<?xml version="1.0" encoding="utf-8" standalone="yes"?><rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"><channel><title>Kiadványaink on Keskenyúton</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/</link><description>Recent content in Kiadványaink on Keskenyúton</description><generator>Hugo</generator><language>hu</language><lastBuildDate>Fri, 10 Apr 2026 11:47:00 +0200</lastBuildDate><atom:link href="https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/index.xml" rel="self" type="application/rss+xml"/><item><title>Verbász dicső múltja és kálváriája</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/verbasz-dicso-multja-es-kalvariaja-2/</link><pubDate>Wed, 18 Mar 2026 07:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/verbasz-dicso-multja-es-kalvariaja-2/</guid><description>&lt;p&gt;Matuska Márton, Horváth László, Paraczky László előzetes kutatásait és írásait kiegészítette A. Verbászi Zoltán, kötetbe szerkesztette Cseresnyésné Kiss Magdolna. A kemény kötésű, 300 oldalas mű megrendelhető Fülöp Zoltánnál Verbászon (Szerbia) &lt;a href="mailto:zoltanusphilippus@gmail.com"&gt;zoltanusphilippus@gmail.com&lt;/a&gt; és a kiadónál a &lt;a href="mailto:keskenyut@magecon.hu"&gt;keskenyut@magecon.hu&lt;/a&gt; e-mail címen.   &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A kötet ára: 6.500 Ft (önköltséges)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href="https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/tiszteletadas-verbaszon"&gt;Pannon RTV&lt;/a&gt; &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href="https://www.magyarszo.rs/kultura/a.349106/Fenyes-mult-de-sorstragediak-is"&gt;Magyar Szó&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href="https://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/verb%C3%A1sz-egy-b%C3%A1cskai-kisv%C3%A1ros-dics%C5%91-m%C3%BAltja-%C3%A9s-k%C3%A1lv%C3%A1ri%C3%A1ja_1699967.html"&gt;Vajdasági RTV&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Könyvbemutató Verbászon</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/konyvbemutato-verbaszon/</link><pubDate>Wed, 25 Feb 2026 10:18:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/konyvbemutato-verbaszon/</guid><description>&lt;p&gt;A könyvbemutató előtt a verbászi római katolikus templomban 15 órakor szentmisével emlékezünk a csatornaépítő kissárosi &lt;em&gt;Kiss Józsefre&lt;/em&gt; (1748. március 18-án született Budán és 1813. március 13-án halt meg Zomborban) és családjára, az 1848-as forradalom és szabadságharc, az I. és a II világháború verbászi hőseire és áldozataira.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Ahol a Csillag megáll</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/ahol-a-csillag-megall/</link><pubDate>Tue, 12 Nov 2024 15:49:18 +0100</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/ahol-a-csillag-megall/</guid><description/></item><item><title>Egy falusi pap naplója</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/egy-falusi-pap-naploja/</link><pubDate>Tue, 12 Nov 2024 16:10:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/egy-falusi-pap-naploja/</guid><description>&lt;p&gt;Utasi Jenő tóthfalusi plébános 75. születésnapjára készült, &amp;quot;Egy falusi pap naplója&amp;quot; címmel a Hírvívő katolikus hetilapban 2003-2018 között megjelent megjelent írásokat tartalmazó gyűjteményes kiadvány kereskedelmi forgalomba nem kerül. A kiadó adomány formájában teszi hozzáférhetővé, a tóthfalusi templom felújításának javára.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A 300 példányban készült kötet eszmei értéke 5.000 Ft, kapható a tóthfalusi plébánián és megrendelhető a kiadónál, &lt;a href="mailto:keskenyut@magecon.hu"&gt;keskenyut@magecon.hu&lt;/a&gt; címen.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Könyvbemutató a Józsa Judit Galériában</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/konyvbemutato-a-jozsa-judit-galeriaban/</link><pubDate>Wed, 07 Feb 2024 13:56:46 +0100</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/konyvbemutato-a-jozsa-judit-galeriaban/</guid><description>&lt;p&gt;Botlik József a tőle megszokott történészi alapossággal vázolta az 1944-45-ös délvidéki népirtás előzményeit és részleteit. Mező Gábor megrázó részleteket, és eddig nem igen ismert háttér információkat osztott meg a közönséggel.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Különösen megtisztelő volt, hogy bemutatónkon részt vettek a Kárpátaljról gulágra hurcoltak történetének kutatója, Dupka György történész, valamint az AQUINÓI SZENT TAMÁS Ökumenikus Közéleti Akadémia vezetői és diákjai is.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Köszönjük Józsa Juditnak a helyszín biztosítását, Molnár Adriennének a színvonalas műsorvezetést.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Botlik József: Eltitkolt népirtás Délvidéken</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/botlik-jozsef-eltitkolt-nepirtas-delvideken/</link><pubDate>Thu, 14 Dec 2023 09:58:19 +0100</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/botlik-jozsef-eltitkolt-nepirtas-delvideken/</guid><description>A kötet összefoglaló jelleggel mutatja be az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás történetét a korábbi és a szerző által végzett igen alapos kutató, feltáró, összegző munka eredményeként.</description></item><item><title>Könyvbemutató Péterrévén</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1451/</link><pubDate>Mon, 25 Jul 2022 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1451/</guid><description>&lt;p&gt;&lt;a href="https://pannonrtv.com/rovatok/kultura/es-megszolaltak-szulofold-nema-sebei"&gt;A Pannon RTV tudosítása&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href="https://rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/bemutatt%C3%A1k-pint%C3%A9r-j%C3%B3zsef-leg%C3%BAjabb-k%C3%B6nyv%C3%A9t\\\\\\_1360398.html"&gt;A Vajdasági RTV tudósítása&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Domonkos László: Délvidéki capricciók Léphaft Pál rajzaival</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1447/</link><pubDate>Wed, 23 Mar 2022 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1447/</guid><description>&lt;p&gt;Fontos kordokumentumnak számít Domonkos László délvidéki élményeit, tapasztalatait helyszíni tudósításokban, tárcákban, interjúkban, írásos változatban tető alá hozó könyve, hiszen nincsen még a Kárpát-medencének egyetlen olyan térsége, ahol annyi mellébeszélés, köntörfalazás, csalárdság jött volna létre, halmozódott volna föl, mint a Délvidéken. A bő fél évszázadot átfogó személyes érintettség, a lassan de biztosan háborúba csúszó, betájolt ifjonti lelkesedés mindenkori karácsonyesti bősége ámulatából a rettegés alakváltozataiig eljutó, azokat fölmutató, dokumentáló magatartás a déli végeken összeomló hamisság valóságába vezet el bennünket, a szülőföld kisugárzásával, a szűkebb haza szeretetével, a forrásvidék bácskaivá, délvidékivé táguló képeivel.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Megjelent!</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1448/</link><pubDate>Wed, 23 Mar 2022 11:01:00 +0100</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1448/</guid><description>&lt;p&gt;Pintér József délvidéki helytörténész előző kötetében (Szennyes diadal, 2014) a Szenttamáson 1944–45-ben történt magyarirtást tárta fel 564 oldalon. E műve nyomdokain, nagyrészt annak felépítését, szerkezetét is követve ismerteti a szülőfalujában, Péterrévén immár csaknem nyolc évtizede végrehajtott genocídiumot. Itt 1944 utolsó három hónapjában- de főleg október végső harmadában és november elején- a jugoszláv partizánok és a helyi szerb lakosok minden harmadik magyar férfi lakost, ezen belül minden családfenntartásra képes, de feltűnően nagyszámú asszonyt, sőt gyerekeket is halálba küldtek. Pintér József kutatásai szerint az 1944–45-ös péterrévei partizánterror azonosított áldozatainak száma 326 fő volt, akiknek az életrajzát is közli. (Cseres Tibor emlékezetes művében 600, Mészáros Sándor 360 körüli helyi magyar vértanút említ.)Pintér József művének- címe: ... és megszólaltak a szülőföld néma sebei. Partizánterror Péterrévén- erénye, hogy a súlyos ismeretanyag hordozása, feldolgozása, leírása és közlése közben is tárgyilagos tudott maradni. Mindezeket csak dicsérettel állapíthatjuk meg még akkor is, ha megfogalmazásában gyakran átsüt az élmény, a közvetlen érintettség.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Megjelent!!!</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1449/</link><pubDate>Wed, 23 Mar 2022 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1449/</guid><description/></item><item><title>Könyvbemutató és emlékérem átadás Temerinben</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1445/</link><pubDate>Fri, 21 May 2021 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1445/</guid><description>&lt;p&gt;Wendelin Gruber A vörös sárkány karmai között című börtönnaplóját mutajuk be Temerinben, és sor kerül a 2020. évi Keseknyúton emlékérem ünnepélyes átadására is!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Díjazott: a temerini Szabó család&lt;/p&gt;</description></item><item><title>A Magyar Országgyűlésbe behívott délvidéki felsőházi és képviselőházi tagok</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1444/</link><pubDate>Tue, 06 Apr 2021 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1444/</guid><description/></item><item><title>Könyvbemutató a Polgárok Házában</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1438/</link><pubDate>Wed, 07 Oct 2020 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1438/</guid><description>&lt;p&gt;** MEGHÍVÓ**&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;** Tisztelettel meghívjuk Önt **&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;** Botlik József *Nemzetünket szolgálták ***A visszacsatolt területek felsőházi és képviselőházi tagjai a Magyar Országgyűlésben&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;(1938–1944) &lt;strong&gt;című könyvének bemutatójára&lt;/strong&gt; &lt;p class="FlekkCharCharCharCharCharCharChar2Char"&gt;** A felsőházi és képviselőházi tagok életútját méltatja ** &lt;p class="FlekkCharCharCharCharCharCharChar2Char"&gt;&lt;strong&gt;Pánczél Károly az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke.&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;A szerzővel&lt;/strong&gt; &lt;strong&gt;és&lt;/strong&gt;** Nyári Gáborral a RETÖRKI főigazgatójával Kollega Tarsoly István történész, a kötet szerkesztője **&lt;strong&gt;beszélget.&lt;/strong&gt; &lt;p class="FlekkCharCharCharCharCharCharChar2Char"&gt;&lt;strong&gt;Időpont: 2020. október 6. 18 óra&lt;/strong&gt; &lt;p class="FlekkCharCharCharCharCharCharChar2Char"&gt;&lt;strong&gt;Helyszín: Polgárok Háza (1089 Budapest, Visi Imre utca 6.)&lt;/strong&gt; &lt;p class="FlekkCharCharCharCharCharCharChar2Char"&gt;**A Keskenyúton Alapítvány kiadásában, a trianoni békediktátum 100. évfordulójára megjelent nagyformátumú történeti mű, amely életrajzi lexikon és hiánypótló kézikönyv is egyben különösen nagy, mintegy 75 éves adósságot törleszt. A visszatért felvidéki, kárpátaljai, észak-erdélyi, valamint délvidéki területeket&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Botlik József: Nemzetünket szolgálták</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1437/</link><pubDate>Thu, 30 Jul 2020 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1437/</guid><description>&lt;p class="FlekkCharCharCharCharCharCharChar2Char"&gt;Különösen nagy, mintegy hét és fél évtizedes adósságot törleszt Botlik József nagyformátumú történeti műve, amely életrajzi lexikon és hiánypótló kézikönyv is egyben. &lt;p class="FlekkCharCharCharCharCharCharChar2Char"&gt;A *Hatszor tört szét a trianoni bilincs 1920&amp;ndash;1941* című bevezető fejezetben az 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy Trianon palotában aláírt igazságtalan- a magyarság egészét mélyen megalázó- békediktátumtól indulva a szerző kronologikusan vezeti végig az olvasót az egykori Észak-Magyarország déli részének, csak Felvidékként emlegetett, csaknem színmagyar területének 1938. november 2-i, Kárpátalja hegyvidéki részének 1939. március 15&amp;ndash;17-i, Észak-Erdély és a keleti országrészek 1940. augusztus 30-i, valamint Délvidék egy részének 1941. április 11&amp;ndash;13-i idegen uralom alól való felszabadításáig, visszatértéig. &lt;p class="FlekkCharCharCharCharCharCharChar2Char"&gt;A magyar törvényhozás az általa megalkotott- a kötetben szöveghűen idézett- törvényekkel azonnal gondoskodott a hazatért területek országgyűlési képviseletéről. A visszatért felvidéki, kárpátaljai, észak-erdélyi, valamint délvidéki területeket 1938 decemberétől 1944&amp;ndash;1945 fordulójáig a Magyar Országgyűlésben összesen kétszázhuszonhatan képviselték. Százegyen a Felsőház, százhuszonöten a Képviselőház tagjai voltak. Az ő életútjuknak rövid vázlatát tekinthetjük át a kötetben, egy-egy felsőházi, illetve képviselőházi felszólalásukat is megismerve. Egyéni érzelmektől mentes képet rajzolt meg a szerző a kétszázhuszonhat egykori honatyáról. Az életrajzokban a személyes adatok mellett törvényhozói munkásságuk, sorsuk, életük végéig tartó megpróbáltatásaik, küzdelmeik is visszatükröződnek.
