Megemlékezések on Keskenyúton

Megemlékezés Verbászon

Tue, 04 Nov 2025 23:04:00 +0200

Az 1944-45-ös délvidéki népirtás verbászi áldozatainak tömegsírjait rejtő temető és az emlékükre felállított kereszt története képekben. Az utolsó, a 2025. november 2-i megemlékezés alkalmával készített képen látható, hogy újra a 2018-as állapotok uralkodnak a temetőben.

Megemlékezés 2024

Fri, 29 Nov 2024 08:32:44 +0100

Kiskunhalas adott otthont a délvidéki vérengzés 80. évfordulója alkalmából tartott országos megemlékezés záró rendezvényének, amelynek szervezői a Keskenyúton Alapítvány és helyi civil partnerei, az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület és a Pásztortűz Egyesület voltak.

A Moholról Világos Tibor, Temerinből és Óbecséről, Szabó Gabriella, Verbászról és Topolyáról Paróci Mária vezetésével szervezetten érkező mintegy 100 zarándok, és a szépszámú helyi hívő részvételével a kiskunhalasi Szent Péter és Pál római katolikus templomban szentmisére gyűltek az emlékezők.

A mise kezdetén Fülöp Róbert Kiskunhalas polgármestere köszöntötte a résztvevőket, Beszélt arról, hogy a település 1000 szállal kötődik a Délvidékhez, a magyarság viharos történelme során menedéket nyújtva a menekülésre kényszerített nemzettársainak.
Fülöp Róbert méltatta a november 6-i megemlékezést és a Délvidéki magyar golgota 1944-45 vándorkiállítást, megemlékezett az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás áldozatairól.

Seffer Attila címzetes prépost az alkalomhoz illeszkedő szentbeszédében a reménybe vetett hittel biztatott az emlékezésre, Isten kegyelmére és a Szentlélek éltető erejére hivatkozva a megnyugvására.

A szentmisén közreműködő Lorántffy Zsuzsanna kórus, a ministránsok fiatal közössége és dr. Bogner István szolgálata tette különlegesen meghatóvá az emlékezést.

Dr. Bogner István nem ismerhette édesapját, Bogner József országgyűlési képviselőt, akit 1944 őszén vettek őrizetbe és hosszas megaláztatások után 1945-ben, Szabadkán végeztek ki a kommunista hatalom képviselői.

A zsúfolásig megtelt templomban a délvidéki zarándokok és a helyi hívek közösen elénekelték a Himnuszt, a szentmise a Boldog asszony anyák dallamára ért véget.

A szentmisét követően a szervezők agapén köszöntötték és terített asztallal látták vendégül a résztvevőket.
A helyi Tiszti Klubban dr. Döme Ottó, elnök, az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület részéről hangsúlyozta, hogy szervezetük célja pont az, hogy a sokáig elhallgatott eseményekre felhívják a figyelmet. Végső István, történész, a Pásztortűz Egyesület elnöke az elmúlt évszázadok közös történelmét, a Kiskunhalasra menekülések történetét foglalta össze 1848-tól 1944-ig.
Cseresnyésné Kiss Magdolna a Keskenyúton Alapítvány részéről köszönte meg a zarándokok részvételét. Átadta az Alapítvány és a rendezvény fővédnökének, Schmittné Makray Katalin asszony üdvözletét, aki idén sajnos nem tudott együtt emlékezni a zarándokokkal. Szabó Gabriella újságíró, a temeriniek szervezője is az emlékezés fontosságáról beszélt, felidézve az "Akikért nem szólt a harang" zarándoklatok közel negyedszázados történetét.
Köszönetet mondott a halasiaknak, hogy otthont adtak a rendezvényeknek.
Hangsúlyozta, hogy a szentmisével és az imával emlékezőket sohasem a bosszú, hanem a megbocsájtás és az emlékezés vezérli.

A zarándokok programja a Csipkeház és Múzeumban fejeződött be, ahol megtekintették a Délvidéki magyar golgota vándorkiállítást és a Múzeum igazgató asszonyának, Szécsiné Rédei Évának szakavatott vezetésével megismerhették a halasi csipke történetét, a csipkeverő asszonyok a csipke készítés rejtelmeibe is bevezették a munkájukat értékelő és csodáló délvidéki vendégeket.

Szentmise az áldozatok emlékére

Thu, 21 Nov 2024 14:13:19 +0100

„AKIKÉRT NEM SZÓLT A HARANG”
Az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület, a Keskenyúton Alapítvány és a Pásztortűz Egyesület
tisztelettel hívja és várja Önöket
az 1944-45-ös délvidéki véres események 80. évfordulója alkalmából tartandó
SZENTMISÉRE
Időpont: 2024. november 24. 10 óra
Helyszín: Szent Péter és Pál Katolikus Főplébánia Templom
(Kiskunhalas, Szent Imre út 14.)
A szentmisét Seffer Attila plébános celebrálja.
A Délvidékről szervezetten érkező zarándokokat és a résztvevőket
Fülöp Róbert Kiskunhalas polgármestere köszönti.
A misét követően a zarándokokat agapén látjuk vendégül.
A Csipkeház és Csipkemúzeumban
megtekinthető lesz a Délvidéki Magyar Golgota 1944-45 vándorkiállítás.
Védnökök:
Kövér László az Országgyűlés elnöke
és Schmittné Makray Katalin asszony, a volt köztársasági elnök felesége
Mondjátok el gyerekeiteknek! Ez is a magyar történelem része!
„A délvidéki magyarok tízezrei ellen elkövetett kommunista népirtás bűn volt.
Ennek megállapításához és kimondásához nem szükséges semmi más, csak józan ész és keresztény erkölcs. Nem szükséges, hogy a magyar és a szerb utókor, politikusok és történészek számháborút folytassanak egymással, nem szükséges áldozati véralgebrát folytatni, nem szükséges kölcsönös szenvedéstörténeti versengésbe fogni, és nem szükséges bármikor visszájára fordítható történelmi ok-okozati összefüggésekbe bonyolódni. Mindez nem szükséges ahhoz, hogy józan eszünk
és keresztény erkölcsünk alapján megállapíthassuk: ami 1944–45 fordulóján
a délvidéki magyarsággal történt, az Isten és ember előtt is bűn volt.”
Kövér László
2024. november 24-én Kiskunhalason és szerte a világon, ahol magyarok élnek,
imádkozzunk együtt az ártatlanul elpusztítottakért, emlékezzünk
meg a második világháború minden délvidéki áldozatáról és gondoljunk hálás szívvel azokra,
akik a kisebbségi lét nehézségeit vállalva őrzik halottaink emlékét.

Szentmise Matuska Márton emlékére

Fri, 01 Mar 2024 11:12:14 +0100

Döbbenten hallottam a hírt: 88 éves korában meghalt Matuska Márton újságíró, a délvidéki magyarság ügyének lelkes szolgálója. Ahogy a döbbenet súlya alatt elnézek a távolba, ott látom alakját a Magyar Szó hétfői operatív ülésének asztalánál, szótlanul végighallgatja az „elkötelezett újságírás” heti feladatairól szóló emelkedett szólamokat, majd föláll, és eltűnik valahol a déli vidékek titokzatos világában. Vasárnap aztán a Németh Istvánnal egy oldalon közölt bácskai, bánáti vagy baranyai élménybeszámolója beragyogta a családok ünnepét. Heti írása maga volt a példa, az útmutatás és az alázat. Matuska Márton már akkor elmondta nekünk: van egy hatalmas, átláthatatlan titok, amely a Délvidék keserves évszázadai során is megtartott bennünket, s ez a titok a magyar nemzet rejtve őrzött – csak az elődeink pillantásában továbbadott –, örökölhető méltósága. Mert az 1970-es 1980-as években – Matuska Márton újságírói pályájának derekán – a fővesztés büntetésével járt, nemhogy a magyar nemzeti kultúra, a nemzeti hagyományok értékeiről szólni, de száműzték a közéletből még azt is, aki falujának 100–200 éves múltjáról kísérelt meg méltósággal írt. Aztán váratlanul a Magyar Szó 1990 októberétől 1991 februárjáig napi folytatásokban közölte a Negyvenöt nap negyvennégyben című írását, melyben elsőként szólt az 1944–1945-ös partizánterror áldozatairól. Példátlan bátorság volt megírni a délvidéki tömegsírok történetét. Matuska Mártonnak meghatározó szerepe volt az 1991-ben készült Temetetlen holtjaink című dokumentumfilm elkészítésében is. Elszánt vállalkozása sok történészt biztatott és bátorított az 1944–1945-ös események kutatására.
2014-ben a Magyar Örökség kitüntetés odaítélésekor így méltatták a munkásságát: Matuska Márton célja volt föltárni a délvidéki magyar tragédia teljes valóságát, kifejezni együttérzését azokkal az emberekkel, „akik személyesen, családi tragédiájuk árán szenvedték el az üldöztetést. Példája és munkássága megerősít minket a hitben, hogy az atrocitások áldozatai egyszersmind vértanúk is, akik mártírhalálukkal tanúságot tettek hitükről, magyarságukról, és hogy megerősítenek minket ezáltal a jelenben és a jövőben is.”
A megtorlás napjai (1991), a Hazánk, a mostoha (1994), A temerini razzia (2001), az Újvidéktől Újvidékig (2002), a Három mártírunk (2002) és Az elhallgatott razzia – Újvidéki vérengzés (1944/45) (2015) című munkáiban Matuska Márton a hozzátartozókkal folytatott beszélgetések, a fönnmaradt naplófeljegyzések, levelek és családi iratok révén mutatta meg a megtorlás valódi történelmi és társadalmi dimenzióit. Nem csak arról volt szó, hogy vértől megrészegült partizánhordák a Bácskában és a Bánságban ezrével irtották a magyarokat – és a németeket –, de mindenekelőtt arról, hogy a túlélő nemzedékeknek is évtizedekre-évszázadra megmérgezték az életét. A titói kommunista hatalom a partizán-vérengzésre épült, ezért a konszolidálást követő évtizedekben a bűnök elfedése-eltitkolása is csak terrorral volt lehetséges. A titói kommunista hatalom fegyveresei az első pillanattól kezdve nem kizárólag a szerb nép ellen bűnt elkövetőket „vadászták le”, és büntették meg, szándékuk mélyén a magyarság megtizedelése, vezető szellemi, gazdasági és politikai értelmiségének a likvidálása, a közösség életerejének a megtörése munkált. Magyar hivatalnokok, ügyvédek, papok, írók és tanítók váltak a terror áldozatává.
Matuska Márton 2004-ben, a megtorlás 60 évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen A Szózat egy tanulsága című írásában így fogalmazott: „a minket ért sérelmeket mi magunk tettük szóvá mindenekelőtt önmagunk, de ország-világ előtt is. Nem mást, mint az oly sokszor hiányolt életképességünket igazolva ezáltal. Ha valamire, erre csakugyan kimondhatjuk a Szózatból tanultakat: »Megfogyva bár, de törve nem!«” Elmondta: „a legelső megemlékezést 1990. október 27-én Temerinben tartotta a VMDK körzeti szervezete az akkor még csak egy betonfödéllel és két kicsi betonkereszttel megjelölt tömegsír mellett”.
Molter Károly nagysikerű regényében Tibold Martin a sváb fiú, a XX. század első évtizedében még abban bízott, hogy a Bácskában az „építő magyarság” társadalmának egyszer majd ő is részese lehet. Verbászi németként, határozott szomorúsággal úgy érezte, hogy az egykor német mérnökök által szabott széles utcákon végighúzódó házakban lakó családok otthonában ugyan elevenek a hagyományok, de nincs történelem, és főleg nincsenek a történelemre emlékezők. Valamikor Bácska „lecsapolt mocsárvidék” volt, de azután jöttek szorgos népek, és olyan termővé varázsolták a lapályt, ahol érdemes volt élni, ahol érdemes volt otthont teremteni. Mert lám, a közeli Ferenc-csatorna partjai közt zajló gabonakereskedés is ígéretessé teszi az eljövendő időket. Csakhogy az eljövendő idők egészen mást hoztak a Bácska, s vele együtt Verbász és az egész Ferenc-csatorna-menti városok és falvak népeinek az életébe, alig néhány évtized múltán Tibold Martin svábjai, és magyar játszótársainak utódai eltűntek a vidékről, egykori létezésükre évtizedek múltán mindössze néhány jeltelen tömegsír emlékeztet.
Matuska Márton egyik tanulmányában idézte Lotz Tibor soproni nyugalmazott evangélikus lelkész 1992. november 30-án, A megtorlás napjai című kötete megjelenése után hozzá intézett levelét, melyben az idős, egykor verbászi egyházi méltóság elmondta, családja nem volt magyar eredetű, de magyarul éreztek, beszéltek, és a gyermekeiket, kicsiny koruktól magyar szellemben nevelték. Mint egykor Tibold Martin családja, ők is „magyarnak tudták, érezték magukat”. Apja az 1944. november 9-éről 10-ére virradó éjszaka során a partizánok által végrehajtott kivégzések áldozata lett. A tiszteletes úr leveléhez mellékelte az általa ismert 103 áldozat névsorát.
Egyéni és családi tragédiák, kivégzett ártatlanok és megfélemlített túlélők, marcona rablók és politikai komiszárok, nemzeti elfogultság és féktelen vagyonszerzési indulat, hatalmi erőszak és intézményes terror kavarok együtt abban a fél évszázadnyi történelemben, amely a Bácskában és a Bánságban 1944 októberében, a partizánok megjelenésével vette kezdetét, és tartott évtizedeken át, mindaddig, amíg az intézményesült haszonélvezők táborának az akarata érvényesült: tartott Jugoszlávia összeomlásáig. Ezeknek az időknek volt elszánt krónikása Matuska Márton.

