást szereztek.

A közzétett adatok egyelőre aligha nevezhetők teljesnek, hogy csak egyetlen példát említsek, Szenntamásról mindössze 82 áldozatot regisztráltak, holott Pintér József kutatásaiból tudjuk, hogy a tényleges szám ennek legalább a tízszerese.

Temerin vonatkozásában viszont eddigi ismereteinket a felkerült 468 adattal jelentősen bőviti a honlap, annak ellenére, hogy a listára rákerültek olyan áldozatok is, akiknek adatait eddig is ismertük, de nem Temerinnél tartottuk számon. Többségük ugyan a szomszédos Járekon halt meg, de korábban sosem élt Temerinben, valamilyen oknál fogva a hatalom egykori birtokosai mégis itteni lakosként vezették őket a különféle lajstromokban. Mindez azt jelzi, hogy a honlapon szereplő minden egyes adatot további ellenőrzésnek kell majd alávetni. De természetesen találunk eddig ismeretlen temerini áldozatokat is.

Kutatás szabadon

Tue, 28 Feb 2012 12:01:00 +0200

132/2004. (XII. 14.) Országgyűlési határozat

Sat, 11 Feb 2012 12:01:00 +0200

Az Országgyűlés

megerısítve a Magyar Köztársaság elkötelezettségét az Alkotmányban lefektetett demokratikus

alapjogok, a demokrácia és a humanizmus eszméi iránt;

határozottan elítélve mindenfajta diktatórikus rendszert, illetve diktatúrára való törekvést,

amely megfosztja állampolgárait az emberi méltóságtól és elidegeníthetetlen szabadságjogaitól;

a következı határozatot hozza:

Az Országgyőlés elítéli a II. világháború során és azt követıen a kollektív bőnösség elvére

alapozott politikai döntéseket és erıszakos cselekedeteket, amelyekkel egyéneket, egyes népcsoportokat,

közösségeket megsemmisítettek, lakóhelyük elhagyására kényszerítettek, emberi

Az igazság nem viszonylagos. Ami viszonylagos, az a véleményünk az igazságról.

Sat, 11 Feb 2012 12:01:00 +0200

Tisztelt Konferencia!

Kedves Tudós Kollégák és Történelmi Emlékezők!

Az igazság gyakran tragikus, fájdalmas, és nehéz szembenézni vele. Az igazság azonban erős, annyira erős, hogy elgyengül mellette az értelmezés, a magyarázat. Egyedül a tények - amennyiben pontosan felderíthetők - állnak meg előtte.

A történelem a tényeké, az élet az igazságé. És ott ahol a történelem életet olt, ott megszűnik az igazság.

A mai előadások az igazságot keresik. Nem csupán a tényét, hanem az életét. Amelynek pusztulása, annyi más veszteség mellett, a mi legismerősebb magyar örökségünk.

VMTT Zárónyilatkozat

Sat, 11 Feb 2012 12:01:00 +0200

A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság szervezésében 2003. október 24-én és 25-én nemzetközi tanácskozást tartottunk Újvidéken, az 1944 végén, 1945 elején, a Délvidéken lezajlott magyarellenes atrocitások feltárásának eredményeiről. A rendkívül nagy érdeklődést kiváltó tanácskozás résztvevői megvitatták a beterjesztett Zárónyilatkozat tervezetét, amelyre több kiegészítő javaslat hangzott el. A szöveg véglegesítésével megbízott Csorba Béla, Matuska Márton és Dr. Ribár Béla akadémikus az alábbiakban összegezzük munkánkat.