&lt;p&gt;Az életrajzokat kiegészítő *Tudástár *című fejezet felvázolja a 20. századi magyar történelem azon, 1938–1945 közötti korszakát, amelyben az elszakított területek képviselői működtek, és képet ad a kommunista megtorlás éveiről. A *Forrástár &lt;em&gt;pedig&lt;/em&gt; *a történész olvasóknak nyújthat segítséget további kutatásaikhoz. A Magyar Országgyűlésbe behívott egyes felvidéki, kárpátaljai, észak-erdélyi, valamint délvidéki felsőházi és képviselőházi tagok az ország 1944. március 19-i német megszállását követő időszakban sok száz zsidó honfitársuk életét mentették meg, és voltak olyanok is, akik a szuverenitásában korlátozott ország új kormányának, a Sztójay Döme vezette kormánynak a támogatóivá váltak. Még a II. világháború befejezése előtt a szovjet megszálló hatóságok nyomására a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány a visszatért területekről behívott honatyák jelentős többségét háborús és népellenes bűnössé nyilvánított&lt;span style="text-decoration: line-through;"&gt;a&lt;/span&gt;. Az újjáalakuló Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában és a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalján szinte mindannyian a megtorlás áldozativá váltak. Sokukat koholt vádakkal ítéltek halálra és végeztek ki, mások fogságban vagy a szovjet GULAG táboraiban haltak meg. Voltak, akik hosszú éveket töltöttek romániai börtönökben vagy a Duna-delta büntetőtelepein raboskodtak. Nem kevesen lettek a Tito által vezetett Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg, illetve a partizánok kegyetlenkedéseinek áldozatai. A túlélők vagyonuktól megfosztva, rendőrségi felügyelet alatt, kényszerlakhelyen tengették életüket. Voltak, akik nyugatra vagy a tengerentúlra menekültek örökös száműzetésbe. Voltak köztük olyanok is, akik eltévedtek a kor politikai útvesztőiben, de az ő sorsuk és élettörténetük megismerése is fontos és tanulságos az utódok számára.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Könyvbemutató Szenttamáson</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1433/</link><pubDate>Wed, 04 Mar 2020 11:01:00 +0100</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1433/</guid><description>&lt;p&gt;Meghívó&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Könyvbemutató Szenttamáson&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Köszöntő&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Brasnyó Erika a helyi VMSZ Női Fórumának elnöke&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Résztvevők&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Cseresnyésné Kiss Magdolna a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány elnöke&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Gutai István a Délvidékről, Szenttamásról 1944-ben elűzött és Tolna megyében menedékre lelt családok tragikus történetének krónikása&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Kovács Teréz óbecsei születésű professzor emerita elmeséli, hogy mi történt családjukkal 1944-ben a Szenttamás közelében lévő Bogdan szállás mellett.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Időpont: 2020. március 14.(szombat) 18 óra&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Helyszín: Szent Kereszt Felmagasztalása Római Katolikus Plébánia hittanterme&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;</description></item><item><title>DÉLVIDÉKI MAGYAR GOLGOTA 1944-45</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1429/</link><pubDate>Wed, 19 Feb 2020 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1429/</guid><description>&lt;p&gt;&lt;strong&gt;TARTALOM:&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Cseresnyésné Kiss Magdolna: 75 ÉV HITBEN, GYÁSZBAN, SZERETETBEN&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Csorba Béla: AZ ÁLARCOK HAMAR LEHULLOTTAK&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Botlik József: DÉLVIDÉK MAGYARSÁGÁT SZOLGÁLTA&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Kálmán Peregrin: TITO KOMMUNISTA RENDSZERÉNEK EGYHÁZELLENESSÉGE ÉS IDEOLÓGIÁJA&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Bank Barbara: &amp;quot;SEMMI SE MARAD ELMONDATLAN&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Márkus Beáta: A DÉLSZLÁV MEGSZÁLLÓK SZEREPE A BÁCS-BODROG VÁRMEGYEI CIVILEK SZOVJETUNIÓBA DEPORTÁLÁSÁBAN 1944/1945&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Molnár Tibor: PÉTERRÉVE 1944&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Matuska Márton: PALÁNKA 1944 OKTÓBERÉBEN&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ternovácz István: A LIBAPÁSZTORKODÁSTÓL A TÉNYFELTÁRÁSÁIG&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Pintér József: &amp;quot; ... EGY LEGÁZOLT NÉPHEZ TARTOZOM&amp;quot;&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Wendelin Gruber: A VÖRÖS SÁRKÁNY KARMAI KÖZÖTT</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1426/</link><pubDate>Fri, 15 Nov 2019 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1426/</guid><description>&lt;p&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;Mindazon sorstársamnak, a sok millió megalázott és megbántott, üldözött és elnyomott, &lt;strong&gt;&lt;strong&gt;&lt;strong&gt;ártatlanul megkínzott és meggyilkolt embernek nevében emelem fel most gyenge hangomat, &lt;strong&gt;&lt;strong&gt;&lt;strong&gt;akik hiába kiáltottak igazukért és méltóságukért, jajszavuk elnémult. A ma egyszerű em&lt;/strong&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/strong&gt;berének fel kellene ismernie, hogy hallgatása nem jelent mást, mint hogy részt vesz az erő&lt;/strong&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/strong&gt;szakban, és ha ma nem emeli fel a szavát, akkor ez az erőszak holnap őt is maga alá temeti.&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;(Szolzsenyicin).&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mi, a kommunista kazamaták halálra szánt, ártatlan foglyai az igazsággal tartozunk a szabad világnak. Amikor a terror több mint tíz éve után a Gondviselés külön szándékából a vasfüggöny mögül áttelepülhettem a szabad világba, sokat faggattak az ottani életkörülményekről. Elbeszélésemet gyakran fogadták fejcsóválva, mintha beszámolóm értelmetlen fantáziaszülemény lett volna. Hiszen a nyaralóvendégek az Adriai-tenger partján más oldaláról ismerhették meg Tito országát. Kétségkívül Tito személyes sikerének számít, és ezt végső soron a világpolitikai konstellációnak is köszönhette, hogy újból és újból képes volt párturalmi rendszerével együtt a világpolitika színpadán kötélen táncolva meglepő zsonglőrmutatványait előadni, miközben jobbra és balra is rámosolygott közönségére. Neki és utódainak újból és újból sikerült megmenteniük ingadozó hatalmukat, persze csak rabságban tartott népeik és munkásosztályuk gazdasági kiárusítása árán. Noha ez utóbbiaknak megígérte a munkások paradicsomát, most hagyja őket kivándorolni a kapitalista &amp;quot;pokolba&amp;quot;, hogy országa szűkös devizapiacát ezzel állítsa helyre, vagy óvja meg az egyéb, belső megrázkódtatásoktól.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Könyvbemutató Moholon</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1413/</link><pubDate>Sun, 03 Mar 2019 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1413/</guid><description>&lt;p&gt;&lt;strong&gt;A moholi közösségi házban, nagy érdeklődés mellett megtartott könyvbemutatón Ternovácz István újságíró beszélgetett Baranyi István nyugalmazott anyakönyvvezetővel és Molnár Tibor levéltárossal, a kötet szerzőivel és&lt;/strong&gt;** Cseresnyés Magdolnával a kötet szerkesztőjével.**&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;A könyvbemutatót a Pro Communitas civil egyesület szervezte, a rendezvényt Hajnal Jenő, a MNT elnöke is megtisztelte jelenlétével.&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Megjelent: Baranyi István-Molnár Tibor: Mohol 1944-45</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1406/</link><pubDate>Mon, 12 Nov 2018 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1406/</guid><description>&lt;p&gt;&amp;quot;Az elhunyt áldozatokat illetően kötelességünknek érezzük, hogy kiharcoljuk emberi méltóságuk visszaállítását. El kell ismerni és el kell ismertetni, hogy az áldozat ember volt. (...) Tudjuk, hogy ebben a világban nem szüntethetjük meg végérvényesen a rosszat és a bűnt, de azt követelhetjük,- és követeljük is!-, hogy az áldozatok méltósága elismerést nyerjen. Követeljük ezt azért, mert tudjuk, hogy a sebek gyógyulása igazán csak akkor kezdődik el, amikor az áldozatoknak visszaadjuk emberi méltóságukat.&amp;quot;&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Megjelent: Matuska Márton A FÖLD ALÓL IS ELTÜNTEK</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1405/</link><pubDate>Mon, 12 Nov 2018 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1405/</guid><description>&lt;div class="WordSection1"&gt; 
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;A föld alól is eltűntek&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;Recenzió Matuska Márton könyvéről&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Sajkásvidéken a magyarok és a szerbek közötti nemzeti, kulturális és gazdasági konfliktusok története évszázadokra nyúlik vissza. Neves történetírónk Szentkláray Jenő 1885-ben megjelent &lt;em&gt;A dunai hajóhadak története&lt;/em&gt; című könyvében alapos forráskutatás nyomán megállapította: a középkorban a Magyar Királyság katonai védelmi rendszeréhez tartoztak a dunai hajóhadak, melyeknek magyar és a szláv zsoldosok &amp;quot;képezték a törzsét&amp;quot;, ám hozzájuk &amp;quot;idegen kisegítők is csoportosulának&amp;quot;. A csajkások hajóikon a török háborúk idején a Dunán Pozsonytól Orsováig járták a vizet, központjuk és főparancsnokságuk Komárom városában volt. Hunyadi János Belgrádnál vívott ütközetében, Zsigmond király Baba-Gájnál vívott galambóci csatájában, majd Buda várának visszafoglalásában, a zentai és a péterváradi ütközetben egyaránt fontos szerepet játszottak. A török végleges kiűzése után azonban katonai szolgálataik jelentősége csökkent, Lipót király be is szünteti zsoldjuk kifizetését, Mária Terézia pedig végleg föloszlatta a csajkások katonai alakulatait, s lenn délen, a Duna–Tisza szögletében letelepítette őket. A korábban vízen cserkésző naszádosokból földművelő katonatábor alakult. A csajkások vitéz népe tehát határőrök közösségévé vált, s ilyen minőségében szegődött a bécsi udvar szolgálatába az 1848–1849-es magyar szabadságharc alatt.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Miért?