<?xml version="1.0" encoding="utf-8" standalone="yes"?><rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"><channel><title>Konferenciák, előadások on Keskenyúton</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/konferenciak-eloadasok/</link><description>Recent content in Konferenciák, előadások on Keskenyúton</description><generator>Hugo</generator><language>hu</language><lastBuildDate>Fri, 06 Feb 2026 13:58:00 +0100</lastBuildDate><atom:link href="https://keskenyut.hu/kiadvanyok/konferenciak-eloadasok/index.xml" rel="self" type="application/rss+xml"/><item><title>VMTT Nemzetközi Tanácskozás Zárónyilatkozat, Újvidék 2003. okt. 27.</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/konferenciak-eloadasok/55/</link><pubDate>Fri, 20 May 2011 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/konferenciak-eloadasok/55/</guid><description>&lt;ol&gt;
&lt;li&gt;
&lt;p&gt;A beterjesztett tanulmányok és a korábbi ismeretek alapján leszögezzük, hogy a jelzett időben a konstituálódó második Jugoszlávia hatalmi és pártszervei irányításával és közreműködésével, a helyi lakosság egy részének cselekvő részvételével tömegesen végeztek ki magyarokat, kollektív bűnösséggel vádolva kollektív büntetéssel sújtották őket. A felelőtlen kivégzések sok helységben tömeges lincseléssé fajultak. A cselekményt a hivatalos szervek akkor is, és a későbbi évtizedekben is úgy állították be, mintha háborús bűnösöket vontak volna felelősségre szabályos eljárással, noha erre csak a legritkább esetben került sor. A polgári lakosságon kívül tömegesen végeztek ki hadifogoly honvédeket. Az áldozatok számát még mindig csak becsülni tudjuk, de mindenképpen több tízezerre tehető. A kivégzettek nevét, esetleges bűnüket, a kivégzés körülményeit, a nyughelyüket soha sem hozták nyilvánosságra. Utólag háborús bűnössé kiáltották ki valamennyiüket, vagyonukat elkobozták, hozzátartozóikat megbélyegezték. Három helység: Csurog, Zsablya és Mozsor teljes maradék magyar lakosságát - akik túlélték a vérengzést - mindenüktől megfosztva örökre kitiltották lakóhelyükről. Az alaptalan vádak alól sem az áldozatokat, sem hozzátartozóikat még nem mentesítették, anyagilag nem kártalanították, és nem is rehabilitálták őket, ügyükkel az illetékes hivatalos szervek nem foglalkoztak. Bízunk abban, hogy Crna Gora és Szerbia államközösség hamarosan elfogadja az UNESCO 2000. évi jelentésének ajánlásait (Összefoglaló a volt elnyomó rendszerek biztonsági archívumairól), beleértve a jogsértések áldozatainak jogát az okozott károk megtérítéséhez és jóvátételéhez, valamint az elkobzott javak visszaszolgáltatásához való jogot éppúgy, mint az emberi jogok ellen elkövetett bűnök felelőseinek azonosításához való jogot.&lt;/p&gt;</description></item></channel></rss>