A beterjesztett tanulmányok és a korábbi ismeretek alapján leszögezzük, hogy a jelzett időben a konstituálódó második Jugoszlávia hatalmi és pártszervei irányításával és közreműködésével, a helyi lakosság egy részének cselekvő részvételével tömegesen végeztek ki magyarokat, kollektív bűnösséggel vádolva kollektív büntetéssel sújtották őket. A felelőtlen kivégzések sok helységben tömeges lincseléssé fajultak. A cselekményt a hivatalos szervek akkor is, és a későbbi évtizedekben is úgy állították be, mintha háborús bűnösöket vontak volna felelősségre szabályos eljárással, noha erre csak a legritkább esetben került sor. A polgári lakosságon kívül tömegesen végeztek ki hadifogoly honvédeket. Az áldozatok számát még mindig csak becsülni tudjuk, de mindenképpen több tízezerre tehető. A kivégzettek nevét, esetleges bűnüket, a kivégzés körülményeit, a nyughelyüket soha sem hozták nyilvánosságra. Utólag háborús bűnössé kiáltották ki valamennyiüket, vagyonukat elkobozták, hozzátartozóikat megbélyegezték. Három helység: Csurog, Zsablya és Mozsor teljes maradék magyar lakosságát - akik túlélték a vérengzést - mindenüktől megfosztva örökre kitiltották lakóhelyükről. Az alaptalan vádak alól sem az áldozatokat, sem hozzátartozóikat még nem mentesítették, anyagilag nem kártalanították, és nem is rehabilitálták őket, ügyükkel az illetékes hivatalos szervek nem foglalkoztak. Bízunk abban, hogy Crna Gora és Szerbia államközösség hamarosan elfogadja az UNESCO 2000. évi jelentésének ajánlásait (Összefoglaló a volt elnyomó rendszerek biztonsági archívumairól), beleértve a jogsértések áldozatainak jogát az okozott károk megtérítéséhez és jóvátételéhez, valamint az elkobzott javak visszaszolgáltatásához való jogot éppúgy, mint az emberi jogok ellen elkövetett bűnök felelőseinek azonosításához való jogot.

Kronológia

Tue, 24 Jan 2012 12:01:00 +0200

június 28.

Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst.

április 30.

Londonban megalakul a Jugoszláv Bizottság. A bizottság célja a szerbek, horvátok és szlovének háború utáni egyesítésének előkészítése.

július 20.

Korfun az emigráns szerb kormány képviselői és a Jugoszláv Bizottság kiadják a Korfui Nyilatkozatot a közös délszláv állam létrehozásának alapelveiről.

október 6.

Zágrábban megalakul a Monarchiában élő szerbek, horvátok és szlovének közös Nemzeti Tanácsa.

október 29.

A horvát országgyűlés, a Szábor kinyilvánította a délszlávok lakta területek függetlenségét az új, Szlovénok, Horvátok és Szerbek Államának keretei között és két nappal később kifejezte egyesülési szándékát a Szerb Királysággal és Montenegróval. Az új állam kormányzati feladatait a délszláv Nemzeti Tanács látta el.

AZ ÁRTATLAN ÁLDOZATOK KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEI BAJMOKON