Akikért nem szólt a harang

Tue, 27 Feb 2024 13:31:33 +0100

AZ 1944-45-ös DÉLVIDÉKI VÉRES ESEMÉNYEK 79. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL TARTOTT
SZENTMISÉT
A MISÉT DR. BÁBEL BALÁZS KALOCSA-KECSKEMÉTI ÉRSEK CELEBRÁLTA.
Fővédnök: Schmittné Makray Katalin asszony, a volt köztársasági elnök felesége
Időpont: 2023. november 26. 10 óra
Helyszín: Nagyboldogasszony Főszékesegyház
(Kalocsa, Szentháromság tér)

Mondjátok el gyerekeiteknek! Ez is a magyar történelem része!
„A délvidéki magyarok tízezrei ellen elkövetett kommunista népirtás bűn volt. Ennek megállapításához és kimondásához nem szükséges semmi más, csak józanész és keresztény erkölcs. Nem szükséges, hogy a magyar és a szerb utókor, politikusok és történészek számháborút folytassanak egymással, nem szükséges áldozati véralgebrát folytatni, nem szükséges kölcsönös szenvedéstörténeti versengésbe fogni, és nem szükséges bármikor visszájára fordítható történelmi ok-okozati összefüggésekbe bonyolódni. Mindez nem szükséges ahhoz, hogy józan eszünk és keresztény erkölcsünk alapján megállapíthassuk: ami 1944–45 fordulóján a délvidéki magyarsággal történt, az Isten és ember előtt is bűn volt.” Kövér László

In memoriam Matuska Márton

Wed, 14 Feb 2024 08:28:24 +0100

Hosszas betegség után, életének 88 évében elhunyt Matuska Márton, alapítványunk szakértői testületének elnöke.
Az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás történetének úttörő kutatóját gyászoljuk. A rendkívüli életpályát befutott temerini származású tényfeltáró újságíró, író munkásságával beírta nevét a Délvidék és az egész magyarság történetébe. Elhívatottan terjesztette a titói kommunizmus rémtetteit, rendíthetetlen bátorsággal őrizte az áldozatok emlékét. Könyveivel és ismeretterjesztő előadásaival érdeklődők sokaságát ismertette meg a történelem e véres fejezetével. A témában szerzett ismereteit önzetlenül osztotta meg a fiatal kutatókkal, neki köszönhetjük, hogy ma fiatal történészek is foglalkoznak a témával. Legendás "dosszié"-i ma már digitális formában feldolgozásra kerültek és kutathatók a zentai székhelyű VMMI-ben.
A Magyar Örökség díjas Matuska Márton munkásságát számtalan kitüntetéssel ismerték el.
80. születésnapján elnyerte Alapítványunk Keskenyúton életműdíját.

Megemlékezés a titói kommunizmus áldozatairól

Tue, 13 Feb 2024 09:06:45 +0100

A titói kommunizmus áldozataira dr. Bogner István egyetemi tanár,
a mártírhalált halt Bogner József (1907-1945) országgyűlési képviselő fia,
Kiss Igor, Óbecse község képviselő-testületének elnöke
és Mező Gábor újságíró emlékezik.
Közreműködik: Schön György versénekes.
Háziasszony: Cseresnyés Magdolna, a Keskenyúton Alapítvány elnöke.
Időpont: 2024. február 27. 18 óra
Helyszín: Polgárok Háza Budapest, VIII. Visi Imre utca 6.

„Akikért nem szólt a harang”

Mon, 07 Nov 2022 12:01:00 +0200

az 1944-45-ös DÉLVIDÉKI VÉRES ESEMÉNYEK 76. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

az áldozatok emlékére** és a Délvidékről szervezetten érkező ~ 300 zarándok tiszteletére **

**SZENTMISE **

Időpont: 2021. november 28. 13 óra 15 perc

Helyszín: Szent István-bazilika

(Budapest, V. Szent István tér)

A misét celebrálja:** Dr. Kránitz Mihály főtiszteledő atya

Concelebrálnak: dr. Juhász Gábor vizafogói és Zélity Mihály bezdáni plébánosok

Közreműködik: Hunyadi Gábor kántor

A szentmise nyilvános.

„AKIKÉRT NEM SZÓLT A HARANG”

Fri, 26 Nov 2021 12:01:00 +0200

hogy a Szent István-bazilikában imádkozzunk az 1944–45-ös áldozatokért, és Krisztus akarata szerint ellenségeinkért is. Engem is sok minden köt személyesen a Délvidékhez, mégpedig édesapámon keresztül, aki 1943–44-ben Újvidéken tanult a mezőgazdasági technikumban. Megvan a bizonyítványa is, amelyet ott kapott, ám 1944 őszén vissza kellett térnie Magyarországra. Tíz évvel ezelőtt abban a templomban tarthattam szentmisét, ahonnan Kovács Kristóf és Körösztös Krizosztom ferences atyákat 1944-ben elhurcolták. Az ő boldoggá avatásuk folyamatában vagyok bizottsági tag, így még közvetlenebb ismereteim vannak a meghallgatott személyes beszámolók alapján magyar testvéreim ottani megpróbáltatásairól és szenvedéseiről. A két vértanú boldoggá avatási eljárásában még öt másik ferences is szerepel, köztük Hajnal Zénó atya, akit nagyatádi ferences szerzetesként híveivel édesapám szülőfaluja, Gyékényes felé tereltek, ahol a helyi plébánossal együtt lelőtt egy bolgár katona. Ezekre a tettekre nincs magyarázat, és a keresztünket folyamatosan hordozni kell. Ezt tette az Úr Jézus is, amikor vállalta értünk a szenvedést és a halált."* Részlet Kránitz Mihály Atya szentbeszédéből*

„Akikért nem szólt a harang”

Sun, 08 Nov 2020 12:01:00 +0200

Megemlékezés az 1944-45-ös délvidéki áldozatok emlékére!

**A 19 éve hagyományosan, november utolsó vasárnapján, több száz délvidéki zarándok részvételével megtartott megemlékezést idén, a járványhelyzet miatt rendhagyó módon szervezzük meg. **

**2020. november 29-én, vasárnap az alábbi templomokban és időpontban mise felajánlás keretében emlékezünk meg az 1944-45-ös délvidéki áldozatokról. **

**Budapest, Szent István Bazilika (V. Szent István tér) 10 óra****Budapest, Pasaréti Ferences Plébánia (II. Pasaréti út 137.) 18 óra

Budapest, Vizafogói Szent Márton Plébánia (XIII. Váci út 91/b) 10 óra****Budapest, Szent Család Plébánia (XII. Szarvas Gábor u. 52.) 9 óra

Idén is imádkozzunk együtt az 1944-45-ös délvidéki áldozatok lelki üdvéért!

Sun, 08 Nov 2020 12:01:00 +0200

1944 őszén Magyarország déli területein az előrenyomuló Vörös Hadsereg nyomában hatalomra kerülő titói partizánok véres öldöklést hajtottak végre az ottmaradt magyar és a német lakosság ellen. A válogatás nélkül összeterelt férfiakat, nőket, gyermekeket napokig kínozták, majd az áldozataikkal előre megásatott tömegsírokba lőtték őket. Különös kegyetlenséggel bántak a papokkal és az apácákkal. 1945 januárjától a megmaradt német és magyar lakosságot lágerekbe hajtották. A legyilkolt vagy táborba hajtott civileket ingó és ingatlan vagyonuktól megfosztották, és háborús bűnössé nyilvánították őket.

In Memoriam Oláh Sándor

Mon, 11 May 2020 12:01:00 +0200

Oláh Sándor (1929-2020) zenész, a történelmi VMDK és a VMDP alapító tagja, aki élete végéig szívén viselte a délvidéki és az egyetemes magyar ügyet 1929-ben, a királyi diktatúra évében született Temerinben, a falu kiszombori részében. Szülei föld nélküli napszámosok voltak. Sándor bácsi gyerekként édesapjától leste el a citerázás első fogásait. Jó hallása, zene iránti hatékony érdeklődése azt eredményezte, hogy édesapja beadta Pető Jánoshoz, a messzeföldön híres Temerini Tízes Banda akkori vezetőjéhez tamburajátékot tanulni. A mester látta, hogy többre is képes ez a gyerek, ezért javasolta az apjának, hogy vásároljon Sándor számára egy hegedűt. Miután ez a nehéz anyagi körülmények közepette nagy nehezen megvalósult, az akkor tíz éves gyerek már két hangszeren párhuzamosan gyakorolhatott. Nemzettudata akkor kezdett ébredezni, amikor elsős diákként felfedezte, hogy bizonyítványába Aleksandar Ola néven írták be a nevét. Maradandó élményként maradt meg benne az 1941-es magyar bevonulás, amit édesapjával az utcán nézett végig, majd az 1944-es temerini magyarirtás, amikor ő is ott volt apjával és több tíz temerinivel a községháza előtt, amikor annak udvarában az első kiszemelt magyarokat harmonikaszó mellett verték agyon az 1-2 nappal korábban bevonult partizánok. Édesapja egyike volt azoknak, akik az agyonkínzott, majd brutálisan lemészárolt áldozatokat szekerekre rakták. Ő is szemtanúja volt, amikor a halottakat szállító lovas kocsik elindulnak az előre kiásott tömegsírokhoz a Vásár-tér és a Nyugati temető irányába. De közben is történt egy és más...

A vörös sárkány karmai között Megemlékezés a titói kommunizmus áldozatairól

Wed, 19 Feb 2020 12:01:00 +0200

A kommunizmus áldozatainak emléknapja

Meghívó

Tisztelettel meghívjuk Önta titói kommunizmus áldozatainak tiszteletére tartandó megemlékezésre és könyvbemutatóra

**Emlékbeszédet mond: dr. Máthé Áron történész, a NEB elnökhelyettese

Wendelin Gruber börtönnaplóját bemutatja Csorba Béla a téma kutatója és dr. Márkus Beáta történész

Közreműködik: Szabó Annamária ének

"A vörös sárkány karmai között című könyvvel a hanyatlás, a megsemmisítés és a megfojtás egyik korszakának kultúrtörténete indul most útjára a nagyvilágba. E kor krónikása nem tartja túlzottnak a kijelentést: A délvidéki megsemmisítő táborok a modern történelem legsötétebb oldalai közé tartoznak."Wendelin GRUBER

Megemlékezés Zentán

Wed, 19 Feb 2020 12:01:00 +0200

**Dr. kiscsepcsényi Sántha György (1863-1948) sebész főorvos, az Országos Magyar Párt alapító elnöke,**a Magyar Országgyűlés felsőházi tagja (1942-1944) és felesége apatini Fernbach Zsuzsanna (1878-195?) hamvainak végső nyugalomra helyezésére a zentai Felsővárosi köztemetőben (Zenta Árpád u. 102.) 2020. február 23-án 9 óra 30 perckor kerül sor!

A megemlékezőket a** Szent István templomba **(Zenta, Fő tér 5.)

várjuk, ahol **délelőtt 8 órakor **szentmisén imádkozunk

mindkettőjük lelki üdvéért.

A szentmisét és az emléktábla felszentelésének szertartását

„Akikért nem szólt a harang”

Thu, 14 Nov 2019 12:01:00 +0200

az 1944-45-ös DÉLVIDÉKI VÉRES ESEMÉNYEK 75. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

az áldozatok emlékére** és a Délvidékről szervezetten érkező ~ 300 zarándok tiszteletére **

**SZENTMISE **

Időpont: 2019. november 24. 13 óra 15 perc

Helyszín: Szent István-bazilika

(Budapest, V. Szent István tér)

A misét celebrálja:** Dr. BÁBEL BALÁZS kalocsa-kecskeméti érsek**

Concelebrálnak: dr. Juhász Gábor vizafogói és Zélity Mihály bezdáni plébánosok

Közreműködik: Hunyadi Gábor kántor

A szentmise nyilvános.

