Megjelölt tömegsírok on Keskenyúton

Emlékmű az ártatlan áldozatok emlékére a kecskelegelőn????

Mon, 05 Sep 2016 12:01:00 +0200

Az újvidékivárosi képviselő testület valószinűleg az év végéig napirendre tűzi egy, az 1944-ben és 1945-ben ártatlanul kivégzettek előtt tisztelgő emlékmű megépítésésnek a javaslatát.

A Vajdasági Magyar Szövetség városi szervezetétől származó indítványban a kegyhely lokációjaként a limáni 1300 Kaplara és az Ivo Andrić utcák kereszteződését (felvételünkön) jelölték meg. Az önkormányzat illetékes intézményeitől függ, hogy elfogadják-e ezt a javaslatot. A beadvány értelmében a leendő emlékművön nem tüntetnek majd fel kiemelve egyetlen nemzetet vagy vallást sem, felsorolási formában sem. Az ártatlan áldozatok emlékére emelik, nemzeti, vallási vagy egyéb hovatartozástól függetlenül.- Létezett ugyan egy teljes, 1300 nevet tartalmazó lista a kivégzettek névsorával, de az eltűnt. Az utóbbi időben végzett kutatások eredményeként sikerült összeállítani egy 300-400 nevet tartalmazó listát, de a névsor nem lehet teljes és végleges mindaddig, amíg nem kerül elő az eredeti lista. Nem hiszem, hogy valaha is megtalálják. Ezért az emlékműre nem írunk sem neveket, se nem utalunk senkire. A legtöbb magyar áldozat volt, de voltak köztük szerbek és németek is. A magyarok mellett áldozatul estek szerb tanítók és papok is, az értelmiségiek különböző rétegekből... Az emlékműre legalább három nyelven- de megtörténhet, hogy az emlékmű-állítási teendőkkel megbízott bizottság javaslatára akár hat nyelven is- felírják majd, hogy az ártatlan áldozatok emlékére emelték, és ez a legfontosabb- magyarázta Kiss Gyula képviselő-testületi tanácsnok.

Megépül a járeki emlékmű

Mon, 25 Jul 2016 12:01:00 +0200

A temerini községi képviselő-testület ugyanis csütörtökön elfogadta azt a határozatot, amelynek értelmében várhatóan hamarosan megépül a Duna-menti svábok járeki emlékműve. A halotti anyakönyvi adatok alapján 1944 és 1946 között a járeki koncentrációs táborban több mint 6500-an lelték halálukat, köztük mintegy ezer gyermek. A pusztulásra ítélt emberek többsége német, de a halottak között körülbelül 200 a magyar nemzetiségű.

Az elmúlt közel tíz év során mind a VMDP, mind pedig a Duna Menti Svábok Világszervezetének képviselői többször kezdeményezték egy méltó emlékhely kialakítását, ám ezek nem találtak kellő visszhangra, sőt sokszor makacs ellenállásba ütköztek. Csorba Béla, a VDMP elnöke, képviselő-testületi tag: "Történelmi határozat született, a testület túlnyomó többséggel fogadta el a határozatot. Én úgy mondanám, hogy a megoldásnak több mint a feléig eljutottunk, ugyanis most már kész tény, hogy az emlékmű meg fog épülni. Amennyire én tudom, a községi vezetésnek ezt a gyors elhatározását az előzte megelőzte, felsőbb állampolitikai szintről leszóltak nekik, hogy ebből a huzavonából most már elegük van, és minél gyorsabb ütemben meg kell tenni a konkrét gyakorlati lépéseket is az emlékmű kivitelezése érdekében. Ennek az előkészítését még akkor megtettük, amikor Guszton András volt a polgármester, bár erőfeszítésünket komoly politikai erők akadályozták. Megkockáztatom, hogy az akkori községi hatalom megbuktatása is részben ezzel függött össze. Most, azzal együtt, hogy a VMSZ–VMDP koalíció megszavazta a határozatot, módosító indítványt nyújtottam be, amelynek az a lényege, hogy ne csak a járeki Duna-menti svábok emlékműve legyen a szóban forgó objektum, hanem mindazoké, akik a járeki tábor területén veszítették életüket a háború utolsó időszakában, illetve az ezt követő években, egész pontosan 1944-től 1946-ig. A módosító javaslatom indoklásában néhány történelmi tényre mindenképpen fel kellett hívnom a figyelmet, pontosan azért, hogy eloszlassak olyan téveszméket, amelyek még mindig jelen vannak a képviselők bizonyos köreiben. Mindenki megtekintheti a járeki helyi irodában a halotti anyakönyvek 1944 december másodikától 1946 április folyt bejegyzéseit. Ezekből tudjuk, hogy a több mint 6500 civil áldozatot követelő járeki táborban körülbelül 200 csúrogi, zsablyai és mozsori magyar veszett oda. Sőt azt kell mondjam, a sokszor említett három sajkás-vidéki magyar település lakóin kívül a járeki táborba más településekről is hurcoltak el magyarokat, és ez a halotti anyakönyvekből egyértelműen kiviláglik."