Mon, 05 Dec 2011 12:01:00 +0200

A hallottakat megjegyezte, később feljegyezte, majd dokumentumokat kutatott és gyűjtött össze, mintegy harminc személlyel folytatott beszélgetést. Sokan nem is akartak beszélni, mert féltek. Amikor eljött az ideje, hogy lehet beszélni és írni az 1944. november 2-án történt eseményekről Bajmokon (is), összeállt a könyv, ami 1994-ben jelent meg *Halottak napja Bajmokon *címmel. Ehhez sokban hozzájárult Matuska Márton újvidéki publicista, aki állandóan és folyamatosan ösztönzött munkámban. A kivégzésekre vonatkozóan adatokat közöltek: Mojzes Mihály, Dancsó István, Kollár Szilveszter szabó, Papp Lajos-Csumi jószágfelvásárló, Ábrahám József kereskedő, Juhász Lajos tanító. Madarasi adatokkal Gál József csárdatulajdonos, Vinkó József és Stefánovics Antal nyugdíjasok szolgáltak. A pacsériak nevét Szép Ferenc pontosította. A Nagyfényre (Žednik) vonatkozó adatok Szűcs István nyugalmazott agrármérnöktől származnak. A tavankúti és a györgyéni neveket a Mementó, Bajmok! kiadványból vettem át. A német hangzású nevek pontosításánál nélkülözhetetlen támogatást és adatot szolgáltattak: Mathias Schafer és Elizabet Schafer. A nevek gyűjtésében és pontosításában a segítségemre volt Szakács Ferenc (Bajmok) nyugalmazott tanár. Valamennyiüknek ismételten köszönetetet mondok. Több kiadvány segített az ártatlan áldozatok nevének pontosításánál, ezek: Zločin okupatora u Vojvodini, Knjiga I. Bačka i Baranja. Predsedništvo Narodne Skupštine Autonomne Pokrajine Vojvodine, Novi Sad, 1946; Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1991; Matuska Márton: A megtorlás napjai. Fórum Kiadó, Újvidék, 1991; Mojzes Antal: Halottak napja Bajmokon. Cnesa Kiadó, Logos Nyomda, Tóthfalu, 1994; Mészáros Sándor: Holttá nyilvánítottak. Hetedik Síp Alapítvány, Budapest, 1995; Dr. Aleksandar Kasaš: Madari u Vojvodini 1941–1944. Filozofski fakultet u Novom Sadu, Monografija, Knjiga 38. Novi Sad, 1996; Mojzes Antal: Bajmok. Grafoprodukt, Szabadka, 2002; Mirko Grlica, dr Antal Hegediš, Milan Dubajić, Lazar Merković: Imenik žrtava drugog svetskog rata na području Subotičke opštine / Szabadka község II. világháborús áldozatainak névsora. Grafoprodukt, Subotica / Szabadka 2000; Mementó 1944–1994. Kiadja az 1944-ben kivégzettek Szabadka Község Történelmi Emlékbizottsága és a Szabad Hét Nap, Szabadka, 1994. november 2.; Nuber Georg: Die Geschichte von Bajmok 1188–1944. Stuttgart, 1966; Nuber Georg: Die Gecshichte von Bajmok, 1188–1944, Band 2. Stuttgart, 1992, Leidensweg, 1994; Mojzes Antal írásai: A II. világháború bajmoki áldozatai. 2002; uő: Akikért mégis szól a harang. Bácsország, Szabadka, 2001; uő: Bajmokon a madarasiak között is voltak ártatlan áldozatok. Grafoprodukt, Szabadka, 2005; több szerző: Rémuralom a Délvidéken. Kiadja a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, Újvidék, 2004, ebben Mojzes Antal: Zömmel magyarok és németek; uő: *Mementó, Bajmok! *Grafoprodukt, Szabadka, 2004.

Délvidéki Magyar Golgota Az 1944-45-ös délvidéki tragédia a magyar-szerb történelmi kapcsolatok tükrében

Tue, 29 Nov 2011 12:01:00 +0200

Az Akadémián tartott tudományos konferencia Az 1944–45-ös délvidéki tragédia a magyar–szerb történelmi kapcsolatok tükrében címet viselte. A rendezvényt, amelyen a magyar tudományos élet jeles képviselői, a téma számos vajdasági kutatója, valamint jelentős számú fiatal tudós vett részt, Pálinkás József, az MTA elnöke nyitotta meg.

– Az igazság nem viszonylagos. Ami viszonylagos, az a véleményünk az igazságról. Az igazság gyakran tragikus, fájdalmas, és nehéz szembenézni vele. Az igazság azonban erős; annyira erős, hogy elgyengül mellette az értelmezés, a magyarázat. Egyedül a tények állnak meg előtte- kezdte előadását Pálinkás József. Az MTA elnöke felhívta a figyelmet: ahol a történelem életet olt, ott megszűnik az igazság. "A délvidéki tragédia a rend nélküli világ igazságtalansága, az eszét vesztett század bosszúmatematikája"- mondta az akadémikus, aki arra is felhívta a figyelmet: a valódi kérdés az, hogy az iszonyatról hogyan lehet beszélni. "Ma is ezerszeres a fájdalom és több tízezerszeres a szenvedés, amiről szólni kell"- emlékeztetett a feladatra Pálinkás József. Felidézte 1942 januárját, a hideg napokat, hangsúlyozva: a feloldódás nélküli fájdalom saját magát képes csak megsokszorozni és szétszórni. "A megfagyott emlékezet bosszúban éledt újra. Többségükben magyarok szenvedték el. Tömegek. Ártatlanok. Civilek. Gyerekek, nők, férfiak elképzelhetetlen mértékben, elképzelhetetlen számban. Mert nincs szám, soha nincs pontos szám. A nagy fájdalmakat nem lehet számba venni"- emelte ki az MTA elnöke.