**Megemlékezés **

Köszöntőt mond: Schmittné Makray Katalin, a rendezvény védnöke

Szentmise és megemlékezés Verbászon

Mon, 04 Nov 2019 12:01:00 +0200

november 2–án 10 órakor a római katolikus templomban (Verbász, M. Tito 137.) szentmisét mutat beSzabady Károly plébános.

A szentmisét követően megemlékezést tartunk a régi temetőben lévő tömegsírnál

Magyar Szó

Emléktábla avatás Szabadkán

Wed, 09 Oct 2019 12:01:00 +0200

MEGHÍVÓ

emléktábla avatásra a Sárgaházban az 1944–1945-ös ártatlan áldozatokért

A Kegyeleti Bizottság a 2019. január 15-én megtartott ülésén határozatot hozott, hogy megindítja az eljárást az emléktábla elhelyezéséről. A sikeresen lefolytatott eljárás és a beszerzett engedélyek alapján módomban áll, hogy Önt tisztelettel meghívjam

a 2019. október 17-én 12.00 órakor tartandó

emléktábla avatásra

a Szabadkai Sárgaházban

Szomorú 75. évforduló ez a nap a délvidéki magyarság számára, hiszen ezen a napon rendelték el a katonai igazgatást 1944-ben, melynek következtében több tízezer ártatlan ember, a legtöbbjük magyar ember, esett a bosszú áldozatává.

Ünnepi szentmise és vitrázs szentelés Kelebián

Wed, 09 Oct 2019 12:01:00 +0200

ünnepi szentmise keretében szentelik fel Kovács Kristóf újvidéki ferences vértanú pap emlékére készült vitrázst.

A Pro Musica Kamarakórus közreműködésével Paskó Csaba vezényletével hangzik föl Paul Conrad Wusching alkalomhoz illő zeneműve.

A templomban már korábban elkészült Körösztös Krizosztom újvidéki ferencest, Kovács Kristóf mártírtársát ábrázoló üvegablak.

„Akikért nem szólt a harang”

Sat, 17 Nov 2018 12:01:00 +0200

"AKIKÉRT NEM SZÓLT A HARANG"

Szentmise és megemlékezés

az 1944-45-ös DÉLVIDÉKI VÉRES ESEMÉNYEK 74. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

**SZENTMISE **

Időpont: 2018. november 25. 13 óra 15 perc

Helyszín: Szent István-bazilika

(Budapest, V. Szent István tér)

A misét Zélity Mihály bezdáni plébános celebrálja.

Concelebrál: dr. Juhász Gábor vizafogói plébános

Közreműködik: Hunyadi Gábor kántor

A szentmise nyilvános.

**Megemlékezés **

Az áldozatok emlékére és a Délvidékről szervezetten érkező ~ 250 zarándokok tiszteletére,

szervezett programon bemutatásra kerül

Megemlékezés Verbászon

Mon, 12 Nov 2018 12:01:00 +0200

Új kereszt a verbászi tömegsírokon

Tue, 22 May 2018 12:01:00 +0200

A helyi katolikus plébános és református lelkész felszentelte a három méteres vaskeresztet, amelyet a temirini Csorba Dániel és édesapja közreműködésével állítottunk fel.

A 2018 januárjában másodszor is meggyalázott verbászi tömegsírokon újra felállítják az emlékkeresztet. Az elhanyagolt, régi temetőben található beazonosított tömegsírok több mint 200 ártatlanul lemészárolt magyar és német ember földi maradványait rejtik. A helyi egyházközösség és a Keskenyúton Alapítvány szervezésében felállított kereszt megáldása és beszentelése 2018. május 23-án, 12-13 óra között lesz a verbászi temetőben.

Szürreális oratórium-vízió a 44-es vérengzések emlékére

Sat, 24 Feb 2018 12:01:00 +0200

Mezei Szilárd zeneszerzőnknek még 2013-ban lehetősége adódott arra, hogy megvalósítsa régi álmát: zeneművet írni a ’44-es magyarellenes atrocitásokról, és azt egy magyarkanizsai műhelymunka keretein belül 15 zenésszel és 4 énekessel begyakorolni, végül előadni. Nagy jelentőségű munkájuk akkoriban sajnos nem keltett különösebb visszhangot, most viszont sikerült megjelentetni a lengyel NotTwo kiadónál. Nálunk kereskedelemben nem kapható a lemez, interneten rendelhető meg, de a szerző igyekszik intézkedni, hogy néhány helyen Vajdaságban is beszerezhető legyen. Az Amerika szálló (Isten hozott, kedves vendég)című alkotásról, annak munkálatairól és kiadásáról beszélgettünk Szilárddal.

Remény útján

Tue, 23 Jan 2018 12:01:00 +0200

január 23-án (kedden) a második világháborút követően a szerb partizánhadsereg által Délvidéken kivégzett és koncentrációs táborokba hurcolt magyar és német polgári lakosságra emlékezünk. Immár negyedik alkalommal fogja több száz pécsi fiatal közös menetben emlékeztetni a város lakosságát az évtizedeken keresztül méltatlanul elhallgatott, a magyar kisebbség tagjai ellen elkövetett népirtásra.

Találkozzunk 12 óra 30 perckor a pécsi Kossuth téren, ahonnét közösen sétálunk fel a megemlékezésnek helyszínt biztosító Kálvária dombra. Emlékezzünk együtt az áldozatokra!

„Akikért nem szólt a harang”

Wed, 22 Nov 2017 12:01:00 +0200

Alapítványunk 16. alkalommal szervez megemlékezést az 1944-45-ös áldozatok emlékére, november utolsó vasárnapján, Budapesten

Program:

11-től ebéd a Délvidékről érkező 270 zarándok részére

13 óra 15 perc: Szentmise a Szent István-bazilikában

16 óra Fehér szarvas színházi előadás a Magyarság Házában

VAJMA

Keresztszentelési ünnepség az Európa Kollégiumban

Thu, 08 Jun 2017 12:01:00 +0200

Nemzeti Emlékezet Napja 2017.

Fri, 02 Jun 2017 12:01:00 +0200

Havas István: A négy szobor

A szabadság-ünnep virradatja

A négy szobrot meg meg szólaltatja,

S muzsikáján a négy anyaszélnek -

A Szabadság-téren, im, beszélnek:

É s z a k s z o b r a, de sokat szenvedek,

Ne nézzétek csak kőnek keblemet,

Néha hullnak záporként könnyeim

Át a Tátra s Dobsina völgyein! ...

Fürdik képem Tisza forrásában,

Elbolyongok Kassa városában...

Nem csend nekem az éjszakák csendje,

Fülem gyászdal sírásával telve:

Rendezvény a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA alkalmából

Tue, 23 May 2017 12:01:00 +0200

GOLI OTOK, A POKOL-SZIGET

A Kárpát-medence elveszített területeiről szovjet típusú táborokba hurcoltak kálváriája

Vendégek:Botlik József történész, Domonkos László író, Dupka György történész, a Szolyvai Emlékpark felelős titkára

Közreműködik: Szabó Annamária ének

Időpont: 2017. május 30. kedd, 18 óra

Helyszín: Polgárok Háza (Budapest, VIII. Visi Imre u. 6.)

A titói kommunizmus áldozatira emlékeztek Nagykanizsán

Fri, 24 Feb 2017 12:01:00 +0200

**A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából február 23-án a városi megemlékezésre a Halis István Városi Könyvtár előadótermében került sor. A "Délvidéki magyar golgota 1944-45" kiállítással a titói kommunizmus áldozatainak emléke előtt hajtott fejet Nagykanizsa. A Matuska Márton magyarirtás első kuataja tartott előadást. Dénes Sándor polgármester megnyító beszéde után Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő szól az egybegyűltekhez. A zsufolásig megtelt teremben ott voltak a város középiskolás diákjai is. A Nagykanizsai Polgári gyesület nagysikerű vetélkedőjének eredményhirdetésére érkeztek. Az 11 csapat 55 tagja vetélkedő keretén belül megismerkedett a délvidéki magyar golgota eseményeivel. **

**Köszönet a rendezvény szervezőinek áldozatos munkájukért.**

https://kanizsatv.hu/hirek/20215/az-igazsag-es-a-szabadsag-nem-csorbulhat/

Kommunizmus áldozatainak emléknapja

Fri, 24 Feb 2017 12:01:00 +0200

Helyszín: Budavári Polgári Szalon **1011 Budapest Fő utca 28. **

Főhajtás a kommunista diktatúrák áldozatai előtt

A történelem soha nem azonos azzal, amit leírtak róla, lényege az emberi sorsok alakulása révén érthető meg. "Egy ember halála tragédia, milliók halála statisztika"- hangzik a Sztálinhoz köthető mondat, ő pedig igazán jártas volt a témában. Kissé visszafordítva: a közösség sorsa az egyén sorsa felől közelítve tárható föl.

Friedrich Anna Miért? Warum? című regénye az egyén fizikai és pszichés veszteségei mellett a délvidéki Bácska pontos topográfiáját is feltérképezi, benne a haláltáborokkal, alkotói erénye pedig a szabatosság, a szerkesztő- és elbeszélőkészség, amivel népi önéletírásból olvasmányos és megrázó regénybe fordította az egyéni, egyben családtörténetet.

„Akikért nem szólt a harang”

Wed, 23 Nov 2016 12:01:00 +0200

"AKIKÉRT NEM SZÓLT A HARANG" megemlékezés

AZ 1944-45-ös DÉLVIDÉKI VÉRES ESEMÉNYEK 72. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

SZENTMISE

Időpont: 2016. november 27. 13 óra 15 perc

Helyszín: Szent István-bazilika (Budapest, V. Szent István tér)

celebrál Zélity Mihály bezdáni, concelebrál dr. Juhász Gábor vizafogói plébános

üNNEPÉLYES SZÍNHÁZI ELŐADÁS a délvidéki zarándokok tiszteletére a Turay Ida Színházban

A zarándokokat fogadja Darvasi Ilona a színház igazgatója

Köszöntőt mond Schmittné Makray Katalin

"A délvidéki magyarok tízezrei ellen elkövetett kommunista népirtás bűn volt.

Gyásznap Sydneyben

Fri, 11 Nov 2016 12:01:00 +0200

Halottak napja - az évnek az az időszaka, amikor elhunyt szeretteinkre emlékezünk. Virágot helyezünk sírjukra, és imádkozunk értük. Azokért, akiket szerettünk. Gyertyafénybe borulnak a temetők, és egyfajta megnyugvást sugároznak felénk, a feltámadás reményével bíztatva. Mi pedig hisszük, mert hinni akarjuk, hogy azok, akik már nincsenek velünk, a jóisten kegyelmében részesülve egy jobb és igazságosabb világban élnek. Igazságosabban, hiszen sokuknak itt, e földi létben, számtalan kegyetlenségben volt részük. És nem csak életük során, hanem akkor is, amikor eltávoztak közülünk.

Megemlékezés Csurogon

Sat, 29 Oct 2016 12:01:00 +0200

Megemlékezés Verbászon

Sat, 29 Oct 2016 12:01:00 +0200

**Kegyeletadás az 1944-45-ös verbászi áldozatok emlékére

november 3-án 10 órakor**

SZENTMISE a Római Katolikus Templomban

(Verbász M. Tita 137 Szerbia)

A szentmisét bemutatja: Szabady Károly plébános

A szentmisét követően

KOSZORÚZÁS a verbászi régi temetőben lévő tömegsírnál állított EMLÉKKERESZTNÉL

(Sportpálya mögött, a busz pályaudvar közelében GPS: N 45°34.527’E019°38.769’)

Szervezők: verbászi magyar közösség, Verbász Önkormányzat, Keskenyúton Alapítvány, Német Népi Szövetség

Emlékhely avatás Titelen, megemlékezés Sajkáslakon

Mon, 17 Oct 2016 12:01:00 +0200

A Keskenyúton Alapítvány támogatásával emléktáblát avatnak Titelen.

Magyar Szó tudósítása az eseményről

Híradó

Kommunizmus áldozatainak emléknapja

Tue, 16 Feb 2016 12:01:00 +0200

Halálhörgés és siralom (Délvidék 1944-45)

KárpátPress Produkció filmjének budapesti bemutatója

Emlékbeszéd

DR. GULYÁS GERGELY az Országgyűlés alelnöke

Beszélgetés a kommunista diktatúrák bűneiről és áldozatairól

Résztvevők: Botlik József történész, Lukács Csaba újságíró, Novák Lajos a film producere,

Ternovácz István újságíró és Tóth Gábor a film operatőre

Közreműködik: Rubold Ödön Jászai Mari díjas színművész, Gersy Lili citera és Szabó Annamária ének

Időpont: 2016. február 25. 18 óra

Helyszín: Polgárok Háza Budapest VIII. Visi Imre u. 6.

A Remény Útja

Tue, 09 Feb 2016 12:01:00 +0200

**Mintegy negyvenezer magyar halt meg a szerbek által 1944-1945 telén végrehajtott vérengzések során a Délvidéken. Erre a tragédiára emlékezett az a több ezer ember, köztük Őri László alpolgármester, akik a Kossuth térről a Kálvária-dombra vonultak csütörtök kora délután.