</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1392/</link><pubDate>Mon, 12 Feb 2018 11:01:00 +0100</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1392/</guid><description>&lt;p&gt;Tito partizánjai által elkövetett kegyetlen népirtás még élő tanúja és kutatói emlékeznek a kommunizmus áldozataira a Keskenyúton Alapítvány és a Polgárok Háza rendezvényén.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ajáreki haláltábor túlélőjének visszaemlékezése&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Teleki Júlia&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Szemelvények a *Miért? *című kötetből&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Friedrich Anna&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Emlékbeszéd&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;Gulyás Gergely&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt; a Fidesz alelnöke&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Délvidéki népdalok&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Szabó Annamária&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Helyszín: Polgárok Háza (Budapest, VIII. Visi Imre u. 6.)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Időpont: 2018. február 20. 18 óra&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A megemlékezés előtt, &lt;strong&gt;17 órától a&lt;/strong&gt; **Tájkép bárányokkal **című filmet&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Könyvbemutatók Nagyváradon</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1383/</link><pubDate>Tue, 24 Oct 2017 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1383/</guid><description>&lt;p&gt;Az 1956-os októberi forradalomra emlékezve, a Polgári esték rendezvénysorozat keretében, előadásokra és könyvbemutatókra kerül sor a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ (Ezredévi emléktér / P-ța Libertății 40. szám) múzeumtermében október 26-án, csütörtökön 17 órától.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja mutatja be &lt;em&gt;Recsk&lt;/em&gt; című kötetét, amelyben nem csak a Gulág néven ismert szovjet munkatáborok magyar megfelelőjét, Recsket mutatja be, hanem a kommunista megtorló, internáló gépezet létrejöttét, működését is.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Köztünk élő áldozatok</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1359/</link><pubDate>Thu, 16 Feb 2017 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1359/</guid><description>&lt;p&gt;**Köztünk élő áldozatok **&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A &lt;em&gt;Kairosz Kiadó&lt;/em&gt;, a &lt;em&gt;Keskenyúton Alapítvány&lt;/em&gt; és a &lt;em&gt;Polgárok Háza&lt;/em&gt; tisztelettel meghívja Önt a&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;**Kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából **tartandó megemlékezésre és könyvbemutatóra.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Helyszín: &lt;a href="https://polgarokhaza.hu/index.php?eid=1379"&gt;Polgárok Háza&lt;/a&gt; (Budapest, VIII. Visi I. u. 6.)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Időpont: 2017. február 22. 18 óra&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&amp;quot;Egy ember halála tragédia, milliók halála statisztika&amp;quot;- hangzik a Sztálinhoz köthető mondat, ő pedig igazán jártas volt a témában. Kissé visszafordítva: a közösség sorsa az egyén sorsa felől közelítve tárható föl.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Miért? Warum?</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1358/</link><pubDate>Sat, 11 Feb 2017 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1358/</guid><description>&lt;p&gt;Fridrich Anna, Cirkl Zsuzsa, Fekete F. József és Cseresnyés Magdolna beszélgetése a könyvről a zombori Magyar Polgári Kaszinóban.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Időpont: 18 óra&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Megjelent: Friedrich Anna: Miért? Warum?</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1357/</link><pubDate>Tue, 31 Jan 2017 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1357/</guid><description>&lt;p&gt;A történelem soha nem azonos azzal, amit leírtak róla, lényege az emberi sorsok alakulása révén érthető meg. &amp;quot;Egy ember halála tragédia, milliók halála statisztika&amp;quot;- hangzik a Sztálinhoz köthető mondat, ő pedig igazán jártas volt a témában. Kissé visszafordítva: a közösség sorsa az egyén sorsa felől közelítve tárható föl.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Emling Róza sorstörténete ilyen támpont egy korszak eseményeinek szemléltetéséhez. A jugoszláviai magyar-német asszony sorsa fölmutatja mindazon veszteségeket, amelyek évek és sorsfordító események során csak halmozódtak, kezdve a második világháború kitörése előttről a náci, majd a partizán haláltáborokon, az ötvenes évek beszolgáltatásain, 1956-on, a hatvanas években felsejlő jobbléten át, egészen Szerbia NATO-bombázásáig.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Mozsor magyartalanítása</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1339/</link><pubDate>Fri, 30 Sep 2016 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1339/</guid><description>&lt;p&gt;Most Matuska Márton új könyvének kéziratából tájékozódhatok a mozsori magyar közösségnek és vezetőinek legújabb kori sorsáról. A könyv a &lt;em&gt;Bevezető&lt;/em&gt; c. fejezetében először dolgozza fel a szétrombolt entitás történetét. Adatszerűen követi a falu magyar közösségének növekedését és intézményeinek kialakulását: az iskola megalapítását, a templom építését és a polgári, illetve vallási társadalmi egyesületek megalakulását. A &lt;em&gt;Lincs és kihajtás kora&lt;/em&gt; c. fejezet részletesen szól a 0. évről, 1945-ről, amikor kiűzték szülőfalujukból a magyarokat, s hírmondónak csak egy-két családot hagytak, hogy bizonyítsák voltak itt is magyarok. A föllelt dokumentumok és a szóbeliség tényei azt a rettenetet tükrözik, amit a mozsori magyarok elszenvedtek a második világháború végén, de tükröződnek azok az évtizedek is, amelyekben a titói &amp;quot;szocialista&amp;quot; országot és társadalmat ismerhettük meg. A kézirat, a mostani kutatási lehetőségek között további adatgazdag feltárásra is ösztönöz. A szerző objektivitása és visszafogottsága minden leírt sorából kiérződik. Matuska Márton sok kérdést tett fel, és próbált rájuk megnyugtató, hiteles választ adni.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Gutai István Déván</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1326/</link><pubDate>Tue, 10 May 2016 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1326/</guid><description>&lt;p&gt;&lt;a href="https://www.nyugatijelen.com/jelenido/valos_vilag_kepben_es_szoban.php"&gt;Nyugati Jelen&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Földönfutók, hontalanok</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1321/</link><pubDate>Mon, 25 Apr 2016 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1321/</guid><description>&lt;p&gt;A kommunista diktatúrák áldozatai II.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Földönfutók, hontalanok&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Beszélgetőtársak: Gutai István író, Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja (MKP) alelnöke, Felvidék,&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;és Ternovácz István, újságíró (Temerin)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Helyszín:&lt;a href="https://www.polgarokhaza.hu/"&gt; Polgárok Háza&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Időpont: 2016. május 3. 18 óra&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Pogácsa és jófajta bor melletti kötetlen beszélgetésre is várjuk Önöket.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Gutai István dedikálja a Földönfutók, hontalanok II. című új könyvét&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Kiállítás katalógus</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1313/</link><pubDate>Mon, 22 Feb 2016 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1313/</guid><description/></item><item><title>Megjelent: Gutai István: Földönfutók, hontalanok II.</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1312/</link><pubDate>Sun, 21 Feb 2016 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1312/</guid><description>&lt;p&gt;A földönfutók, hontalanok kötet bővített és javított kiadása jelent meg, új köntösben, térkép melléklettel.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href="https://keskenyut.hu/page/230/html/kiadv-nyaink-megrendel-se.html"&gt;Megrendelés&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</description></item><item><title>„Megtisztelő és megrázó feladat volt”</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1269/</link><pubDate>Tue, 16 Jun 2015 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1269/</guid><description>&lt;p&gt;Magyarország Szabadkai Főkonzulátusán került tegnap bemutatásra Matuska Márton &lt;em&gt;Az elhallgatott razzia Újvidéken 1944–45&lt;/em&gt; és Pintér József &lt;em&gt;Szennyes diadal&lt;/em&gt; című könyve, valamint a KárpátPress Produkció &lt;em&gt;Halálhörgés és siralom&lt;/em&gt; című dokumentumfilmje. A rendezvény résztvevőit &lt;strong&gt;dr. Babity János&lt;/strong&gt;, Magyarország szabadkai főkonzulja köszöntötte, a beszélgetést pedig &lt;strong&gt;Ternovácz István&lt;/strong&gt; vezette.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;– Immár hagyományteremtővé vált, hogy ismételten egy új művet mutassunk be abban a témában, amelynek feldolgozása nem is feladat, hanem kedves kötelességünk, hiszen az 1944 őszi, ’45 eleji események, valamint annak a későbbi utózöngéi, a Jugoszláv Néphadsereg, vagyis a partizánok magyarellenes tisztogató akcióiban elhunyt ártatlan áldozatok mind azért kiáltanak, hogy az emlékük ne veszhessen homályba- mondta a főkonzul.