Mit kell kutatnunk 1944-45 kapcsán

Tue, 02 Aug 2011 12:01:00 +0200

**Úgy tűnik, igen.

**Sólyom László magyar és Boris Tadić szerb államfő 2009. október 19-i budapesti találkozójukon bejelentették, hogy felkérik a két ország tudományos akadémiáit, alakítsanak közös bizottságot annak kivizsgálására, mi történt a második világháború utolsó hónapjaiban a Délvidéken élő magyarokkal.

Negyvenhat évi dermedt csend követte a tömegmészárlást. 1990-ben tört meg. Azóta, jórészt mi magunk, délvidéki magyarok keressük a választ a Mi történt velünk? kérdésre. Munkánknak köszönhetően ma már kezd közismertté válni, hogy a bevonuló partizán fegyveresek tömegirtást csaptak közöttünk, melynek során föltehetőleg több tízezer ártatlan (magyar) lakos végeztek ki. Eddigi ismereteink szerint az összegyűjtött emberek kivégzését, szinte kötelezően kegyetlen kínzásuk előzte meg, majd a kivégzettek vagyonának szétzilálásával, a maradéknak pedig az elkobzásával folytatódott. Már akkor is, de a későbbiekben is a vérengzést az elkövetők és a hatalom képviselői, majd nyomukban a történészek is úgy állították be, mintha csupán háborús bűnösöket vontak volna felelősségre. Tömegmészárlásról nem lehetett beszélni egészen 1990 áprilisáig. A kérdést a nyilvánosság előtt, a ma már történelminek mondott VMDK vetette fel nem sokkal a megalakulása után, amikor egy kurta közleményben szinte ugyanazt az óhajt fogalmazta meg, mint napjainkban a két államfő. A VMDK a nyilvánosság színe előtt, a délvidéki magyarok napilapjában, a Magyar Szóban fordult április 20-án a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiához és a Magyar Tudományos Akadémiához, kérve tőlük az események tudományos kivizsgálását. A szerb akadémia nem válaszolt érdemben a felvetésre, a helyi magyarok azonban azóta- nem csekély eredménnyel- kutatják a véres eseményeket, sok esetben magyarországi segítséggel.

Járeki haláltábor

Sat, 30 Jul 2011 12:01:00 +0200

októberében a német hadvezetőség hozzálát a bácskai és bánáti német lakosság evakuálásához. A felszólításnak nem mindenki tesz eleget, becslések szerint a Bánátban 120.000, a Bácskában 80.000 német marad, elsősorban asszonyok, gyerekek és az idősebb korosztályok tagjai, illetve mindazok, akik a háborús ellenség jóhiszeműségében oktalanul bizakodnak, s talán abban reménykednek, hogy a fordulat után csak személyre szabott bűnhődés lesz majd, és a kollektív büntetés elmarad. Mások meg házukat, vagyonukat nem akarják őrizetlenül galád fosztogatók szabad prédájául hagyni. Pedig ekkora már a szövetséges nagyhatalmak boszorkánykonyháján a kelet-európai népek sorsa eldöntetett, és a Duna menti németeknek semmi jót sem üzentek a keleti égen felragyogó vörös csillagok. Tito jugoszláv népfelszabadító mozgalma az egész ország németségét kollektív bűnösként kezelte, s elképzelését, mihelyt arra alkalma kínálkozott, azonnal átültette a gyakorlatba. A partizán vezérkar 1944. október 17-én -- miután a jugoszláviai Bánátot elfoglalják az oroszok -- Versecen ülésezik, és következményeiben nagy horderejű határozatokat hoz.