A "Remény Sétája" elnevezésű rendezvényt másodszor szervezte meg a Kosztolányi Céltárulás Pécsett azért, hogy a résztvevők fejet hajtsanak az áldozatok emléke előtt, felidézve a tragikus történelmi eseményeket.

A Kálvária dombon tartott beszédében dr. Őri László, Pécs alpolgármestere azt mondta, "ami megtörtént velünk, magyarokkal 1944-45-ben Délvidéken- a népirtás, amit elkövettek ellenünk magyarságunk miatt, ez a nemzeti katasztrófa- összefogásra tanított és tanít bennünket ma is. Ha ez az összefogás sikerül, akkor pedig minden sikerülhet"- mondta az alpolgármester.

Csurogiak lágerbe hurcolásának 71. évfordulója

Wed, 20 Jan 2016 12:01:00 +0200

1945. január 23.- "Mintegy 40 cm vastagságú hó esett. A rá következő éjjel csikorgó fagy volt. Az alvó magyarok nem is sejtették, hogy az éj leple alatt fegyveres partizángyűrű fogta körül a falut. A madarakon kívül a gyűrűn se ki, se be nem juthatott senki. Reggel kilenc óra körül minden utcát fegyveres helyi szerbek leptek el. Az utcák egyik végéről a másikig sorra terelték ki a magyarokat, előzőleg azonban minden fiók tartalmát a szoba közepére szórták azt állítva, hogy fegyver után kutatnak. A vegyes házasságban élőket nem bolygatták. Az, hogy ki mit vihetett magával, a kiterelést végrehajtó egyénektől függött. Ahol ezek az emberek enyhébbek voltak, a száműzöttek szánkón, kocsin élelmet is vihettek magukkal. Más utcában a szalvétában kötött karéj kenyeret is kivették a kezekből, és a kapu tetején át hajították vissza az udvarba. Egy idős férfit, aki a kis, karon ülő unokája részére pár kockacukrot tett a farzsebébe, az őr recés tenyérmozsolóval úgy vágta pofon, hogy fél arcáról lehúzta a bőrt.

„Akikért nem szólt a harang” Szentmise az 1944-45-ös délvidéki események 71. évfordulóján

Thu, 19 Nov 2015 12:01:00 +0200

"Akikért nem szólt a harang"

Megemlékezés az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás 71. évfordulója alkalmából

november 29-én a szentmisével egybekötött megemlékezésre Délvidékről érkező 300 zarándokot Gulyás Gergely az országgyűlés alelnöke fogadta az Országház felsőházi termében. A parlamenti sétát követően az Alma Máter étteremben meleg ebéddel várták a kora hajnalban útra kelt megemlékezőket. A zsúfolásig megtelt budapesti Szent István bazilikában Zélity Mihály bezdáni plébános misézett, főtisztelendő dr. Juhász Gábor concelebrálásával. A Szent György lovagrend és a Koronaőrség is képviseltette magát a szertartáson. A József Attila Színház ünnepélyes előadása előtt Schmittné Makray Katalin asszony és Nemcsák Károly a színház igazgatója köszöntötte a rendezvény résztvevőit. Cseresnyésné Kiss Magdolna a Keskenyúton Alapítvány kuratóriumi elnöke, az egész napos rendezvény házigazdája ismertette a 2015 évi Keskenyúton emlékéremmel díjazottak névsorát.

Cirkl Rudolf zombori helytörténeti kutató, Molnár Tibor zentai levéltáros, Paróci Mária és Boldizsár a verbászi tömegsír gondozói, Pintér József helytörténeti kutató és a Szabadi Károly plébános vezette verbászi egyházközösség tagjai, a délvidéki magyarságot ért tragikus atrocitásokat feltáró, a történelmi adósság rendezését és az emlékezést támogató bátor, önzetlen tevékenységük elismeréseként kapták a díjat. Az ünnepélyes díjátadásra 2015. december 8-án 12 órakor, a verbászi templom búcsú keretében kerül sor. A díjakat átadja Schmittné Makray Katalin asszony.

Szentmise Kiskundorozsmán

Fri, 13 Nov 2015 12:01:00 +0200

Tisztelt Tagtársaink, Barátaink!

november 15-én, vasárnap reggel 9 órai kezdettel a kiskundorozsmaiKeresztelő Szent János Plébániatemplomban emlékezünk a Délvidéken 1944/45-ben kivégzett, megalázott, meggyalázott, megkínzott,ártatlan honfitársainkra, akiknek csak az volt a bűnük, hogy magyarok voltak. Sírjaikat ma is homály fedi,a végtisztesség nem adatott meg nekik!

Minden velünk együttérzőt várunk a helyszínen!

Nagy Abonyi Attila

elnök

VMDK Szegedi Tagozata

közhasznú egyesület

A délvidéki magyarirtásra, vérengzésekre emlékezve, megújult erővel építsük nemzeti közösségeink, családjaink jövőjét.

Wed, 04 Nov 2015 12:01:00 +0200

Tisztelt Emlékezők!

Ezekben a napokban elcsendesül a lélek. A természet is ilyenkor hallgat leginkább. Megállunk az élet rohanó pillanatai között és emlékezünk. Emlékezünk és imádkozunk. Mindenszentek ünnepe van. Holnap halottak napja.

Szerte a Délvidéken, úgy, mint a Kárpát-medence minden szegletében, gyertyák, mécsesek sokasága gyúl, hogy a sötétségben a feltámadás útját mutassák. Aztán egy hideg fuvallat, vagy az önmagát csonkig égető viasz eloltja a lángot. Csak a remény marad. A feltámadásba vetett hit.

Lehet-e békesség a vérengzés után?

Tue, 03 Nov 2015 12:01:00 +0200

Helyszín: Párbeszéd Háza (1085 Budapest Horánszky utca 20)

Időpont: 2015. november 11-én, délután 6 óra.

"Történelmi számvetés és elszámolás szükséges ahhoz, hogy a szomszédos, évszázadokon keresztül együtt élő nemzetek között megszűnjön a kölcsönös bizalmatlanság. Az európai nemzetek között előbb a kontinens nyugati felén (francia–német), majd a peremterületeken, északon (finn–svéd) és délen (osztrák–olasz) jórészt már a múlt század harmadik harmadában lezajlottak ezek a megbékélési folyamatok. Az új évezred elejére elérkezett az idő, hogy a mi régiónkban is lejátszódjék ugyanez.

Megemlékezés Bezdánban

Fri, 30 Oct 2015 12:01:00 +0200

15 órakor a bezdáni a temetőben hagyományosan szentmisével kezdődik a megemlékezés az 1944-45-ös civil és katonai áldozatokról. A szentmisét Zélity Mihály plébános celebrálja.

Az isterbáci civil áldozatok emlékhelyénél dr. Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese mond ünnepi beszédet.

A Keskenyúton Alapítvány támogatásával helyreállított II. világháborús katona sírhelynél Kunszabó László vezérörnagy, a HM társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára tart emlékbeszédet.

VAJMA tudósítása az eseményről

Megemlékezés Verbászon, Újvidéken és Temerinben

Thu, 29 Oct 2015 12:01:00 +0200

9 óra Szent mise a verbászi római katolikus templomban, a misét bemutatja Szabady Károly plébános

10 óra koszorúzás és megemlékezés a régi verbászi temetőnél található tömegsírnál. Beszédet mond Weiss Rudolf,Horváth László és Kovács László.

13 óra 30 perckor kezdődően megemlékezés az újvidéki Futaki úti temetőben, ünnepei beszédet mond dr. Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár és Csorba Béla, kutató, író.

16 óra Megemlékezés a temerini temetőben lévő tömegsírnál, Beszédet mond Pócs János Jászapáti polgármestere és dr. Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár

Megemlékezés Csurogon

Sat, 24 Oct 2015 12:01:00 +0200

Teleki Júlia délután három órára várja a megemlékezőket a csurogi emlékhelyre

Fotók a megemlékezésről!

Galérai Magyar Szó

Zarándoklat a délvidéki tömegsírokhoz

Thu, 08 Oct 2015 12:01:00 +0200

A Keskenyúton Alapítvány idén is megrendezi a hagyományos autóbuszos zarándoklatot Délvidékre.

Indulás a kora reggeli órákban, Budapestről, visszaérkezés a késő esti órákban.

Útvonal: Budapest-Verbász-Csurog-Újvidék-Temerin-Budapest

Bővebb információ és jelentkezés október 20-ig a keskenyut@magecon.hu e-mail címen.

A zarándoklat a NKA támogatásával valósul meg.

Huda Jama

Fri, 12 Jun 2015 12:01:00 +0200

június 9-én a zágrábi Vijenac teremben, (fénykép 1.) megemlékeztek a szlovéniai Laško melletti Huda Jama (Huda bányászaknában) 1945. május utolsó hetében a győztes partizánok által (az OZNA, illetve Tito és Aleksandar Ranković felsőbb parancsára) élve befalazott kb. 700 horvát nemzetiségű katonáról.

(A helyi tettesek ismertek: a még ma is élő Konrad Pevec Konči (a helyi OZN-a parancsnoka), aki később miniszter lett, és ma is élvezi az 1.500 EUR/havi nyugdíját. Konrad Pevec Konči jól ismerte a bányát, mert azelőtt ott dolgozott, mint bányász.

A Remény Sétája Pécsett

Wed, 21 Jan 2015 12:01:00 +0200

A Remény Sétája a délvidéki magyarság megmaradásáért, nyelvének és kultúrájának megőrzéséért, magyarságtudatának erősödéséért.

január 22., csütörtök: 12 óra 45perc

A 350 főre becsült, fiatalokból álló tömeg a Kossuth téren gyülekezet. A menetet Őri László, Pécs alpolgármestere és Kiss Igor, óbecsei városi képviselő vezették, a szervező Rákóczi Szövetség egyetemi szervezetének képviselőivel, Tóth Martinnal és Sternóczky Karolinával. A Kálvária dombra érve a résztvevők elénekelték a Himnuszt.

Őri László alpolgármester, Kiss Igor óbecsei önkormányzati képviselő, a bukovinai székely közösség képviseletében Ömböli Zoltán, a pécsi Rákóczi Szövetség nevében pedig Barkóczi Csaba mondott beszédet

Megemlékezés a csurogiak lágerbe hurcolásának 70. évfordulóján

Wed, 21 Jan 2015 12:01:00 +0200

A megbékélés folyamatát nem lehet visszafordítani, és az, ami Szerbiában történik, az maga a bocsánatkérés folyamata- szögezte le Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az 1944/45-ös délvidéki magyar népirtás évfordulóján rendezett megemlékezésen.

"Ha képesek voltunk az elmúlt évtizedekben kitartani, erősnek lenni, a meggyőződést magunkban hordozni, hogy az igazság előbb-utóbb megtalálja a maga útját, akkor azt gondolom, hogy erre ma még inkább megvan a lehetőségünk"- hangsúlyozta a vajdasági képviselőház elnöki posztját is betöltő Pásztor István a hetven évvel ezelőtti délvidéki magyar népirtásra emlékezve. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg-termében tartott rendezvényen elmondta, hogy az 1942-es hideg napokra emlékező szerb politikusok gondolatai, megfogalmazásai összehasonlíthatatlanok az általuk két évvel korábban elmondottakkal, s Pásztor szerint ez is a megkérdőjelezhetetlen bizonyítéka annak, hogy a megbékélés folyamatát nem lehet visszafordítani.

Magyarirtás a Drávaszögben 1944. őszén (Baranya vármegye, Délvidék)

Tue, 23 Dec 2014 12:01:00 +0200

Emlékhelyet kapott Takács Ferenc péterrévei plébános

Thu, 04 Dec 2014 12:01:00 +0200

Megemlékezéses Hercegszöllősön

Thu, 04 Dec 2014 12:01:00 +0200

december 3-án, a Szent Ferenc ünnepnapján, 15 órai kezdettel Hercegszöllősön (Baranyában) leleplezték ** Faragó Ferenc (1905-1944) református lelkipásztor, esperes, a partizán terror magyar református vértanújának **emléktábláját.

Az emléktáblát a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház lelkipásztorai álíttatták fel. Az eseményen jelen volt a megboldogult esperes fia, ifj. Faragó Ferenc, a horvátországi magyarság első parlamenti képviselője és prof. dr. sc. Bognár András akadémikus is.

A megható emlékbeszédet Matuska Márton, a délvidéki magyarirtások kutatója tartotta. Elmondta, hogy Délvidéken tudomása szerint 30 papot is megöltek, ezek között három volt református lelkész: Gachal János, ifj. Thomka Károly és Faragó Ferenc esperes. Faragó Ferencet 1944. december 3-án vitték el, és állítólag egy hercegszőlősi ház kertjében agyonverték és a többi 15 hercegszöllősi mártírral egy tömegsírban helyezték el. A tömegsír feltárásának kezdeményezése folyamatban van.