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Botlik József: A reménnyel győzködjük magunkat</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1253/</link><pubDate>Sun, 17 May 2015 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1253/</guid><description>&lt;p&gt;A reménnyel győzködjük magunkat&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Magyarok a délszláv háborúban: 1991–1998&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A kötet az 1991. és 1998. között nyolc évig tartó délszláv háborúban a délvidéki magyarsággal szembeni durva hatósági megkülönböztetésekről, a kényszerítő katonai mozgósításokról, az áldozatokról, a magyarlakta területekre irányított és a jugoszláv államhatalom által bátorított horvátországi és boszniai szerb menekültek önkényeskedő, jogtipró magatartásáról kortanúként számolnak be. A szerző összegyűjtött, válogatott és újra közreadásra szánt írásai eredetileg a &lt;em&gt;Magyar Nemzet&lt;/em&gt;, a &lt;em&gt;Magyar Fórum&lt;/em&gt; és az &lt;em&gt;Erdélyi Magyarság&lt;/em&gt; című lapokban jelentek meg. A délszláv háború tovább súlyosbította a délvidéki magyar nemzetrészünk helyzetét, tizedelte sorait, hiszen legalább 50 ezer honfitársunk menekült el ottani szülőföldjéről az anyaországba. Kisebb részben Nyugatra, sőt a tengerentúli Ausztráliába is, az erőszakos katonai mozgósítások elől- sokan a családjukkal együtt-, s többségében a fiatalabb nemzedékek.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>A reménnyel győzködjük magunkat</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1249/</link><pubDate>Tue, 12 May 2015 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1249/</guid><description>&lt;p&gt;Botlik József most megjelent könyveit Szakály Sándor történész és Szényi Gábor újságíró mutatta be a Polgárok Házában&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Időpont: 2015. május 21. 18 óra&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Helyszín:&lt;a href="https://www.polgarokhaza.hu/"&gt; Polgárok Háza Díszterem (Budapest, Visi Imre utca 6.)&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</description></item><item><title>A Fülszövegben az Ártatlanok igazságáról</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1248/</link><pubDate>Mon, 11 May 2015 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1248/</guid><description>&lt;ol start="2015"&gt;
&lt;li&gt;május 11-én 80 30-kor, Benkei Ildikó Fülszöveg című könyvismertető műsorában Farkas Adrienne újságíró beszélt Rencsényi Hajnal Elvira Ártatlanok igazsága könyvéről&lt;/li&gt;
&lt;/ol&gt;</description></item><item><title>Városi kultúrák a Kárpát-medencében - Ártatlanok igazsága</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1247/</link><pubDate>Sat, 09 May 2015 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1247/</guid><description>&lt;p&gt;&lt;em&gt;Városi kultúrák a Kárpát-medencében- Ártatlanok igazsága&lt;/em&gt; címmel került megrendezésre a budapesti &lt;em&gt;Polgárok Házában&lt;/em&gt; az az egész estet betöltő műsor, melyen &lt;strong&gt;Rencsényi Hajnal Elvira&lt;/strong&gt; &lt;em&gt;Ártatlanok igazsága&lt;/em&gt; című könyvének bemutatója mellett **Virág István **fotóművész, újságíró és levéltáros lebilincselő előadása révén a közönség megismerhette &lt;em&gt;Zombor városának&lt;/em&gt; történelmét, nevezetességeit, jeles épületeit. Az előcsarnokban megnyílt a *Délvidéki Magyar Golgota *elnevezésű kiállítás is, amely tavaly indult országos körútjára a budapesti Országházból.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A *tóthfalusi Zeneiskola *zene- és énekkara &lt;strong&gt;Berecz Katinka&lt;/strong&gt; vezetésével újra elvarázsolták a Polgárok Háza közönségét, &lt;strong&gt;Szabó Annamária&lt;/strong&gt; temerini népdalénekes, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója bácskai és szlavóniai népdalokat énekelt. Az Ártatlanok Igazsága című könyvről **Fekete J. József **zombori újságíró, író, a Magyar Művészeti Akadémia tagja beszélgetett a szerzővel.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Matuska M.: Az elhallgatott razzia</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1244/</link><pubDate>Tue, 21 Apr 2015 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1244/</guid><description>&lt;p&gt;Matuska Márton legújabb könyvét bemutatja Csorba Béla&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Időpont: 2015. április 22. 18 óra&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Helyszín: Bezdán, Véndiófa étterem (Zombori út)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href="https://www.magyarszo.com/hu/2682/vajdasag_zombor/125870/Matuska-M%C3%A1rton-k%C3%B6nyv%C3%A9nek-bemutat%C3%B3ja-Bezd%C3%A1nban.htm"&gt;Magyar Szó&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href="https://www.magyarszo.com/hu/2685/kultura_irodalom/126081/Az-elhallgatott-razzia.htm"&gt;Magyar Szó&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Ártatlanok igazsága</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1242/</link><pubDate>Fri, 10 Apr 2015 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1242/</guid><description>&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Rencsényi Hajnal Elvira&lt;/strong&gt;, a szabadkai Hét Nap újságírónője ezen újabb vállalkozása, az Arcok a tömegsírból c. könyvének újabb folytatása. Itt már nem a szorosan vett szabadkaiak, hanem egy szélesebb diapazonból válogatott történeteket tár elénk az írónő.Az emberi oldalukról megvilágított történetek ugyanakkor felvetnek egy fontos kérdést: vajon, ki volt a felelős a megannyi magyar lemészárlásáért? A könyv szerzőjének nem tiszte beleszólni, sem történelmi sebeket felszakítani, sem arról beszélni, vajon ezek az emberek egyike-másika &amp;quot;bűnös&amp;quot; volt-e vagy sem.- &lt;em&gt;Hiszem azt, hogy ha volt is közöttük bűne valamelyiküknek, számomra minden kivégzett ártatlan és egyben áldozat&lt;/em&gt;.-vallja. A könyv az 1944-45-ben a Délvidéken ártatlanul lemészárolt áldozatoknak állít emléket. Egyéni, de mégis hasonló sorsokat idéz, bemutatva az áldozatok utolsó óráit, perceit, a túlélők, családtagok emlékei alapján.Huszonhat történet szerepel az első kötetben, huszonkilenc, (úgy egyéni sors, mint egy teljes gimnáziumi osztály tragédiája) pedig a másodikban. A férfiak átlag életkora alig haladja meg a negyvenet. Ötvenöt özvegy és százharmincegy gyermek maradt árván utánuk. A tisztelet zálogaként, egyik özvegy sem ment újból férjhez azóta. A könyv emléket állít a zombori gimnázium tizenhét éves tanulóinak, tanáraiknak és egy velük együtt elpusztított csecsemőnek is, kiknek megmagyarázhatatlanul és elfogadhatatlanul rövid élete tovább rontja a szörnyű statisztikát. Az írónő nem kis bátorsággal, kisebbségi sorsát felvállalva kendőzetlenül tárja elénk az igazságot.- &lt;em&gt;Azt mondják, az első könyvet nehezebb megírni, mint a másodikat. Nálam ez fordítva volt. A hozzátartozókkal való személyes interjúk, a fájdalmak megosztása, papírra vetése gyakran nem kis gondot okozott.&lt;/em&gt; Az első kötet Szabadkai és környéke áldozatainak állít emléket (akiket megaláztatásuk után tarkón lőttek és a Vergődő Madár-szobornál hantoltak el). A második kötetben szereplők pedig olyan délvidéki áldozatok, akiket saját családtagjaik szeme láttára kínoztak meg és ott is végeztek velük.- &lt;em&gt;Sokan megvádoltak azzal, miért írom meg ezeket a történeteket, amikor nincs közvetlen érintettségem, de úgy érzem, hogy ha az ember kellően nyitott és érzi azt, hogy itt nem egy ember ellen történtek megtorlások, hanem egy nemzet ellen, s ha már e kisebbségi nemzethez tartozunk, akkor kellően tisztelgek és együtt érzek minden egyes áldozat előtt és velük. Célom az volt, hogy ezen emlékeket átmentsem az utókor számára. Mindannyiukét persze nem lehet, mivel felbecsülni sem lehet, hányan vesztek oda, még ma is kutatnak külföldiek fellelhető tömegsírok után.&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Könyvbemutató Szegeden</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1241/</link><pubDate>Fri, 10 Apr 2015 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1241/</guid><description>&lt;p&gt;Ártatlanok Igazsága- Könyvbemutató Szegeden&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Április 14-én kedden Szegeden a Millenniumi Kávéházban mutatták be a szabadkai írónő Rencsényi Hajnal Elvira &amp;quot;Ártatlanok Igazsága&amp;quot; című kötetét a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szervezésében. A könyv huszonhat olyan ember életútjáról és halálának körülményeiről szól, akiket az 1944/45-ös délvidéki népirtásban hurcoltak el és végeztek ki.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A maga műfajában hiánypótló kiadvány számos mélyinterjú elkészítését követően íródott. Nem történészi feljegyzés, hanem elsősorban a tragédia emberi vonatkozásait tárja az érdeklődő olvasó elé megrendítő érzékletességgel a legközvetlenebbül érintett személyek nyilatkozatai alapján.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Az elhallgatott razzia - Vérengzés Újvidéken (1944-45)</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1212/</link><pubDate>Sun, 01 Mar 2015 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1212/</guid><description>&lt;p&gt;Újvidéken, 1944. október 30-án- mindössze egy héttel a partizánok bevonulását követően az új hatalom hirdetményben tette közzé: &amp;quot;A Bácskai és Baranyai Katonai Körzet Hadbírósága az 1944. október 29-én hozott ítéletével halálra ítélt 250 magyar nemzetiségű háborús bűnöst, akik a megszállás 3 évében részt vettek a megszállókkal Bácska és Baranya területén a szerb és más szláv lakosság terrorizálásában és mészárlásában. A halálos ítélet golyó által lett végrehajtva.&amp;quot; Majd hozzátette a titói erőszak legitimitását jelző &amp;quot;Halál a fasizmusra- szabadság a népnek!&amp;quot;- bajtársi üdvözletet. Előjátéka volt ez annak a közel fél évig tartó rettenetes terrornak, az &amp;quot;elhallgatott razziának&amp;quot;, amelynek részleteit máig nem tárta föl a történetírás, következményeit pedig máig nem heverte ki a délvidéki magyarság. Pedig a túlélők emlékezetében életük végéig élt, ma is él az iszonyat és a rettenet. A kivégzésekről Takács Béla naplójában olvasható a bejegyzés: &amp;quot;A kerítésen kívül szerbek követelték, hogy végezzenek ki bennünket. »Ubijte ih! Bacite ih u Dunav.« (Öljétek meg őket! Dobjátok őket a Dunába!) Végül a hideg, szeles térről betereltek bennünket az épületekbe. Miután a kamionok elmentek a kiválogatott emberekkel, gépfegyverropogás hallatszott, erős sortűz a Horgász-sziget felől. Az volt a nézetünk, hogy oda vitték emezeket, és ott lelőtték őket, a kettes szoba mintegy kétszázötven kiválogatott emberét.&amp;quot; Újvidéken tehát nem csak egy razzia volt, nem csak az a bizonyos, a magyar hadsereg és csendőrség által elkövetett &amp;quot;42-es&amp;quot;, de razzia volt az is, amellyel 1944 októberétől kezdődően a partizánok oly kegyetlenül megtorolták a két és fél évvel korábbi eseményeket. Az 1944-es népirtással a partizánok szinte legitimálták a jugoszláv kommunista &amp;quot;néphatalmat&amp;quot;, lefektették a titóizmus alapjait. Volt, létezett tehát egy másik razzia is, az a rettenetes &amp;quot;44-es&amp;quot; megtorlás, amelynek részleteit ma is többnyire homály fedi.