A "nem szláv" -- mindenekelőtt a német és a magyar- lakosság szigorú megbüntetésének céljából elrendelik a katonai közigazgatás bevezetését. Az elkövetkező hetek Vajdaság-szerte a magyar- és németirtó tobzódás jegyében zajlanak, melyből az új jugoszláv biztonsági szolgálat (OZNA), a különféle fölfegyverzet partizán alakulatok, a minden időkben rablásra és fosztogatásra kapható csőcselék és a részben mondvacsinált, részben nagyon is valós sérelmeit megbosszulni akaró délszláv, mindenekelőtt szerb lakosság egy része veszi ki a részét, összhangban a központi akarattal. Az áldozatok összeszámlálása máig szinte reménytelen vállalkozás számba megy, ugyanis a hóhérok nem mindenről vezettek statisztikát, és az eddig előbukkant, utólag készült OZNA-jelentések foghíjasak, önellentmondók.

132/2004. (XII. 14.) OGY határozat a délvidéki magyarokkal szemben a kollektív bűnösség elve alapján elkövetett véres cselekmények 60. évfordulóján

Tue, 28 Jun 2011 12:01:00 +0200

Az Országgyűlés

megerősítve a Magyar Köztársaság elkötelezettségét az Alkotmányban lefektetett demokratikus alapjogok, a demokrácia és a humanizmus eszméi iránt;
határozottan elítélve mindenfajta diktatórikus rendszert, illetve diktatúrára való törekvést, amely megfosztja állampolgárait az emberi méltóságtól és elidegeníthetetlen szabadságjogaitól;

a következő határozatot hozza:

Az Országgyűlés elítéli a II. világháború során és azt követően a kollektív bűnösség elvére alapozott politikai döntéseket és erőszakos cselekedeteket, amelyekkel egyéneket, egyes népcsoportokat, közösségeket megsemmisítettek, lakóhelyük elhagyására kényszerítettek, emberi és politikai jogaikat korlátozták. Ezek sorába tartoznak a délvidéki magyarok elleni 60 évvel ezelőtt, a jugoszláv katonai közigazgatás alatt elkövetett véres cselekmények.

Helység névsor, ahol már tudható, hogy magyar tömegsírok voltak/vannak (Szerémség, Drávaszög, Bánság, Bácska)

Tue, 28 Jun 2011 12:01:00 +0200

Szerémség

India (Indija)
Maradék (Maradik)
ürög (Irig)
Drávaszög
Pélmonostor (Beli Manastir)
Hercegszollos (Kneževi Vinogradi)
Bánság
Versec (Vršac)
Nezsény (Neuzina)
Nagybecskerek (Zrenjanin)
Muzslya (Mužla)
Perlasz (Perlez)
Törökbecse (Novi Becej)
Torontálvásárhely (Debeljaca)
Antalfalva (Kovacica)
Magyarcserenye (Nova Crnja)
Nagykikinda (Kikinda)
Oroszlámos Banatsko Arandelovo)
Kisoroszi (Rusko Selo)
Tiszaszentmiklós (Ostojicevo)
Hódegyháza, Jázova (Jazovo)
Padé (Padej)
Pancsova (Pancevo)
Csóka (Coka)
Törökkanizsa (Novi Kneževac)
Bácska
Titel,
Sajkáslak (Lok)
Tündéres (Vilovo)
Mozsor (Mošorin)
Kabol
Zsablya (Žabalj)
Csurog (Curug)

Idézet Nikola Petrovic cikkéből

Mon, 20 Jun 2011 12:01:00 +0200

"A német és a magyar hódító hordákat ugyan szétvertük, illetve nyugat felé vetettük, de az általuk széthintett mérges gyomot még nem irtottuk ki gyökeresen. (...) Az idegen elemek tíz- és százezrei- akiket azokra a területekre telepítettek, ahol elődeink irtották ki az erdőket, csapolták le a mocsarakat, megteremtve a civilizált élethez szükséges feltételeket- még mindig lövöldöztek a sötétből harcosainkra, s az orosz katonákra, és mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a helyzet normalizálódását, arra készülve, hogy ebben a számunkra nehéz helyzetben a kellő pillanatban ismét a hátunkba döfjék a kést. (...)