Megemlékezés Nagybecskereken az 1944-45-ös áldozatokról

Wed, 03 Dec 2014 12:01:00 +0200

Schön György felvezetése után a Nagybecskereken megtartott HáLÓ találkozó részvevőinek leveítették az alábbi kisfilmeket

https://www.youtube.com/watch?v=lj49RS_2PwA

https://www.youtube.com/watch?v=iO0JxGBIlQI

https://www.youtube.com/watch?v=0RxUY5x-erY

A filmevetítés után dr. Varga Kapisztrán atya ismertette a ferences mártír papok életútját a nagybecskereki székesegyházban megtartott elmélkedésen. Majd a becskereki plébánosfolytatta az elmélkedést az áldozatfelvállalás fontosságára való felhívással.

A szervezők szerint Nagybecskereken először emlékeztek meg az 1944-45-ös áldozatokról. A HÁLÓ találkozó résztvevői a szépszámban megjelent helyiekkel együtt imádkoztak az ártatlan áldozatok lelki üdvéért.

Szentmise és megemlékezés Zágrában

Wed, 03 Dec 2014 12:01:00 +0200

Örömmel értesítem Önöket, hogy a zágrábi felsővárosi, horvát Parlament és a horvát Kormány közötti Szent Márk templomban, a mai napon, 2014. november 28-án 8,30 órai kezdettel az itteni magyarság megemlékezett a 1944/45-ben ártatlanul elpusztított délvidéki magyar mártírokról. A magyar-horvát szentmisét Ivan Tolj tisztelendő úr celebrálta.

A szentmise után, az Ady Endre Magyar Kultúrkörben, mi, itteni magyarok, megemlékeztünk a 40.000 ártatlan magyar áldozatról, és ily módon lélekben, együtt voltunk Önökkel, a budapesti Szent István Bazilikában megtartandó Szentmisén. Tudomásunk szerint, ez az első eset, hogy Horvátországban is, leróttuk kegyeletünket, és ily módon csatlakoztunk az egyetemes magyarság megemlékezéséhez a második világháború után kivégzett délvidéki áldozatokra.

Megnyitották a Tragikus emberi sorsok a Délvidéken című kiállítást

Fri, 28 Nov 2014 12:01:00 +0200

A megbékélés jó irányban halad. Csak az a szemlélet vezethet eredményhez, amelynek nyomán eltörölték a kollektív bűnösséget Szerbiában. Ez lehetővé teszi a közös emlékezést, valamint azt, hogy "megadhatjuk halottainknak a végtisztességet" - jelentette ki a kabinetfőnök.

"Ha a történelemkönyvek lapjaira hamisítatlanul kerülnek az elmúlt idők történései, akkor majd a csúrogi közös főhajtást követi a sírok fölötti kézfogás, amit átsző a megbocsátás" - fogalmazott Csallóközi Zoltán. A magyar határhoz közeli vajdasági Martonoson két éve nyitották meg a második világháború helyi áldozatai előtt tisztelgő emlékházat, amelyet Magyarország külügyminisztériumának támogatásával hoztak létre. Az intézmény fővédnöke Semjén Zsolt.

Délvidéki magyar golgota

Wed, 26 Nov 2014 12:01:00 +0200

Megemlékezés az 1944-45 -ös délvidéki magyarirtás áldozatairól

**"DÉLVIDÉKI MAGYAR GOLGOTA 1944-45" **

KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

Előadást tart

Botlik József történész

Csorba Béla író, tanár, a téma kutatója

Matuska Márton újságíró, a téma kutatója

A kiállítást megnyitja Potápi Árpád a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára

Időpont: 2014. november 28. 15 óra

Helyszín: Magyarság Háza (I. Szentháromság tér 6.)

Látogatható: 2014. december 20-ig, 9-17 óráig

"Akikért nem szólt a harang"

SZENTMISE

Időpont: 2014. november 30. 13 óra 15 perc

Megemlékezés a horgosi áldozatokról

Tue, 18 Nov 2014 12:01:00 +0200

AZ 1944-BEN LEGYILKOLT ÉS ELHANTOLT ÁRTATLAN HORGOSI MAGYAROK KERESZTFÁJÁNÁL, A HORGOSI CSÁRDA MÖGÖTT LESZ A KOSZORÚZÁS ÉS GYERTYAGYÚJTÁS!

Azt követően a lelki üdvükért 17 órakor szentmisét tartanak a horgosi Havas Boldogasszony katolikus kegytemplomban (félórás a mise).

Megemlékezés Topolyán az 1944-45-ös vérengzésekről

Mon, 17 Nov 2014 12:01:00 +0200

Tisztelt Emlékezők!

Ma is itt, ezen a helyen emlékezünk az 1944/45-ös partizán terror topolyai áldozataira, azért itt mert sajnos a vesztőhelyek ismeretlenek, illetve valahol a méhészek völgyében, a szeméttelep alatt, a teniszpálya alatt porladnak az ártatlanul kivégzett, magyarok csontjai. Ezekben a napokban legtöbb településen ahol vérengzés történt emlékeznek rájuk, az idei kerek évforduló immár hetven éve, hogy megtörtént a borzalom amiről, sokáig hallgatnunk kellett. Mi huszonnégy éve nyilvánosan emlékezünk az ártatlanul kivégzett magyar áldozatokra, nyilvánvaló az akkori terror célja a megfélemlítés és a köztiszteletben álló magyar emberek likvidálása volt, mint például gyógyszerész, jómódú iparosok és parasztok. Egyetlen bűnük az volt, hogy magyarok voltak.

Megemlékezés Bezdánban

Sat, 15 Nov 2014 12:01:00 +0200

Az isterbáci áldozatokról idén is Neveda Ferenc szervezében emlékeztek meg a temetőben emelt emlékhelynél

Magyar Szó

„Akikért nem szólt a harang”

Tue, 11 Nov 2014 12:01:00 +0200

SZENTMISE AZ 1944-45-ös DÉLVIDÉKI ESEMÉNYEK 70. ÉVFORDULÓJÁN

2014. november 30-án 13 óra 15 perckor**

**a SZENT ISTVÁN BAZILIKÁBAN **

(Budapest, V. Szent István tér)

**A misét celebrálja Zélity Mihály bezdáni plébános, koncelebrálnak Juhász Gábor vizafogói plébános és Papp Tihamér ferences atya Mátraverebély-Szentkútról

**

Mondjátok el gyerekeiteknek! Ez is a magyar történelem része!

1942 januárjában-februárjában a Délvidéken állomásozó magyar honvédcsapatok és csendőralakulatok egy része által végrehajtott partizánvadász-razziákban 3309 (más források szerint 3340), főleg szerb nemzetiségű ember vesztette életét. Az 1942-ben elkövetett bűnös túlkapások, gyilkosságok napfényre kerültek és feltárták az eseményeket, felelősségre vonták a bűnösöket. Cseres Tibor Hideg napok című regényéből film is készült, magyar bocsánatkérésként, az áldozatokért.

Megemlékezés Péterrévén

Fri, 07 Nov 2014 12:01:00 +0200

A péterrévei Falunkért Ifjúsági Csoport tisztelettel meghívja Önt, hogy csatlakozzon november 8-án, 15:00 órakor az 1944/45-ös délvidéki vérengzések 70. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésünkhöz.

A gyülekező helyszíne, a péterrévei temető ravatalozója.

Tisztelettel,

Szabó Attila, a Falunkért Ifjúsági Csoport elnöke

063/899-04-97

Kegyeletadás Verbászon

Thu, 06 Nov 2014 12:01:00 +0200

DÉLVIDÉKI GOLGOTA** 1944-45**

**Kegyeletadás a verbászi áldozatok emlékére

**

SZENTMISE

Helyszín: Római Katolikus Templom (Verbász M. Tita 137 Szerbia)

A szentmisét követően KOSZORÚZÁS AZ EMLÉKKERESZTNÉL

**Helyszín: Verbászi régi temetőben lévő tömegsír **

**(Sportpálya mögött, a busz pályaudvar közelében **

GPS: N 45°34.527’E019°38.769’)

Kezdeményezők

Weiss Rudolf történész, Német Népi Szövetség

Cseresnyésné Kss Magdolna Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány

**Német Népi Szövetség (info: 381 64 152 71 52 )

Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány (info: 36 30 3580901) **"Az ősök sírjai avatják az országot hazává" (Anatole France)

Rendház alapító vértanúk

Mon, 27 Oct 2014 12:01:00 +0200

Az újvidéki ferences templomban ünnepélyesszentmise keretében emlékeztek meg a rendház két alapító tagjának vértanúhalálának a hetvenedik évfordulójáról. A szentmisét Msgr. Orlando Antonini pápai nuncius mutatta be a Harmath Károly rendházfőnök,Kálmán Peregrin Mátraverebély Szentkút őrének közreműködésével.

A megemlékezésen jelen volt Soltész Miklós egyházügyi államtitkár.

MAGYAR KURÍR

Papp Ferenc emlékére

Mon, 13 Oct 2014 12:01:00 +0200

85 éves korában elhunyt Papp Ferenc nyugalmazott újvidéki kárpitos mester, a történelmi VMDK alapító tagja, a Nagy Sándor Magyar Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület alapító elnöke. Élete végéig a magyar érdekvédelem fáradhatatlan képviselője volt. A második világháború utáni években a katolikus ifjúsági mozgalomban való részvétele miatt koholt vádak alapján börtönbe került. 18 éves volt ekkor. Újvidéken éveken át önkormányzati képviselőként tevékenykedett. 1990 óta az 1944-45-ben ártatlanul kivégzett magyarokra való megemlékezés fáradhatatlan szervezője volt. Az ő kezdeményezésére takarították ki Újvidéken a Futaki-úti katolikus temető szemétteleppel fedett katonatemetői részét, ahol a második világháború végén a tartományi székvárosban megölt áldozatokra való megemlékezés a mai napig zajlik. Éveken át ő volt a szervezője a száz fakeresztkereszt kihelyezésével zajló akciónak. Így tiltakozott az újvidéki városvezetéssel szemben, lévén, hogy az nem adott engedélyt a megemlékezésre. Schmitt Pál magyar államfő 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta neki. Papp Ferenc temetése kedden délután 15 órakor lesz Újvidéken a Futaki-úti temetőben. Nyugodjon békében!

Megemlékezés Csurogon

Sat, 11 Oct 2014 12:01:00 +0200

Teleki Júlia 2014. október 26-án, 15 órára hírdette meg a hagyományos csurogi megemlékezést, a dögtemetőnél kialakított emlékhelynél.

Teleki Júlia beszéde

Pásztor István beszéde

Grezsa István miniszteri biztos beszéde

A megemlékezésen elhangzott beszédeket Ternovácz István rögzítette.

2014.10.26. Megemlékezés Csurogon - 79. zsoltár parafrázis

Keskenyúton Emlékérem ünnepélyes átadása

Fri, 10 Oct 2014 12:01:00 +0200

A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány kuratóriuma 2013-ban emlékérmet alapított a délvidéki magyarságot ért tragikus atrocitásokat feltáró, a történelmi adósság rendezését és az emlékezést támogató bátor, önzetlen tevékenység elismerésére.

Az emlékérem Lakatos Bendegúz ötvösművész alkotása, aki az érem egyik oldalának kialakításakor felhasználta Dormán László, a temerini tömegsír keresztjéről, 1994-ben készült fényképét. A másik oldalon égő gyertya lángja a Délvidéket világítja meg a Kárpát-medence stilizált térképén.

A mindkét oldalán megmunkált 10 cm átmérőjű bronzérem feliratai a méltó emlékezést szolgálják.

Halottak napi zarándoklat a délvidéki tömegsírokhoz

Sat, 04 Oct 2014 12:01:00 +0200

Az 1944-45-ös délvidéki áldozatokról először 1990 őszén Temerinben és Újvidéken mertek nyilvánosan megemlékezni. Újvidéken a volt katonai temetőben 100 fakeresztet állítottak mártírjaink emlékére. Ezeket a fakereszteket ismeretlenek ledöntötték és elszállították a helyszínről.

Makovecz Imre 2002-ben Újvidékre tervezte meg a 40 ezer magyar férfi emléktornyát, máig nem épülhetett meg!

A mai napig is csak a tömegsírok egy részénél, és a legtöbbnél méltatlan körülmények között lehet emlékezni mártírjainkra.

A kivégzettek pontos számát és nevét a mai napig nem ismerhetjük, ahogy sok áldozat hollétét sem.

Emléktábla a sajkáslaki áldozatok emlékére

Mon, 29 Sep 2014 12:01:00 +0200

MTVA Híradó; Muci Attila tudosítása a megemlékezésről

Hét nap; Rencsényi Hajnal Elvira írása

Ternovácz István és Szabó Gabriella dokumentum riportja

október 5-én a 11 órakor kezdődő szentmisét követően emléktáblát avatnak az 1944-es áldozatoknak Sajkáslakon római katolikus plébánián.