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Az elhallgatott razzia Pakson</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1211/</link><pubDate>Sun, 01 Mar 2015 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1211/</guid><description>&lt;p&gt;Matuska Márton február 26-án a Pákolitz István Könyvtárban mutatta be Az elhallgatott razzia. Vérengzés Újvidéken (1944-45) című új könyvét.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A szerző elöljáróban visszatekintett a 1990-ben a Magyar Szóban közölt cikksorozata, majd A megtorlás napjai című kötete akkori fogadtatására, majd az Újvidéken történtek jellemző körülményeit elemezte..&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Végül a vérengzések máig ható következményeiről beszélt.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Megemlékezés és könyvbemutató</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1188/</link><pubDate>Wed, 18 Feb 2015 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1188/</guid><description>&lt;p&gt;Megemlékezés és könyvbemutató a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Köszöntő: Dr. Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Előadók: Dr. Szakály Sándor történész, Matuska Márton újvidéki újságíró és Mák Ferenc irodalomtörténész&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Szabó Annamária délvidéki népdalokat énekel&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Helyszín: Polgárok Háza (1089 Budapest Visi Imre u. 6.)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Időpont: 2015. február 25. szerda 18 óra&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;1942 telén a Délvidéken állomásozó magyar honvédcsapatok és csendőralakulatok egy része által végrehajtott partizánvadász-razziákban mintegy háromezer-háromszáz ember vesztette életét. A túlkapások napfényre kerültek, felelősségre vonták a bűnösöket. Két és fél évvel később jöttek a több tízezer áldozatot követelő titói partizán vérengzés napjai. 1944-45 telén a Délvidéken különös kegyetlenséggel, szervezett magyarirtás folyt, a terület elszlávosítása érdekében.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Könyvbemutató: Ártatlanok igazsága</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1126/</link><pubDate>Sun, 08 Feb 2015 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1126/</guid><description>&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Mondjátok el gyerekeiteknek! Ez is a magyar történelem része!&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;**Délvidéki magyar golgota 1944/45. **&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;**Rencsényi Hajnal Elvira szabadkai újságíró, **&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Farkas Adrienne a Magyar Nemzet újságírója és&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Cseresnyés Magdolna a Keskenyúton Alapítvány elnöke&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;**beszélgetnek az Ártatlanok igazsága című könyv kapcsán az 1944-45-ös délvidéki magyarírtásról&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;**&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;**Időpont: 2015. február 17. 18 óra **&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;**Helyszín:1056 Budapest, Cukor u. 5.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;** A helyszínen megvásárolható lesz Rencsényi Hajnal Elvira *Ártatlanok igazsága *című kötete és a Délvidéki magyar Golgota kiállítást is láthatják az érdeklődök.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Bemutattak három, az 1944-45-ös délvidéki tragédiáról szóló könyvet</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1125/</link><pubDate>Wed, 04 Feb 2015 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1125/</guid><description>&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Három új kiadványt mutattak be ma délután a Délvidéki Magyar Golgotáról Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának dísztermében. A beszélgetésen- amelyet Ternovácz István vezetett- részt vett Rencsényi Hajnal Elvira, dr. Bogner István, Mojzes Antal, valamint dr. Babity János főkonzul is.&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A főkonzul köszöntőjében kiemelte, hogy Magyarország kormánya az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett a szerb-magyar kapcsolat helyreállítására. Mint elmondta, ez a kapcsolat eljutott odáig, hogy a két köztársasági elnök Csúrogon közös főhajtás keretében megemlékezett az 1944-es vérengzés áldozatairól. &amp;quot;Mára elmondhatjuk, hogy a magyar-szerb kapcsolatok olyan jó szintre emelkedtek, amelyekre hosszú éveken keresztül nem volt példa.&amp;quot; A kiadványok kapcsán hangsúlyozta, hogy nagyon fontos, hogy méltó emléket kapjanak az 1944-45-ös tragédia áldozatai, emlékük ne tűnjön el nyomtalanul, és hogy tudomást szerezzen a világ arról, ami velük történt. Ennek eléréséhez pedig rendkívül jelentős az a kutatómunka, amelyet a meghívott szerzők végeznek.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Könybemutató a Szabadkai Főkonzulátuson</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1124/</link><pubDate>Tue, 03 Feb 2015 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1124/</guid><description>&lt;p&gt;Beszélgetésre a Délvidéki Magyar Golgotáról, három új kiadvány kapcsán.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Résztvevők&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Rencsényi Hajnal Elvira, dr. Bogner István, Mojzes Antal és Ternovácz István.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Vendéglátó: Dr. Babity János Magyarország szabadkai főkonzulja&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;A bemutatott kiadványok&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Három új kiadványt mutattak be ma délután a Délvidéki Magyar Golgotáról Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának dísztermében. A beszélgetésen- amelyet Ternovácz István vezetett- részt vett Rencsényi Hajnal Elvira, dr. Bogner István, Mojzes Antal, valamint dr. Babity János főkonzul is.&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A főkonzul köszöntőjében kiemelte, hogy Magyarország kormánya az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett a szerb-magyar kapcsolat helyreállítására. Mint elmondta, ez a kapcsolat eljutott odáig, hogy a két köztársasági elnök Csúrogon közös főhajtás keretében megemlékezett az 1944-es vérengzés áldozatairól. &amp;quot;Mára elmondhatjuk, hogy a magyar-szerb kapcsolatok olyan jó szintre emelkedtek, amelyekre hosszú éveken keresztül nem volt példa.&amp;quot; A kiadványok kapcsán hangsúlyozta, hogy nagyon fontos, hogy méltó emléket kapjanak az 1944-45-ös tragédia áldozatai, emlékük ne tűnjön el nyomtalanul, és hogy tudomást szerezzen a világ arról, ami velük történt. Ennek eléréséhez pedig rendkívül jelentős az a kutatómunka, amelyet a meghívott szerzők végeznek.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Könyvbemutató: Ártatlanok igazsága</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1107/</link><pubDate>Wed, 21 Jan 2015 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1107/</guid><description>&lt;p&gt;A szerzővel Weiss Rudolf történész és Cseresnyés Magdolna a kötet szerkesztője beszélget.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Időpont: 2015. január 29. 18 óra&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Helyszín: Népkör (Kossuth Lajos tér 4.)&lt;/p&gt;</description></item><item><title>MEMENTO 70</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1104/</link><pubDate>Sun, 18 Jan 2015 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1104/</guid><description>&lt;ol start="2015"&gt;
&lt;li&gt;január 16-án dr. Korzenszky Richárd Miklós perjel meghívására dr. Bogner István a tihanyi Bencés Apátságban tartott ismeretterjesző előadást az 1944-45-ös vérengzésről, a szabadkai történésekről. A száz fős hallgatóság mély átéléssel hallgatta az előadást. Az előadás a nemzeti imádságunk, a Himnusz eléneklésével és az áldozatok emlékére történt gyetyagyújtással zárult.&lt;/li&gt;
&lt;/ol&gt;</description></item><item><title>Ártatlanok igazsága</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1097/</link><pubDate>Tue, 23 Dec 2014 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1097/</guid><description>&lt;p&gt;Rencsényi Hajnal Elvira, a Szabadkán élő újságíró második kötete az &lt;em&gt;Ártatlanok igazsága&lt;/em&gt;. Ez is mint az első, az* Arcok a tömegsírból *című az 1944-45-ben Délvidéken ártatlanul kivégzetteknek állít emléket.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Egyéni, de mégis sok tekintetben hasonló sorsokat idéz, bemutatva az áldozatok utolsó óráit, perceit a túlélő családtagok emlékei alapján.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A mű forrásként szolgál az utókornak arról, hogy 1944-45 telén a titói kommunista partizánok által elkövetett népírtás hogyan tört kerékbe egy nemzedéket a Délvidéken. Huszonhat történet szerepel az első kötetben, huszonkilenc egyéni sors és egy teljes gimnáziumi osztály tragédiája a másodikban.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Tömegsírból emléktemető</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1095/</link><pubDate>Sat, 20 Dec 2014 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1095/</guid><description>&lt;p&gt;A bajmoki emlékpark létrejöttét mutatja be. Képet kapunk az elkövetőkről is. A levéltári kutatásokkal kiegészített áldozati lista is helyett kapott a könyvben.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>MEMENTO 70</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1054/</link><pubDate>Thu, 30 Oct 2014 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/1054/</guid><description>&lt;p&gt;Ez a könyv, a &amp;quot;&lt;em&gt;Memento 70&lt;/em&gt;&amp;quot;, amelyet a tisztelt olvasó a kezében tart a 70 évvel ezelőtt történt gyászos, sok ezer (elsősorban magyar, de német, horvát és szerb családok számára is) tragikus események évfordulójára készült és az előző három kiadványnak az átdolgozott és lényegesen bővített kiadása.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Míg az előző három kiadás &amp;quot;Mementó&amp;quot; (magyar helyesírással) jelent meg, most a latin nyelvű változatban jelentetjük meg: &lt;em&gt;&lt;strong&gt;Memento!&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;* * = Emlékezz!