Ivan Rukavina rendelete (magyar fordításban)

Mon, 20 Jun 2011 12:01:00 +0200

amelyek mocskolják a katonai szerveinket és ártanak népünknek és országunknak.
Hogy a jövőben a magyarok és a németek az egész katonai közigazgatás területén egységes és igazságos eljárásban részesüljenek, elrendelem a következőket:

Az AVNOJ (magyarul: Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács) II. ülése értelmében a kisebbségek egyenrangú jugoszláv állampolgárnak számítanak, ez a magyarokra is vonatkozik, akik minden jogukban és kötelességükben kiegyenlítődnek hazánk többi lakosával.

Ez alól csak azok a magyarok képeznek kivételt, akik mint háborús bűnösök, közvetlenül belekeveredtek a magyar fasiszták által a mi népünk ellen elkövetett bűncselekményekbe. Az ilyen magyarokat át kell adni a katonai bíróságoknak, s azok az érvényben lévő rendeletek alapján járnak el. Ebből következik:

A magyar történetírás az 1944 őszi délvidéki megtorlásokról

Fri, 20 May 2011 12:01:00 +0200

Kelet-Európának nem volt olyan szeglete, ahol ne fordultak volna elő hasonló megtorlások, etnikai, politikai tisztogatások, genocídiumok. A délvidéki magyarság tragédiája tehát egy fél kontinenst átfogó népességmozgató, kitelepítő, és megtorló kampánynak volt a része, akkor is, ha a jugoszláviai elkövetők más hatalmaktól függetlenül, saját döntésük szerint gyilkoltak.

A XIX. század második fele óta Közép-Kelet Európa történetének legfőbb mozgatórugója a nemzeti eszme, a nacionalizmus. Ez az idea, mely az 1918 után megszületett "nemzetállamokban" talált a legnagyobb visszhangra, idegen testet lát a nemzeti kisebbségben, amelynek felszámolása, felszívása nemzeti kötelesség. A fiatal, még a nemzetépítés stádiumában lévő, de kisebbségekkel rendelkező államok a széthullástól való aggodalmukban törekedtek a kisebbségek felszámolására, a nemzetközi helyzet adta lehetőségek és politikai berendezkedésük szerint megválasztott eszközökkel.

Egyházi áldozatok

Fri, 20 May 2011 12:01:00 +0200

1944-45-ben a Délvidéken, illetve vetették őket alá súlyos atrocitásoknak, kínzásoknak. (Csak olyan személyek szerepelnek a névsorban, akikről bizonyosan tudható vagy alapos indokkal feltételezhető, hogy magyar híveknek is szolgáltak.).

(Matuska Márton kutatásai alapján)

Cservenka

Scherer Lőrinc

plébános helyettes

római katolikus

Csonoplya

Haug Antal

adminisztrátor

római katolikus

Csurog

Dupp Bálint

plébános

római katolikus

Dubrovnik

Schmidt József

hittan tanár

római katolikus

Hercegszőllős

Faragó Ferenc

esperes

református

Hertelendyfalva

Thomka Károly

esperes

református

Horgos

Virág István

Járeki gyermekáldozatok listája

Fri, 20 May 2011 12:01:00 +0200

	Varga Manci 3 hónapos	Csurog
	Tamás József 1 hónapos	Csurog
	Horváth Antal 7 hónapos	Csurog
	Csikó Mária 7 éves	Csurog
	Fuszko Ferenc 6 hónapos	Csurog
	Józsa Sándor 1 hónapos	Csurog
	Mohácsi Sarolta 8 hónapos	Csurog
	Mengyán Verona 6 hónapos	Csurog
	Kasza József 8 hónapos	Csurog
	Mandics Ibolyka 7 hónapos	Csurog
	Horváth István 8 hónapos	Csurog
	Mihalesz Juliska 13 hónapos	Csurog
	Rajda Ilona 7 hónapos	Csurog
	Muhari Antal 4 hónapos	Csurog