A szentmisét ft. Franjó Lulić titeli plébámos celebrálja.

A megjelenteket Milan Nastasić, Titel község elnöke köszönti,majd levetítik Tóth László dokumentumfilmjét.

Molnár Zoltán előadóművészt Fehér Ferenc: Számonkérés című versét szavalja.

ünnepei beszédet mond és a táblát leleplezi** Pozsgay Imre politikus, egyetemi tanár**

A Duna menti németek emlékeznek áldozataikra

Fri, 26 Sep 2014 12:01:00 +0200

14:00 Ökumenikus szentmise a zombori Szent István király karmelita templomban

15:30 Megemlékezés a gádori emlékhelynél

A meghívó és a részletes program letölthető

RTV Híradó

Délvidéki emlékút

Sat, 22 Mar 2014 12:01:00 +0200

A KÉSZ és a Keresztény Értelmiségi Kör emlékutat szervez a vajdasági mészárlások 70. évfordulóján. Számos emlékhelyet meglátogatunk, többek között Horgoson, Martonoson, Újvidéken és Csúrogon március 21. és 23. között. A megemlékezéseken a két civil szervezet tagjai, vezetői vesznek részt. A program a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósul meg.

Határok nélkül 2014. március 21. 18.30

Magyar Szó

Vajdasági RTV

Kerestény Értelmiségiek Szövetsége facebook oldala

Pannon TV Közel-kép

29.

Magyar Kurír

Vértanú Sorsú Papok Napja

Fri, 28 Feb 2014 12:01:00 +0200

A Budai Szent Imre Gimnáziumban (Villányi út 27.) került megrendezésre a Vértanú Sorsú Papok Napja, amelynek során Brenner János ciszterci és a hét ferences szerzetespap boldoggá avatásáért imádkozhattunk.

A 10.45-kor kezdődő katekézist Veres András püspök úr betegsége miatt Kálmán Peregrin tartotta., 15.00-kor pedig Erdő Péter bíboros mutatott be a zárószentmisét a Szent Imre templomban. A nap programjában szerepelt filmvetítés, tanúkkal való beszélgetés, szentségimádás. Megtekinthetők voltak Brenner Jánosnak az a karingje, amelyben kivégezték és a ferences atyáktól fennmaradt emléktárgyak is. A Vértanú sorsú papok napjának résztvevői megtekinthették a Keskenyúton Alapítvány Vándorkiállításának két, a délvidéki mártír papok sorsát bemutató tablóját is.

Illés Sándor 100 éve született

Thu, 13 Feb 2014 12:01:00 +0200

Illés Sándor 1977-ben írta meg Sírató című regényét, amiben először olvashattunk a Délvidéket sújtó 1944-45-ös tragédiáról. Az íróról tartott kedves és sok személyes élménnyel tarkított megemlékezést a tanítvány, a Magyar Nemzet fiatal és szintén délvidéki gyökerekkel rendelkező újságírója Farkas Adrienne. Szabó Annamária, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója temerini népdal csokorral kápráztatta el az alkalomra összegyűlt nagyszámú közönséget.

Botlik József indító gondolatai után Rencsényi Hajnal Elvira a könyv születésének történetéről mesélt, beszélt arról is, hogy milyen mélyek és elevenek a tragédia okozta sebek. Matuska Márton a nők szerepét hangsúlyozta a máig elhallgatásra ítélt tragédia emlékének megőrzésében.

Szeged: Megemlékezés a délvidéki magyar népirtás 69. évfordulóján

Sat, 30 Nov 2013 12:01:00 +0200

január 26.

Ezen az úton nem fordíthat vissza bennünket senki, de még sok feladatunk van - mondta a vajdasági tartományi képviselőház elnöki posztját is betöltő politikus a Megemlékezés a délvidéki magyar népirtás 69. évfordulóján című rendezvényen.

Pásztor István hangsúlyozta: a történteket nem lehet "visszanyomni" a feledés homályába, az elmúlt években olyan lépések történtek, amelyek a közbeszéd részévé tették az 1944-45-ös eseményeket.

A szerb közvéleményben jelentős változások következtek be - mutatott rá. Azt mondta, öt évvel ezelőtt nem volt olyan szerb politikus, akivel egy mondatot is lehetett volna váltani arról, mi történt 1944-45 telén. "Mára pedig oda jutottunk, hogy amit elképzelhetetlennek hittünk, az tavaly megtörtént" - tette hozzá Pásztor István.

Vastaps a József Attila Színházban a nemzeti összetartozás jegyében

Mon, 25 Nov 2013 12:01:00 +0200

Három busszal indultak el vasárnap hajnalban Bezdán, Temerin és Topolya környékiek, hogy idén is részt vegyenek a hagyományos "Akikért nem szólt a harang" emlékmisén a budapesti Szent István-bazilikában, november utolsó vasárnapján.

A Kövér László házelnök fővédnökségével tartott egész napos rendezvény résztvevői az Országház meglátogatással kezdték programjukat. A szakadó eső miatt elmaradt séta helyett kötetlen beszélgetéssel telt az idő a közös ebédig.

A zsúfolásig megtelt bazilikában, Latorcai János az országgyűlés alelnökének, Schmittné Makray Katalin asszonynak és számos országgyűlési képviselő jelenlétében a Kálmán Peregrin ferences atya celebrálta misén felhangzott az 1944-es isterbáci áldozatok emlékére írt dal, Szalay Mihály bezdáni kántor szerzeménye

Megemlékezés Péterrévén

Thu, 21 Nov 2013 12:01:00 +0200

A péterrévei Falunkért Ifjúsági Csoport tisztelettel meghívja Önt, hogy csatlakozzon november 23-án, 14:00 órakor az 1944/45-ös délvidéki vérengzések 69. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésünkhöz.

Az immáron hagyományosnak mondható rendezvényen rendhagyó módon megszólaltatjuk majd a túlélők és a hozzátartozók visszaemlékezéseit, valamint elhelyezzük az emlékezés virágait az áldozatok emlékére állított kopjafa tövében, majd mécseseket gyújtunk Takács Ferenc vértanú plébánosunk sírhelyénél.

A gyülekező helyszíne, a péterrévei temető ravatalozója.

Tisztelettel,

Szabó Attila, a Falunkért Ifjúsági Csoport elnöke

„AKIKÉRT NEM SZÓLT A HARANG”

Wed, 13 Nov 2013 12:01:00 +0200

**A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944/45 Alapítvány szakértői testületének és kuratóriumának tagjai tisztelettel meghívják Önt az idén 12. alkalommal megrendezésre kerülő **

"AKIKÉRT NEM SZÓLT A HARANG"

MEGEMLÉKEZÉSRE

AZ 1944/45-ös DÉLVIDÉKI VÉRES ESEMÉNYEK

ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

**2013. november 24. **

**Fővédnök: **

KÖVÉR LÁSZLÓ

a Magyar Országgyűlés Elnöke

SZENTMISE a** SZENT ISTVÁN BAZILIKÁBAN**

(Budapest, V. Szent István tér)

**13 óra 15 perckor **

a misét celebrálja: Fr. Kálmán Peregrin (Mátraverbély- Szentkút őre)

Verbász

Mon, 11 Nov 2013 12:01:00 +0200

A megemlékezést megelőzően a topolyai Nagyapáti Kukac Péter Társulat és a Keskenyúton Alapítvány tagjai bozótírtással és szemétgyűjtéssel tették megközelíthetővé a tömegsíron lévő keresztet a verbászi régi magyar temetőben.

Szabady Károly verbászi plébános mutatott be szentmisét 13 órakor a katolikus templomban az 1944-45-ös áldozatok emlékére.

A temetőben dr. Menyhárt Attila konzul a szabadkai főkonzulátus munkatársa köszöntötte az egybegyülteket, rövid beszédében hangot adott a régi magyar temetőben tapasztalt állapotok okozta megdöbbenésének. Weiss Rudolf a Népet Népi Szövetség képviseletében a magyar -német közös sors jelentőségét emelte ki, Matuska Márton sürgős cselekvést szorgalmazott az áldatlan állapotok felszámolására alkalmi beszédében.

Átutazóban

Sat, 09 Nov 2013 12:01:00 +0200

Mostanában, ahogy a temetőket járjuk, kijózanítóan hat a felismerés, hogy odaát sokkal többen vannak, mint ideát, s hogy hús-vér emberként csak átutazóban vagyunk egy rövid időre errefelé. Az idő mindig rövid, ezzel igazán mégis csak akkor szembesülünk, amikor így a temetőkben a korán távozott szeretteink, ismerőseink fejfájáról az élet végességéről szóló évszám azt mondatja velünk: ej, mennyit élhetett volna még! S ilyenkor tudatosodik az is, hogy “majd" nincsen, és amit fontosnak tartunk az életünkben, azt most kell megtennünk, mert holnap már talán nem lesz rá lehetőségünk.

Emlékezzünk! De ne csak az elmúlt dolgokat idézzük fel, hanem keressük az igazságosságot, a kárpótlással is beteljesülő teljes rehabilitációt.

Thu, 07 Nov 2013 12:01:00 +0200

Tisztelt gyászoló gyülekezet, tisztelt emlékező közösség!

Fájdalommal gondolunk halottainkra, a vajdasági magyarság ellen 1944-45-ben levezényelt jugoszláv partizán vérengzés legalább 3000 környékbeli áldozatára, a délvidéki magyar közösség további több tízezres ártatlanul megölt tagjára: férfiakra, asszonyokra, aggastyánokra, gyermekekre...

Két évvel ezelőtt, ugyanezen a helyen tartott beszédemben elmondtam, hogy míg a 41- 42-es magyar katonai és csendőri tömeges megtorlások főbűnösei elnyerték méltó büntetésüket, addig a megtorlás magyar áldozatainak tömegsírja felett a hozzátartozók által emelt emlékműveket, kereszteket rendszeresen lerombolják, bemocskolják, megszentségtelenítik.

Óbecsei kezdeményezés: Emléktábla is kerül a kopjafa mellé

Thu, 07 Nov 2013 12:01:00 +0200

Sajtótájékoztatót tartott ma délelőtt a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) óbecsei körzeti szervezete. Kiss Igor a szervezet helyi elnöke elmondta: a Hazahúzó Polgári Kör és a Magyar Ifjúsági Akció Polgári Egyesület kezdeményezésére, az ügy mellé állva, támogatják azt az ötletet, hogy a jövő évi 44/45-ös megemlékezésen már a kopjafa mellett egy emléktábla is álljon, melyen a kivégzettek nevei szerepelnek majd. A projekt több síkon halad majd, hisz további kutatómunkára is szükség van, hogy a már meglévő névsort kibővítsék és teljessé tegyék, továbbá az anyagiakat is elő kell teremteni. A teljes projektum, előzetes becslések alapján, 400 000–500 000 dinárba fog kerülni, amit elsősorban pályázatokból szeretnék előteremteni, másrészt nyitva hagyják a lehetőséget minden jó szándékú vállalkozónak, civileknek, hogy munkájukkal és/ vagy anyagiakkal támogassák az ügyet. Meggyőződésünk, hogy ez az ügy túlnő minden politikai párton, civil szervezeten, polgáron, és egyházon, ezért arra kérünk minden említettet, hogy tekintse ezt saját ügyként és támogassák- mondta Kiss.

Két évtized elmúltával is megoldatlan az újvidéki magyar áldozatok tisztességes emlékhelyének kérdése.

Wed, 06 Nov 2013 12:01:00 +0200

Csorba Béla újvidéki beszéde, 2013. november 2.

Ma, amikor meghajtom fejem az 1944/45-ös partizánterror ártatlan áldozatainak emléke előtt, ambivalens érzések és gondolatok tolulnak szívembe és tudatomba.

Emlékszünk rá, hosszú évtizedekig tilos volt emlegetni mártírjainkat, voltak olyan évek is, amikor börtön és munkanélküliség várt már azért is, ha valaki fennhangon meg merte kockáztatni, hogy talán mégsem volt minden megkínzott, agyonvert vagy tömegsírba lőtt magyar férfi és nő fasiszta, a gyűjtőtáborokban éhen halt csecsemőkről és kisgyerekekről nem is szólva.

Negyvenöt év síri csend

Wed, 06 Nov 2013 12:01:00 +0200

A bánsági Versecen, 1944. október 17-i keltezéssel nyilvánosságra hozták Josip Broz főparancsnok rendeletét a katonai közigazgatás bevezetéséről.

Jóllehet a megtorlások már hetekkel azelőtt megkezdődtek, a magyarok ellen elkövetett véres atrocitások, 44/45-ös vérengzés a katonai közigazgatás hónapjaihoz kötődik.