&lt;a href="#_ftn1"&gt;[1]&lt;/a&gt; A latin nyelvű cím egyben utalás is arra, hogy a könyv, habár magyar nyelven kerül kiadásra, de lesznek benne német, horvát és szerb szövegrészek is, hisz a gyászos névsorban szerepelnek az említett nemzetekhez tartozó áldozatok is! Őróluk is megemlékezünk- de ezt hangsúlyozzuk már húsz éve- minden egyes november 2-i megemlékezésünk alkalmával is!&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Arcok a tömegsírból</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/976/</link><pubDate>Mon, 03 Feb 2014 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/976/</guid><description>&lt;p&gt;&lt;strong&gt;2014. február 11. 18 óra&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Polgárok Háza&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;1089 Budapest, Visi Imre utca 6.&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Rencsényi Hajnal Elvira&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;ARCOK A TÖMEGSÍRBÓL&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;(Kiadó: Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány)&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;A kötet szerzőjével dr. Botlik József történész és Matuska Márton a téma kutatója beszélget emberi sorsokról és az 1944-45-ös délvidéki magyarirtásról.&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Farkas Adrienne a Magyar Nemzet újságírója emlékezik meg Illés Sándorról születésének 100. évfordulója alkalmából.&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Közreműködik Szabó Annamária temerini népdalokkal.&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&amp;quot;Ők huszonhatan. Ők ezerszer huszonhatan. S ők sok-sok tízezren a Kárpát-medencében. Ne feledjük: csak azért, mert magyarok voltak. Rencsényi Elvira megőrizte nekünk az utolsó pillanatukat, azt a percet, amikor az embert elemésztette az embertelenség. Nyomasztó percek, de tisztán átérezzük azt, amit csak sejtettünk e könyv nélkül: megbecstelenítették Isten teremtményét, mert magyarnak született. &amp;quot; &lt;em&gt;Gubcsi Lajos&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Rencsényi Hajnal Elvira Arcok a tömegsírból</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/957/</link><pubDate>Thu, 16 Jan 2014 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/957/</guid><description>&lt;p&gt;A Milleniumi Klubban, a VMDK szegedi tagozatának szervezésében, Kisimre Ferenc, a Hét Nap szegedi tudósítójának vezetésével bemutatták Rencsényi Hajnal Elvira Arcok a tömegsírból című könyvét.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Hét Nap élőújságjával és alkalmi művelődési programmal egybekötött esten a szerző mesélt a könyvről, a benne olvasható huszonhat ártatlanul kivégzett áldozatról, mindennapjaikat és életüknek utolsó perceit bemutató történetekről -- és általában a gyűjtőmunkáról, amely a kötet megjelenését megelőzte.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Arcok a tömegsírból</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/921/</link><pubDate>Tue, 05 Nov 2013 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/921/</guid><description>&lt;p&gt;KEDVES VAJDASÁGI HONFITÁRSAIM!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;DRÁGA GYÁSZOLÓ HOZZÁTARTOZÓK ÉS ROKONOK!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;AZ ÁRTATLAN ÁLDOZATOK EMLÉKÉT MEGŐRZŐ BARÁTOK ÉS ISMERŐSÖK!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Jelentős nap ez a mai!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A templomból vezetett ide az út, és örök igazság, hogy két pont között, mindig az egyenes a legrövidebb út!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ez a hitvallása Rencsényi Hajnal Elvira írónőnek, aki egy földre szállt angyalként gyűjtötte össze a megsebzett és háborgó szívvel lelki békéjüket még a Mennyek Országában sem lelő ártatlan vajdasági magyar áldozatok lelkét!&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Arcok a tömegsírból</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/900/</link><pubDate>Sun, 06 Oct 2013 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/900/</guid><description>&lt;p&gt;Nézem az árva követ a fotón, amelyet Rencsényi Elvira újságírói kötelességből azonnal elküldött nekem is- s gondolom, sok magyarországi kollegájának- azokban a percekben, amikor Szabadkát, a Vajdaság magyarságát bejárta a hír egy hideg, zúzmarás, esős hétvégén: ledöntötték és ellopták a Vergődő madarat a szabadkai temetőből. Szerkesztősége megbízásából éppen Rencsényi Elvira kísért el bennünket a temetőbe a sírok és a vergődés megtekintésére és fotózására, amikor 2005-ben teljes erővel dolgoztunk a magyar végekről szóló sorozatunk következő díszalbumán, az üzenet a Délvidékről könyvünkön. Úgy, ahogyan az albumban megörökítettük a vergődő, árva madarat, amely más esetekben büszke, győztes sólyom, mi több: turul, a szent madarunk; s úgy, ahogyan vele vergődtek a méltatlanul árva sírok a temetőben, úgy, azon látványként is megesett a szívem. Vergődnek dicső halottaink, micsoda ítélet, micsoda idők. Eltelt 8 év, és ellopták tőlünk még a vergődés szimbólumát is. Kik lehetnek ezek az istentelen barbárok?&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Könyvbemutató Szekszárdon</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/890/</link><pubDate>Tue, 01 Oct 2013 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/890/</guid><description>&lt;ol start="2013"&gt;
&lt;li&gt;október 9. 17 óra&lt;/li&gt;
&lt;/ol&gt;
&lt;p&gt;Illyés Gyula Megyei Könyvtár&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Szekszárd, Széchenyi u. 51.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Gutai István Földönfutók, hontalanok, Menekülés Bácskából 1944/45 című könyvét Teleki Júlia csurogi túlélő, a téma kutatója mutatta be. Beszélgetőtárs: Németh Judit&lt;/p&gt;</description></item><item><title>DÉLVIDÉKI MAGYAR GOLGOTA</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/870/</link><pubDate>Sun, 15 Sep 2013 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/870/</guid><description/></item><item><title>Könyvbemutató Pakson</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/868/</link><pubDate>Sat, 14 Sep 2013 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/868/</guid><description>&lt;p&gt;Csengey Dénes Kulturális Központ&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Paks&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Gagarin u. 2.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Gutai Istvánnal, a kötet szerzőjével Matuska Márton újságíró beszélgetett.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Arcok a tömegsírból</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/858/</link><pubDate>Wed, 04 Sep 2013 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/858/</guid><description>&lt;p&gt;Sokáig nem is tudtuk, mi a teljes igazság. Később, amikor már tudtuk, nem lehetett megfogalmazni, nyíltan kimondani.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Azt hirdették, felszabadultunk 1944 októberében.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Felszabadultunk?&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nem! A náci megszállást a kommunista követte. S minden más is ilyen volt, mint amilyen a &amp;quot;felszabadulás&amp;quot;. Minden okmány, hivatalos folyamodvány és levél végére oda kellett írni: Halál a fasizmusra!- Szabadság a népnek! A &lt;em&gt;fasiszta&lt;/em&gt; volt a bűvös szó. Akire ezt ráragasztották, azt meg lehetett ölni. És ölték. Úgy, ahogyan korábban a zsidót lehetett. Oktalan gyűlöletből vagy puszta haszonlesésből is.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Juhász György: MEZSGYÉN A határtalan Balkán</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/860/</link><pubDate>Wed, 04 Sep 2013 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/860/</guid><description>&lt;p&gt;A Kossuth Rádió március 10-i reggeli műsorában egy orosz történész arról beszélt, mekkora reneszánsza van náluk a Sztálin-kultusznak a fiatalság körében. Helyeslik a véres kezű tömeggyilkos módszereit, mint mondják &amp;quot;naggyá tette&amp;quot;, világhatalommá emelte Oroszországot. Szolzsenyicin, Salamov és mások műveit pedig, akik hitelesen ábrázolták a Gulágot s a szovjet élet rettegéssel és örökös sorbaállással teli hétköznapjait, tudatosan elutasítják, nem olvassák.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Tempora mutantur? Az emberi természet alig változik. Ugyanaz a kutyakomédia játszódik a világ színpadán, legfeljebb a szereplők, a jelmezek és a jelvények cserélődnek ki. A villámsebesen fejlődő technika csak &amp;quot;finomítja a kínt&amp;quot;, ma már vérfürdő nélkül is sikeres a globális agymosás. Az ifjabb nemzedékek (tisztelet az egyre fogyatkozó kivételnek!) mámorosan tobzódnak önnön tudatlanságukban. Észre sem veszik, talán fel sem fogják a multinacionális pénzügyi háttérhatalom velük kapcsolatos tervét, vagyis azt, hogy kellően elbutítva, engedelmes biomasszaként szolgálniuk kell a Szent Extraprofitot.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Könyvbemutató a Polgárok Házában</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/853/</link><pubDate>Fri, 23 Aug 2013 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/853/</guid><description>&lt;p&gt;Gutai István:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Földönfutók, hontalanok&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Menekülés Bácskából 1944/45&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Gutai Istvánnal, a kötet szerzőjével dr. Botlik József történész és Matuska Márton újságíró beszélgetett.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Vendég: Dormán László újságíró&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Polgárok Háza&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;1089 Budapest Visi Imre utca 6.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Megközelítés:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href="https://www.polgarokhaza.hu/index.php?mid=1&amp;amp;cid=116"&gt;&lt;a href="https://www.polgarokhaza.hu/index.php?mid=1&amp;amp;amp;cid=116"&gt;https://www.polgarokhaza.hu/index.php?mid=1&amp;amp;amp;cid=116&lt;/a&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Arcok a tömegsírból</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/845/</link><pubDate>Thu, 25 Jul 2013 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/845/</guid><description>&lt;p&gt;&lt;span style="color: #555555; font-family: arial, sans-serif; font-size: 13px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 16px; orphans: auto; text-align: justify; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px; background-color: #ffffff; display: inline !important; float: none;"&gt;Arcok a tömegsírból. Ez Rencsényi Hajnal Elvira könyvének a címe, amely 26 egyéni sorson keresztül készül bemutatni hogyan gyilkoltak Tito partizánjai 1944 őszén. A riporter Németh Ernő.