Szentfülöp/Filipsdorf

Fri, 12 Feb 2016 12:01:00 +0200

1944. november 25-én a partizánok 212 német polgárt gyilkoltak le a településen.

A faluból elüldözött svábok 2008-ban emlékmüvet emeltek a temetőben.

2011. június 17-töl emlékkereszt jelzi a tömegsírt a Hódság és Szentfülöp közti határban.

Takarítás a verbászi temetőben

Mon, 05 Oct 2015 12:01:00 +0200

A verbászi egyházközösség tagjai, elszármazott verbásziak, és a Rákóczi Szövetség tóthfalusi helyi szervezetének tagjai utat vágtak a régi temető területén található tömegsírhoz és megtalálták az első világháború verbászi áldozatainak emlékhelyét is.

Szabadkai Vergődő Madár

Sat, 17 Dec 2011 12:01:00 +0200

Csurogra már készen van a méltó emlékkereszt terve

Sun, 09 Oct 2011 12:01:00 +0200

Csurog az 1944-45-ös délvidéki atrocitások egyik szimbolikus helyszíne. Az ártatlan polgári lakosságon elkövetett halálos kínzások mellett, Csurog teljes magyar lakosságát a járeki táborba vitték.A tábort is túlélő csurogi magyarok soha nem térhettek vissza házaikba, elvették földjeiket, templomukat lerombolták, temetőjüket feldúlták, máig viselik a háborús bűnös megbélyegzést.Az 1942-es szerb áldozatok emlékét a Tiszaparton emlékhely őrzi, a hős partizánok tablója a helyi iskola falán hirdeti dicsőségüket.

Az 1944-45-ös csurogi és Csurog környéki helységek áldozatinak csontjait rejtő tömegsír kálváriája csak 1994-ben kezdődött, hiszen a kilencvenes évekig beszélni sem lehetett az ártatlan magyar áldozatokról

Vörös festékkel öntötték le a 18. csurogi emlékkeresztet

Sun, 09 Oct 2011 12:01:00 +0200

leöntötték a Csurog határában állított keresztet, amelyet az 1944-45-ben ártatlanul kivégzett magyar áldozatok emlékére állítottak fel 2011. május 15-én.

A csurogi tömegsír helyén felállított keresztek, és a megemlékezések története

Fri, 20 May 2011 12:01:00 +0200

"Számomra és azok számára, akik minden évben ott vannak a megemlékezésen Csurogon, nem a számok a fontosak, hanem az, hogy azon a helyen ahova valamikor a dögöket dobálták, oda dobálták az ártatlanul kivégzett magyarokat is, ezzel is megalázva őket. Bár a csontjaikat már eltüntették, de a szeretteinknek nem csak csontjuk volt, hanem szívük is, és a szívük mégis csak ott porladt el. Ezért emlékezünk meg minden évben 1994 óta ezen a helyen. Ezek az ártatlanul kivégzett emberek mindannyiunk áldozata kell, hogy legyen, nem csak a hozzátartozóké." (Részlet Teleki Júlia könyvéből)

Megjelölt tömegsírok

Fri, 20 May 2011 12:01:00 +0200

Szabadka

https://www.delvidek1944-45.hu/page/234/art/329/akt/1/html/szabadka.html

Temerin

https://www.delvidek1944-45.hu/page/234/art/328/akt/1/html/temerin.html

Szenttamás

https://www.delvidek1944-45.hu/page/234/art/327/akt/1/html/szenttamqs.html

Csurog

https://www.delvidek1944-45.hu/page/234/art/326/akt/1/html/csurogi-dogtemeto.html

Újvidék

https://www.delvidek1944-45.hu/page/234/art/59/akt/1/html/ujvidek.html

Bezdán

https://www.delvidek1944-45.hu/page/234/art/60/akt/1/html/bezdqn.html

Martonos

Zenta

Zsablya

Bajmok