A következő több mint 45 év a vajdasági magyarság életében a szó szoros értelmében, síri csöndben telt el. Hallgatnunk kellett a megtorlások sorozatáról, áldozatainkról. A csendet politikai értelemben a tudományos akadémiákhoz küldött levelében, 1990 áprilisában a történelmi VMDK törte meg. Lett is nagy politikai felzúdulás. A magyar közösség feleszmélését azonban Milosevic akkor már megszilárdult hatalma, s a ránk nehezedő lélektani hadviselés sem tudta elfojtani.

Emléktábla-avatás az isterbáci megemlékezés keretében

Mon, 04 Nov 2013 12:01:00 +0200

Huszonhárom éves terv vált valóra november 3-án azzal, hogy a hagyományos isterbáci megemlékezés keretében leleplezték a 103 bezdáni 1944-es mártír nevét tartalmazó emléktáblát, amelyen a nevek mellett az áldozatok életkora is szerepel.

Méltóságteljes főhajtással idézték fel a 69 évvel ezelőtti november 3-a, a település története leggyászosabb napjának emlékét, amikor száznál több bezdáninak amiatt kellett kínhalált halnia, mert magyarnak született.

A hagyományosan a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége helyi tagozatának szervezésében tartott emlékezés az Alsótemető kápolnájánál kegyeleti szentmisével kezdődött, amit ft. Sztrikovits János és ft.Zélity Mihály mutatott be.

Halottak napi megemlékezések Délvidék szerte

Mon, 04 Nov 2013 12:01:00 +0200

Bajmok 2013. november 2.

Járek 2013. november 3. Magyar Szó.

Járek Vajma

Újvidék 2013. november 2.

Bezdán 2013. november 3.

Csurog 2013. november 3.

Csurog Vajma

Mohol 2013. november 2.

Magyarkanizsa 2013 november 1.

Temerin 2013. november 2.

Temerin

Pannon RTV Csurog

Szabadka

Szabadka

Megemlékezés Újvidéken és Temerinben

Mon, 04 Nov 2013 12:01:00 +0200

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Temeriniek! Kedves Emlékezők!

A délvidéki halottak napi zarándoklat hagyománya lehetőséget ad a temerini magyar közösségnek, hogy emlékezzünk azokra, és megőrizzük az emlékét azoknak, akik magyarként, nemzeti önazonosságtudatukat megőrizve éltek itt, ahol a magyarság és az identitás a mögöttünk hagyott évszázadban legtöbbször áldozatot kívánt, szenvedést és megaláztatást hozott.

Emlékezünk, mert emlékezés nélkül elveszítjük azokat a gyökereket nemzeti közösségünket határoktól függetlenül, sőt azok ellenére, de mindenképen azok felett összetartják. S emlékezünk azért is, mert fontos gesztusok ellenére a teljeskörű, az egyes személyeket is megillető igazságtétel még mindig várat magára, de lassan negyed évszázada, hogy legalább szabadon emlékezhetünk.

Megemlékezések 2013.

Thu, 31 Oct 2013 12:01:00 +0200

a verbászi római katolikus templomban misével emlékeztek meg az 1944-45-ös áldozatokról, majd a tömegsíron lévő keresztnél helyezték el az emlékezés virágait a Német Népi Szövetség és a Keskenyúton Alapítvány szervezésében.

**2013. 10. 30. **

Gádor és Körtés

Mozsor

2013 november 2.

11 óra Bajmok

14 óra Újvidék

16 óra Temerin

**2013. november 3. **

15 óra Csurog

15 óra Bezdán

Mozsoron emlékeztek meg az 1944-45-ös áldozatokról

Thu, 31 Oct 2013 12:01:00 +0200

Pannon TV

Halottak napi megemlékezés Csurogon

Mon, 07 Oct 2013 12:01:00 +0200

Soroksár-Újtelep-i Fatimai Szűzanya Templom

Thu, 03 Oct 2013 12:01:00 +0200

Soroksár-Újtelep-i Fatimai Szűzanya Templom kertjében közadakozásból készült a keresztút. A keresztút első állomását a délvidéki magyar menekültek emlékére állíttatta dr Barát Éva. A templom búcsúján, október 13-án vasárnap a délvidéki magyar menekültekre is emlékeznek Soroksáron.

Szabó Dénes tóthfalusi mártír plébánosra emlékeztek Magyarkanizsán

Sun, 22 Sep 2013 12:01:00 +0200

Szabó Dénes plébános emlékhelyének leleplezése
Emlékhelyet avattak Magyarkanizsán Szabó Dénes tiszteletére (videó)

Időpont: 2013. szeptember 29. vasárnap 9 óra

Helyszín: Magyarkanizsa, Szent Pál-templom (Kistemplom) kertje

2013. augusztus 31-én lezárult a hét ferences vértanú boldoggáavatási perének egyházmegyei szakasza.

Wed, 04 Sep 2013 12:01:00 +0200

A szertartást Paskai László bíboros vezette, aki maga is tagja a ferences rendnek. A két évig tartó eljárás során 3500 oldalnyi dokumentum született, a több mint kilencven tanúkihallgatás jegyzőkönyvei, valamint az ügy jobb megértéséhez szükséges teológiai és történelmi tanulmányok. E hatalmas iratmennyiséget tartalmazó ládát a szertartás alatt spanyolviasszal lepecsételték, és Rómában, a Szenttéavatási Kongregációnál bontják majd ki, ahol az eljárás utolsó szakasza zajlik.

"Nem szabad elővételezni az ügy kimenetelét, a kongregáció és a pápa döntését, de jó reményeink lehetnek- mondta Kovács Gergely egyházjogász, a per jegyzője. Az eljárás különlegessége, hogy ez az első magyar csoportos boldoggáavatási eljárás. A vecsernye előtti összefoglaló értékelésében a jegyző felidézte a ferences protomártírok, vagyis az első ferences vértanúk ügyét. A marokkói vértanúk laikus testvérek voltak. Szent Ferenc küldte őket a muzulmánok térítésére. Amikor a rendalapító a vértanúságuk hírét vette, örömében így kiáltott fel: "Most már biztosan mondhatom, hogy van öt kisebb testvérünk a mennyben!""Nem szabad elővételezni az ügy kimenetelét, a kongregáció és a pápa döntését, de jó reményeink lehetnek- mondta Kovács Gergely egyházjogász, a per jegyzője. Az eljárás különlegessége, hogy ez az első magyar csoportos boldoggáavatási eljárás. A vecsernye előtti összefoglaló értékelésében a jegyző felidézte a ferences protomártírok, vagyis az első ferences vértanúk ügyét. A marokkói vértanúk laikus testvérek voltak. Szent *Ferenc *küldte őket a muzulmánok térítésére. Amikor a rendalapító a vértanúságuk hírét vette, örömében így kiáltott fel: "Most már biztosan mondhatom, hogy van öt kisebb testvérünk a mennyben!"

Brestyánszki B.R.: Vörös

Mon, 02 Sep 2013 12:01:00 +0200

1941-ben Hitler arra kéri a magyar kormányt, hogy tegye lehetővé a német csapatok átvonulását, cserébe elismeri az ország területi igényeit Jugoszlávia felé. Ellenkező esetben lerohanják Magyarországot. Teleki a helyzet kiúttalansága miatt öngyilkos lesz, Horthy pedig engedélyt ad az átvonulásra. Magyarország szembe kerül a nyugat-európai hatalmakkal. Horvátország kiválását követően (merthogy ezáltal megszűnt az örökbarátsági szerződést aláíró Jugoszlávia) a magyar hadsereg is bevonul a jugoszláv területekre, s 1942 elején sor kerül a számos helyi áldozattal járó újvidéki razziára ("hideg napok")...

Lezárul a ferences vértanúk boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakasza

Fri, 16 Aug 2013 12:01:00 +0200

ünnepi vesperás keretében zárul az egyházmegyei szakasz a pasaréti ferences templlomban. A szertartást Erdő Péter bíboros vezeti

A hét vertanú -köztük az Újvidéken szolgált Körösztös Krizosztom és Balogh Kristóf- 1944-54 között lett a szovjet, a jugoszláv és a magyar kommunista hatalom áldozata.

Szeptembertől Rómában folytatódik az eljárás.

Bővebben:

A hét ferences vértanú- Hajnal Zénó, Károlyi Bernát Kiss Szaléz, Kovács Kristóf, Körösztös Krizosztom, Lukács Pelbárt és Kriszten Rafael– 1944. és 1954. között életáldozatával tett tanúságot hitéről és emberszeretetéről. - See more at: https://www.ferencesek.hu/vertanuk-lezarul-az-egyhazmegyei-szakasz-romaban-folytatodik-a-per/#sthash.mCzdBqpl.dpuf

Áder János beszéde a Kosztolányi Dezső Színházban

Sat, 06 Jul 2013 12:01:00 +0200

Azt gondolom, hogy a magyar közösség- különösen Csúrog és a környező, korábban magyar lakta településeknek a közössége- nagyon-nagyon régóta várta ezt a napot, régóta várta ezt a pillanatot. Vannak itt a körünkben olyanok, akik sokat tettek azért, hogy ez a mai nap megtörténhessen. Biztos, hogy minden kiemelés önkényes, de hadd emeljek ki három személyt azok közül, akik fontos szerepet játszottak abban, hogy idáig eljutottunk, és hadd fejezzem ki a köszönetemet nekik. Matuska Márton az egyikük, aki elkezdte ezt a kérdést feltárni, és nagyon sokat tett azért, hogy ez a kérdés ne a múlt homályába merüljön. Teleki Júlia- aki ahogy látom, itt van a közönség soraiban, itt van közöttünk-, aki szintén évtizedes, állhatatos munkával dolgozott azért, hogy ne csak megemlékezzenek arról, ami 1944–45-ben történt, hanem hogy emléket is állítsanak. Ha látták a fényképeket, hogy hányszor próbálkozott és milyen- talán nem bántom meg, ha ezt mondom- kérészéletűek voltak ezek az emlékművek- hiszen volt, amelyik csak néhány napig állt, és aztán tönkretették; volt, amelyik kicsit hosszabb ideig tudott fennmaradni, de azt is szétzúzták-, úgy azt gondolom, hogy Önnek is talán elégtétel, hogy ez a nap megtörténhetett. És a harmadik személy, akinek azt gondolom, hogy köszönettel tartozom, az előttem szóló Pásztor István, akivel, amikor a legelső elnöki találkozóra készültünk tavaly novemberben, akkor már beszéltünk erről a kérdésről, és szerepelt ennek a kérdésnek a felvetése a tárgyalási anyagok között. Őszintén szólva, ahogy néztem a kollégáknak az arckifejezését és a reakcióját akkor, amikor a tárgyaláson e kérdést felvetettük és aztán a végén elhangzott a szerb elnök, Nikolič elnök úr részéről az "igen", nem volt ilyen egyszerű, de azért a végén ez elhangzott, akkor én úgy láttam, hogy sokan meglepődtek. Nem tudom, hogy jól láttam-e a reakcióitokat, urak, akik ott voltatok. Többen bólogatnak. Nem számítottak rá. Vagy valamilyen más, ilyen tessék-lássék megoldásra számítottak. S aztán elindult a szervezőmunka, utána még néhányszor találkoztunk, telefonon is beszéltünk, nem titok, a magyar sajtó is megírta, hogy több alkalommal elhalasztottuk az időpontot különböző okok miatt, hol az időjárás, hol az egyik szervező családjában történt családi tragédia, haláleset miatt, hol más okból, de erre szokták azt mondani, hogy minden jó, ha a vége jó. Már amennyiben erre a helyzetre ezt el lehet mondani. Végül elkészült, ha rohammunkában is, hogyha az utolsó napok külön-külön még szerveződő, tehát önkéntesek áldozatos munkáját igényelte is, de elkészült végül is az emlékmű, azt gondolom, hogy méltóképpen állít emléket az 1944–45 telén ártatlanul elpusztított magyaroknak.

Áder János bocsánatot kért a szerb parlamentben

Mon, 01 Jul 2013 12:01:00 +0200

Köszönöm!

Az egyetlen szó, ami méltó a mai naphoz.

Aminek talán külön hangsúlyt ad, hogy ez az első alkalom, hogy a szabad Magyarország köztársasági elnöke a szabad Szerbia törvényhozása előtt mond beszédet.

Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Nemzetgyűlés!

Amikor kifejezésre juttatom Önöknek szóló köszönetemet és elismerésemet, Magyarország képviseletében teszem. Egész politikai nemzetünk, azaz minden magyar honfitársam nevében. Egyúttal minden olyan jóakaratú és ép erkölcsi érzékű ember nevében, aki elutasítja az embertelenséget és az igazságtalanságot, éljen bárhol is a világban, legyen akár szerb, akár magyar, vagy tartozzon Európa bármely nemzetéhez.

Felgyorsult megbékélés?!