&lt;span&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;a class="tomrplayer" style="box-sizing: border-box; padding: 0px; margin: 0px; color: #0060a1; text-decoration: none; font-family: arial, sans-serif; font-size: 13px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 16px; orphans: auto; text-align: justify; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px; background-color: #ffffff;" href="https://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=006a5051_5659178.mp3"&gt;&lt;img style="box-sizing: border-box; padding: 0px; margin: 0px; border: 0px;" src="https://www.mr1-kossuth.hu/images/audio.png" border="0" alt="" /&gt; Hallgassa meg!&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Gutai István: Földönfutók, hontalanok</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/818/</link><pubDate>Sun, 30 Jun 2013 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/818/</guid><description>&lt;p&gt;Gutai István, noha képzett ember- könyvtárigazgató-, sokáig nem tudott ilyen történetekről. Akárcsak a magyarság zöme. Ha Jugoszláviában történt gaztettekről, esetleg konkrétan népirtásról, tisztogatásról értesült, az arról szólt, hogy milyen gyalázatokat követtek el ott magyarok, németek, olaszok... Meg persze a királypárti Draža Mihajlović csetnikjei a nép és a partizán szabadságharcosok ellen. És a horvát domobránok is. Hogy a magyarok mit tettek 1942-ben a Sajkás-vidéken meg Újvidék városában. Aztán lassan, nagyon lassan kezdett hallani másról is. Találkozott olyan emberekkel, akik- életüket mentve- megszöktek Jugoszláviából, az 1944-től kezdődően létrehozott haláltáborokból. Olvasta Cseres Tibor Bezdáni emberét, Illés Sándor Siratóját. Értesült Homonnay Elemér meg Szigethy György Amerikában kiadott könyveiről, amelyek tömeges magyarirtásokról szóltak. Végül megismert, s fölkeresett olyan tanúkat, akik hajlandók voltak ilyesmiről nyilatkozni, vagy ilyenről följegyzéseket készítettek.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Kiadványaink a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Könyvtáros Klubjában</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/788/</link><pubDate>Mon, 15 Apr 2013 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/788/</guid><description>&lt;p&gt;Helyszín: Millenáris B épület Galéria (G3)&lt;/p&gt;
&lt;ol start="1024"&gt;
&lt;li&gt;Budapest, Kisrókus utca 16-20.&lt;/li&gt;
&lt;/ol&gt;</description></item><item><title>„Szép és szomorú Szabadkám” Silák Mária emlékirata</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/762/</link><pubDate>Sun, 24 Feb 2013 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/762/</guid><description>&lt;p&gt;&lt;span&gt;Emlékeim. A Szabadkán felnőtt szerző személyes tapasztalatait gyermekkorának polgári-iparos világáról, az átélt kétszeri hatalomváltásról, az 1944 végi retorzióról, az emlékezést elfojtó, kényszerű hallgatásról, a kibeszélés belső kényszeréről.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Olyan témát állít könyvének középpontjába, aminek tudományos földolgozását a Magyar Tudományos Akadémia és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia közös feladatul tűzte ki maga elé, és amiről az eddig megjelent visszaemlékezések bizonyították, hogy az 1944/45-ös események, előzményeik és következményeik nem alapozhatók kizárólag levéltári kutatásokra. Az archívumok adatai ugyanis számos esetben bizonyítottan meghamisított képet nyújtanak a történésekről. Az avatott kutatóknak határozott kritikával kell felülvizsgálniuk a fellelhető dokumentumokat, és ebben óriási segítséget nyújthatnak a megnyíló adatközlők, akik úgyszintén nehezen ellenőrizhető, de feltétlenül szem előtt tartandó elmondásaikkal árnyalják a vizsgált időszakban történtek föltárását. Ezek az adatközlők, így azok is, akik leírták emlékeiket és meg is jelentették őket, ugyanolyan homályból emelnek napfényre adatokat, történéseket, mint amiben a tudósok vizsgálódni kényszerülnek. Családi, rokonsági, személyes emlékekre kell hagyatkozniuk, ám ha a famíliában tragédia történt a hatalomváltások során vagy után, meglehet, hogy ezek az események keményebb héj alatt konzerválódtak, mint a bürokrácia följegyzésében. Családtagok, rokonok, szomszédok, ismerősök elveszítése, történelmi fordulópontok személyes megélése nem volt beszédtéma, amikor a társadalmi és politikai közegben nem lehetett beszélni róluk, éppen ezért ivódtak be mélyen az emlékezetbe.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Gombosiakat is kivégeztek...</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/754/</link><pubDate>Sat, 23 Feb 2013 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/754/</guid><description>&lt;p&gt;Először Zomborban, a Magyar Polgári Kaszinóban mutatták be Molnár Tünde Elhurcolások- Gombos, 1944 novembere című könyvét, amely tavaly év végén jelent meg a budapesti Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány gondozásában. A minap a szerző szülőfalujában, Gomboson került sor a könyvbemutatóra. A József Attila Általános Iskolában Kovács Edit igazgatónő volt a rendezvény házigazdája, ő tette föl a kérdéseket Molnár Tündének. A bemutató külön vendége Matuska Márton újságíró, a 44–45-ös atrocitások elkötelezett kutatója és legjártasabb ismerője volt, aki a szerzővel, Molnár Tündével együtt ismertette a könyvben fölvetett témát.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>DÉLVIDÉKI MAGYAR GOLGOTA 1944-45</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/750/</link><pubDate>Sat, 09 Feb 2013 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/750/</guid><description>&lt;p&gt;&lt;span id=".reactRoot[69].[1][2][1]{comment429109727163048_3190633}.0.[1].0.[1].0.[0].[0][2]"&gt;&lt;span id=".reactRoot[69].[1][2][1]{comment429109727163048_3190633}.0.[1].0.[1].0.[0].[0][2].0" class="UFICommentBody"&gt;&lt;span id=".reactRoot[69].[1][2][1]{comment429109727163048_3190633}.0.[1].0.[1].0.[0].[0][2].0.[0]"&gt;&lt;span id=".reactRoot[69].[1][2][1]{comment429109727163048_3190633}.0.[1].0.[1].0.[0].[0][2].0.[0].[0]"&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;1944 végén, 1945 elején Tito partizánjai több tízezer ártatlan magyart lőttek tömegsírokba. Mi vezetett el idáig, mi történt ebben az időszakban, az ártatlanoknak miért kellett meghalniuk, hogy &amp;quot;biztosítsák a térség délszláv jellegét&amp;quot;, mit vázolt fel j&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span id=".reactRoot[69].[1][2][1]{comment429109727163048_3190633}.0.[1].0.[1].0.[0].[0][2].0.[3]"&gt;&lt;span id=".reactRoot[69].[1][2][1]{comment429109727163048_3190633}.0.[1].0.[1].0.[0].[0][2].0.[3].0"&gt;&lt;span id=".reactRoot[69].[1][2][1]{comment429109727163048_3190633}.0.[1].0.[1].0.[0].[0][2].0.[3].0.[0]"&gt;ó előre Vasa Čubrilović, Gavrilo Princip harcostársa, mit tárt föl eddig mindebből (és mit nem ?!) a magyar-szerb történész vegyesbizottság, hogyan történik Szerbiában a rehabilitáció? Erről folyt a beszélgetés. Sok mindenre választ adnak az eddig megjelent s itt bemutatott könyvek.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Zomborban bemutatták Molnár Tünde 1944-es gombosi eseményekről írt könyvét</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/749/</link><pubDate>Sat, 09 Feb 2013 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/749/</guid><description>&lt;p&gt;Február 8-án Zomborban, a Magyar Polgári Kaszinóban bemutatták Molnár Tünde Elhurcolások- Gombos, 1944 novembere című könyvét, amely tavaly év végén jelent meg a budapesti Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45. Alapítvány gondozásában.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Az író-olvasó találkozón közreműködött Matuska Márton író, közíró, a téma legjártasabb délvidéki ismerője, Fekete J. József író, újságíró, műkritikus, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, valamint az est háziagzdájaként F. Cirkl Zsuzsa publicista, újságíró, a Dunatáj hetilap igazgatója, fő- és felelős szerkesztője.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Elhurcolások Gomboson Az 1944-es atrocitások története</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/747/</link><pubDate>Sun, 03 Feb 2013 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/747/</guid><description>&lt;p&gt;Molnár Tünde az áldozatok közé került édesapja naplójából indult ki könyve írásakor, e köré építette az időközben begyűjtött emlékezéseket és fellelt dokumentumokat. A szóban forgó naplót, amiben Maros János 1944 októberének elejétől elhurcolása napjáig, november negyedikéig jegyezte a napi eseményeket, a helybeliek és a család félelmeit, 2009 végén öt folytatásban közölte lapunk Kilátó melléklete. A könyv a naplóba foglalt időszak előttről a honvédség bevonulásáról, utána pedig az elhurcolásokról, illetve az azt követő traumákról, a megcsonkított magyar családok szenvedéseiről is képet ad.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>DÉLVIDÉKI MAGYAR GOLGOTA</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/727/</link><pubDate>Thu, 29 Nov 2012 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/727/</guid><description>&lt;p&gt;ÉGBEKIÁLTÁS&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;1944-2012&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A második világháború végén, 1944-45-ben, brutális támadás érte a magyarságot a Délvidéken. A Tito partizánjai vezényletével végrehajtott több tízezer ártatlan magyar áldozatot és még több kifosztottat, lágernyomorítottat eredményező népirtásról hosszú évtizedekig még beszélni sem lehetett. A rendszerváltást követő húsz év is alig hozott változást: szerb elzárkózás, relativizálás és jelentéktel enítés, valamint visszatérően erőtlen, elvtelen és kényszeres magyar igazodási lépések kettőssége jellemezte a délvidéki népirtást értelmezni igyekvő politikai szándékokat.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Elhurcolások, Gombos, 1944 november</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/726/</link><pubDate>Thu, 29 Nov 2012 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/726/</guid><description>&lt;p&gt;A &lt;a href="mailto:keskenyut@magecon.hu"&gt;keskenyut@magecon.hu&lt;/a&gt; e-mail címen megrendelhető&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ár: 1. 000 Ft + postaköltség!&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Molnár Tünde: Elhurcolások - Gombos, 1944, november</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/720/</link><pubDate>Thu, 22 Nov 2012 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/720/</guid><description>&lt;p&gt;&lt;strong&gt;November 27&lt;/strong&gt;-én kedden &lt;strong&gt;este 6-kor&lt;/strong&gt; &lt;strong&gt;Szegeden&lt;/strong&gt;, a &lt;strong&gt;Millenniumi Kávéházban&lt;/strong&gt; mutatta be Stella Szonja történész és Matuska Márton&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Molnár Tünde:&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Elhurcolások - Gombos, 1944, november című könyvét&lt;/strong&gt;.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Emlékeim - Szép és szomorú Szabadkám Könyvbemutató Szabadkán</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/712/</link><pubDate>Tue, 06 Nov 2012 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/712/</guid><description>&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Csorba Béla&lt;/strong&gt; író és** Matuska Márton** nyugalmazott újságíró méltatatta és mutatta be nemrégiben az új városháza tanácstermében **Silák Mária **&lt;em&gt;Emlékeim — Szép és szomorú Szabadkám&lt;/em&gt; című könyvét.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Matuska Márton, a szerző kéziratainak gondozója a kötet méltatásában a következőket írja:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;em&gt;&amp;quot;Silák Mária számára is betelt a pohár. Ő is azt tette, mint sokan mások: megírta, amit fontosnak gondolt. Ebben van memoárjának legfőbb értéke. Egy majdani szabadkai monográfiát össze lehetne állítani akár úgy is, hogy sokan elmondanák, leírnák, amit gondolnak. Szabadkáról szólván le kell szögezni, hogy ez az első visszaemlékezés, amely a városban lezajlott vérengzéssel foglalkozik, és külön kiadványként jelenik meg. Vékonynak vékony, de igaz. Egy mozaikkocka a szabadkai magyarság tragikus történetében. Forrás a kutatók számára.&amp;quot;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Könyv az 1944-45-ös szabadkai vérengzésről</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/706/</link><pubDate>Fri, 19 Oct 2012 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/706/</guid><description>&lt;p&gt;Szabadkán és környékén 1944-45-ben becslések szerint több mint másfél ezer magyar esett áldozatául a kommunista terrornak. A zentai úti temetőben emelt emlékműre eddig 852 ártatlan áldozat neve került fel. Kálváriájukról elsőként most Silák Mária írt könyvet, Emlékeim címmel. A kiadvány bemutatója alkalmából beszélgetünk Matuska Mártonnal, az 1944-es délvidéki vérengzések első kutatójával.&lt;/p&gt;
&lt;ul&gt;
&lt;li&gt;
&lt;p&gt;Megjelent eddig már öt kis füzetecske, amely a Szabadkán és környékén lemészároltak nevét tartalmazza. De ez mind egy puszta névsor. Magáról a történetről, hogy egy családot, vagy személyt hogyan érintett és mik voltak a következményei, erről nem szól egyetlen könyv sem. Ellenben hirtelen nekibuzdulásában több amatőr írt ilyen könyvet. Említsem pl. Teleki Júlia könyvét. Ő többször mondta, hogy miért nem írja meg már valaki, hogy mi történt a csurogi magyarokkal. Miután belátta, hogy senki nem kapkod a témáért, akkor megírta maga. Ő egy háziasszony.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>KÖNYVBEMUTATÓ</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/695/</link><pubDate>Thu, 04 Oct 2012 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/695/</guid><description>&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Silák Mária&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Emlékeim&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Szép és szomorú Szabadkám&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;A szerzővel beszélgetett: Matuska Márton és Csorba Béla&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;2012. október 16. 18 óra&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Szabadka, Új Városháza Fszt. 5. terem&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Silák Mária: Emlékeim</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/680/</link><pubDate>Wed, 19 Sep 2012 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/680/</guid><description>&lt;p&gt;Matuska Márton írt előszót a kötethez&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Nélkülözhetetlen forrásaink&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;em&gt;Délvidéki Magyar Golgota&lt;/em&gt; címen háromnapos rendezvény volt 2011. november 25-e és 27-e között Budapesten a második világháború utáni magyarellenes atrocitásokról. Ennek keretében a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tudományos tanácskozást tartottak Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének megnyitójával. Kövér Lászlónak, a parlament elnökének irányításával pedig ugyanaznap &lt;em&gt;Főhajtás a kommunista vérengzés délvidéki áldozatai előtt&lt;/em&gt; címen megemlékezést tartottak az Országgyűlés Felsőháza termében. Mindkét helyszínen elhangzott, hogy a vérengzésekről már kilenc helyi monográfia készült, amelyekben a szerzők tizenegy délvidéki helység eseményeit dolgozták fel. Majdnem csupa avatatlan kutató, az egy főiskolai hallgató kivételével. Ő egyébként diplomálása után megírta könyve bővített változatát is, amit azonban más említett monográfiák szerzői is megtettek már. Az említett két helyszínen az is elhangzott, hogy nem készült még könyv a nagyobb városainkban lezajlottakról. Talán kevés e helységekben a háziasszony?- tette föl a kérdést a téma fölvetője, utalva arra, hogy az egyik legnagyobb tragédiáról, a csurogi magyarokéról, Teleki Júlia háziasszony írta meg, amit kellett. Saját közlése szerint ugyanis vagy öt évet várt, hogy majd csak akad avatott tudós, aki megírja, mi történt az ő szülőfalujában. Végül belátta, hogy magára maradt a feladattal.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Szabó Dénes mártír plébános emlékére</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/640/</link><pubDate>Tue, 08 May 2012 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/640/</guid><description>&lt;p&gt;Szabó Dénes (1893–1944)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Horgoson született 1893.III.22-én. Az elemi iskoláit szülőfalujában végzi, a gimnáziumot Győrött, Szegeden és Temesváron. Teológiát Temesváron és Kalocsán hallgatott 1912-1916-ig. Kalocsán szentelik pappá 1916-ban. Káplánként működik Szenttamáson, Adán, Kanizsán. 1929-ben kerül Tóthfaluba plébánosnak. A fiatal pap lelkében a népe iránti elkötelezett szeretet ígéretes jövőt hordoz. A második világégés, amely vidékünkön is végigsöpört megtizedelve a lakosságot nem kímélte a szolgálattevő papságot sem. Így 1944 októbere Szabó Dénes számára a vértanúságot hozta.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Könyvbemutató Szegeden</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/496/</link><pubDate>Mon, 05 Dec 2011 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/496/</guid><description>&lt;p&gt;Horváth M. Orbán:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Eltévedt hősök téves csatatéren&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;című könyvét.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A második világháború kaboli történetét a magyar bevonulástól a partizánok vérengzéséig bemutató kiadványt Matuska Márton újvidéki publicista és Bank Barbara budapesti történész mutatja be.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Az estet Cseresnyésné Kiss Magdolna, a Keskenyúton Délvidék 1944-45 Alapítvány Arany Búzaszem díjjal kitüntetett képviselője vezeti.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Támogatónk: Szeged Megyei Jogú Város Kulturális Támogatási Kerete&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Helyszín: Millenniumi Kávéház, Szeged, Dugonics tér 12.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk!&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Illés Sándor, Akikért nem szólt a harang (angolul)</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/315/</link><pubDate>Sun, 26 Jun 2011 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/315/</guid><description>&lt;p&gt;&lt;img class="imgleft" style="float: left; margin-left: 5px; margin-right: 5px;" title="110-kiadvany1.jpg" src="https://keskenyut.hu/news/315/110-kiadvany1.jpg" alt="110-kiadvany1.jpg" width="110" height="144" /&gt;Sírató című művében regényesen meséli el a temerini vérengzés történetét a tömegsír pereméről megszökött Horvát István kisbíró elbeszélése alapján. Illés Sándor a későbbiekben is foglalkozott a témával, 1991-ben újabb könyve jelent meg: Akikért nem szól a harang címmel.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class="imgleft" style="margin-left: 5px; margin-right: 5px; float: left;" title="110-kiadvany2.jpg" src="https://keskenyut.hu/news/315/110-kiadvany2.jpg" alt="110-kiadvany2.jpg" width="110" height="138" /&gt;Akikért nem szól a harang című Illés Sándor regény angolul &amp;quot;For whom the bell did not toll&amp;quot; címmel jelent meg az Erdélyért Alapítvány kiadásában, a Keskenyúton PK támogatásával. (Budapest, 2007)&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Kabol története, Horvát M. Orbán</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/314/</link><pubDate>Sun, 26 Jun 2011 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/314/</guid><description>&lt;p&gt;Könyvbemutató a Polgárok Házában 2011. június 24. 18 óra&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Délvidéki tragédiánk 1944-45.</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/50/</link><pubDate>Fri, 20 May 2011 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/50/</guid><description/></item><item><title>Domonkos László: Kabol sötét végzete</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/61/</link><pubDate>Fri, 20 May 2011 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/61/</guid><description/></item><item><title>Horváth M. Orbán Eltévedt hősök téves csatatéren</title><link>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/51/</link><pubDate>Fri, 20 May 2011 12:01:00 +0200</pubDate><guid>https://keskenyut.hu/kiadvanyok/kiadvanyaink/51/</guid><description>&lt;p&gt;Orban M. Horvath: Zalutali heroji na pogrešnom bojištu és&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Horváth M. Orbán Eltévedt hősök téves csatatéren&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A szerb és magyar nyelven megjelent kiadvány Kabol történetét dolgozza fel.&lt;/p&gt;</description></item></channel></rss>