Fri, 21 Jun 2013 12:01:00 +0200

https://vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/magyar-szerb-tortenelmi-megbekeles-kezzelfoghato-eredmenye

A magyar-szerb történelmi megbékélés kézzelfogható eredménye

Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági frakcióvezetőjének közleménye

A magyar-szerb történelmi megbékélés kézzelfogható eredményeként pénteken a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt javaslataként a parlament napirendjére kerül.A vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett aktusok elítéléséről szóló képviselőházi nyilatkozat.A vajdasági magyarság által évtizedek óta várt dokumentum lezárja a szerb és a magyar nép közös történelme ezen tragikus fejezetét.A parlamenti határozat elfogadása által közösségünkről végérvényesen lekerül a kollektív bűnösség bélyege.A VMSZ az elmúlt években mindent megtett annak érdekében, hogy az ártatlan áldozatok családtagjai számára elégtetelt nyújtó, a Kárpát-medencében egyedülálló parlamenti dokumentum elfogadását követően a megemlékezések még méltóságteljesebbek lehessenek, mint az elmúlt évtizedekben voltak.

Nem elég elítélni...

Fri, 21 Jun 2013 12:01:00 +0200

A kulisszák mögött már jó ideje érlelődött a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szerb Haladó Párt (SNS) kompromisszumaként frissen közzétett szövegváltozat, amely a bejelentés szerint június 21-én javaslatként a szerb parlament napirendjére kerül "a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944–45-ben elkövetett aktusok elítéléséről szóló képviselőházi nyilatkozat" formájában. A hír mégis meglepetést okozott, mivel a VMSZ ismét egyoldalúan, a többi magyar párt, a magyar civil szervezetek, a társadalmi nyilvánosság, de legfőképpen az érintett polgárok véleményének figyelembe vétele nélkül hozott döntést egy, az egész vajdasági magyar közösségre nézve mind közjogilag, mind erkölcsileg fontos kérdésben. Elfogadhatatlannak tartjuk, és mélységesen elítéljük, hogy a VMSZ egyoldalúan értelmezte parlamenti jelenlétét, és kisajátította magának a vajdasági magyarok érdekképviseletét egy olyan ügyben, amely mindenképpen társadalmi közvitát érdemelt volna. A titkolózás és a sietség a pártpresztízs érdekeit szolgálja, de nem viszi közelebb a megoldáshoz a rehabilitáció ügyét.

Meggyőződésünk szerint nem elég, ha a szerb képviselőház csupán

Ternovácz István élőben tudósított Újvidékről

Fri, 21 Jun 2013 12:01:00 +0200

Példaértékű lehet a szerb--magyar megbékélés

Sun, 02 Jun 2013 12:01:00 +0200

A közösségi önbecsülés miatt is fontos a csúrogi főhajtás -- nyilatkozta Pásztor István, a VMSZ elnöke a Pannon RTV-nek. A politikus szerint a lépés politikailag elégséges a megbékéléshez, a jogi, vagyonjogi és történeti kérdések azonban csak hosszú munkával rendezhetőek.

Mint ismeretes, a korábbi megállapodás szerint Áder János magyar államfő a szerb, Tomislav Nikolić szerb elnök pedig a magyar áldozatok emlékművénél tartott volna főhajtást május végén Csúrogon. A razzia áldozatainak helyszínén, a Topalov raktárban jól haladtak a munkálatok, ellenben a magyar halottak emlékművével csúszott a kivitelezés. Az új egyeztetések szerint június 20-a után kerülhet sor a két államfő közös főhajtására.

Kamarás Mihály emlékére

Sat, 01 Jun 2013 12:01:00 +0200

Budapesten, a Margit Körúti ferences rendházban élte utolsó éveit Kamarás Mihály ferences szerzetes, ott halt meg néhány nappal 95. életévének betöltése előtt. Az 1944-es esztendőben újvidéki lakos volt. 1943-ban Szent György napján, az akkori Gömbös, ma Dušan cár utca 4. alatt felszentelt ferences barátként a rendházban lakott. Itt érte a magyar közigazgatás összeomlása. Mindössze néhány nappal a partizánok megérkezése után a pátereket mind elvitték, közülük ketten néhány nappal később mártírhalált haltak, ő túlélte a veszedelmet, s tanúskodhatott ország-világ előtt, mi történt akkor Újvidéken. Egyháza előtt is. Két évvel ezelőtt Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása elrendelte az említett két mártír és még öt magyar rendtársuk boldoggá avatása folyamatának beindítását. Biztosak lehetünk benne, hogy az adatgyűjtéssel megbízott Peregrin atya számba vette mostani halottunk tanúságtételét is.

Felgyorsult az építkezés a csurogi dögtemtőben

Thu, 30 May 2013 12:01:00 +0200

május 29.

Még hidegebb napok

Két emlékmű készül a délvidéki Csurogon. Az egyik a falu raktárában kialakított múzeum- magyar állami pénzen. A ház falán lévő tábla szerint 1942-ben, a magyar fennhatóság idején a falu szerb lakói közül 420 szerb nemzetiségű csurogi lakos esett áldozatául a fasiszta terrornak ebben az épületben. A másik emlékművet a szerb állam építgeti a csurogi Tisza parton. Egy hajdani helybeli partizán hős ezt írta 2000-ben kiadott könyvében: "Csurog lakosságának nemzetiségi struktúrája lényegesen megváltozott a második világháború után, mert szinte minden magyar elvándorolt." Mi már jóval korábban tudtuk, hogy a lakosság egy részét 1944 őszén kocsikon hordták a dögtemetőbe, ahol most a nekik szánt emlékmű készül. Az "elvándorlók" másik részét 1945 januárjában, gyalogmenetben hajtották térdig érő hóban Járekra, a haláltáborba. Hány áldozata volt Csurogon a második razziának? A falunak a háború alatt 2700 magyar lakója volt. Az 1948-as népszámláláskor 193. A többi mind háborús bűnös. Nem segített rajtuk sem a rehabilitációs, sem a restitúciós szerb törvény.

Kamarás Feren P. Mihály OMF temetése

Tue, 28 May 2013 12:01:00 +0200

Újabb csúszás vagy szándékos csúsztatás?

Thu, 23 May 2013 12:01:00 +0200

A felvételek 2013. május 21-én készültek Csurogon

Az eredetileg április közepére tervezett elnöki főhajtás egyik helyszínén, a csurogi dögtemetőben végre megkezdődtek a munkálatok. A helyszínen azt tapasztaltuk, hogy nem az eredeti tervek szerint kezdték el a földmunkát, az infrastruktúra kiépítéséhez hozzá sem fogtak, máris újabb szemétkupacok láthatók, a tehenek zavartalanul legelésznek a véráztatta helyen. A bronzból készült emlékszobor helyét is a régi szerény kereszt helyszínétől távolabb, a Tiszához egészen közel jelölték ki. A csurog központjában található 42-es razzia múzeum felújítása elkészült, falára visszakerült az 1955-ben elhelyezett márványtábla is.

Akinek keményebb volt a feje

Wed, 22 May 2013 12:01:00 +0200

Mihály atya az utolsó magyar ferences, aki még a Monarchia idején született. A Békés megyei Almáskamaráson 1918. május 25-én látta meg a napvilágot. Szegeden piarista diák volt, majd belépett a ferences rendbe. Teológiai tanulmányai és pappá szentelése után az akkor visszacsatolt Újvidékre került. A rend itteni kolostorát 1943-ban alapították. Öt ferences szerzetes kezdte meg a munkát, de kettőt hamarosan elvittek tábori lelkésznek. Az Újvidéken maradt három atya, Körösztös Krizosztom házfőnök, Kovács Kristóf és Kamarás Mihály a város és a környező falvak magyar lakosságának lelkipásztori szolgálatát látta el.

Soha többé nem tűrjük el, hogy ilyen történhessen velünk

Mon, 18 Feb 2013 12:01:00 +0200

Hétfőn, február 25-én országszerte a kommunizmus áldozataira emlékeznek: 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát, Kovács Bélát. Az első Orbán-kormány által 2000-benelfogadott határozat értelmében ezen a napon minden középfokú oktatási intézményben is erre emlékeznek. Magyarország Kormányának hivatalos megemlékezése hétfőn 19 órakor lesz a Lánchíd budai hídfőjénél.

A kormány hétfőn 19 órára várja mindazokat a Lánchíd budai hídfőjéhez, akik az emlékezés mécseseit kívánják elhelyezni a kommunista diktatúrák áldozatainak tiszteletére.

Délvidéki Magyar Golgota 1944-45

Fri, 01 Feb 2013 12:01:00 +0200

A kerekasztal-beszélgetés első részében Botlik József történésszel és Matuska Mártonnal, a téma kutatójával,

ezt követően a kötet szerzői közül

**Csorba Béla íróval, Juhász György irodalomtörténésszel, Domonkos László íróval és Bank Barbara **

történésszel beszélget

Margittai Gábor kisebbségkutató, a Magyar Nemzet szerkesztője.

Polgárok Háza

1089 Bp. Visi Imre u. 6.

Megközelíthető:

a Baross térről és a Nagyvárad térről 24-es,

a Blaha Lujza térről 28-as és 62-es villamossal,

a Deák térről 9-es busszal az Orczy térig,

Emlékezzünk!

Tue, 15 Jan 2013 12:01:00 +0200

Emlékezzünk a 1942 januári újvidéki razzia szerb, zsidó, magyar, orosz, német, horvát, szlovák és ruszin áldozataira.

Emlékezzünk a csurogi magyarokra, akiket 1945. január 23-án, a zsablyaiakra, akiket január 29-én indítottak a járeki haláltáborba, miután 1944 október, november,december hónapokban a titói kommunista partizánok vezetésével több tízezer ártatlan magyar nemzetiségű délvidékit irtottak ki kegyetlenül.

Mi magyarok tudjuk, feltártuk, hogy 1942 januárjában Újvidéken és a Sajkás vidéken magyarok is követtek el bűnös túlkapásokat. Ezekről a háborús cselekedetekről már a korabeli magyar politika kimondta lesújtó ítéletét. Az áldozatok hozzátartozóit Magyarország megkövette és kárpótolta.

Megemlékezés Szegeden

Tue, 15 Jan 2013 12:01:00 +0200

A zsablyai magyar áldozatok emléke előtt tisztelegtek

Sun, 02 Dec 2012 12:01:00 +0200

Zsablyán, a néhai katolikus temetőben, a két éve álló, gazzal benőtt kőkeresztnél emlékeztek az 1944-45-ben, több száz ártatlanul kivégzett zsablyai magyar emberre. A Himnusz eléneklése után a szervezőbizottság nevében Matuska Márton publicista, az 1944-45-ös vérengzések kutatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd Franjo Lulić, titeli plébános mondott imát.

A kegyeleti főhajtáson első alkalommal vett részt zsablyai elöljáró, Čedomir Božić, polgármester személyében, aki jelenlétével megerősítve hangsúlyozta: az együttélés lehetséges, és minden második világháborús ártatlan áldozat emléke előtt főt kell hajtanunk, és tovább kell lépnünk, hogy építsük a jobb jövőt.

Csodával határos módon élte túl a vérengzést + Videó

Sun, 02 Dec 2012 12:01:00 +0200

Emlékeztek azokra, akikért nem szólt a harang

Thu, 29 Nov 2012 12:01:00 +0200

Engesztelő szentmisét tartottak tegnap Budapesten, a Szent István-bazilikában az 1944–45-ös délvidéki áldozatok emlékére. A misét Kiss-Rigó László megyés püspök celebrálta Juhász Gábor vizafogói és Zélity Mihály bezdáni plébános segédletével. A délután folyamán a szervező, a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány kerekasztal-beszélgetést tartott Akikért nem szólt a harang címmel, amelyen a Vajdaságból a magyar fővárosba érkezett zarándokok is részt vettek.

A Délvidék címeres zászlaja a zarándoklat résztvevőivel és a zászlóanyákkal

"November 25-én a bazilikában és szerte a világon, ahol magyarok élnek, imádkozzunk együtt az ártatlanul elpusztítottakért, emlékezzünk meg a II. világháború minden délvidéki áldozatáról, és gondoljunk hálás szívvel azokra, akik a kisebbségi lét nehézségeit vállalva őrzik halottaink emlékét!" Ezzel a felhívással invitálta a megemlékezőket a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány a tegnapi rendezvényekre, amelyeken a magyarországi érdeklődőkön és közéleti személyiségeken kívül mintegy 200 vajdasági zarándok is részt vett. Az emlékmise keretében avatta fel Kiss-Rigó László megyés püspök a Délvidék címeres zászlóját, amely Kiss András és Pécsi L. Dániel adományaként készült a délvidéki magyarságnak. A zászlóanyai tisztséget a rendezvénysorozat egyik fővédnöke, Schmittné Makray Katalin, illetve a bezdáni Varga Mária vállalta.

Megemlékezés az 1944/1945-ben elveszett áldozatainkra

Thu, 29 Nov 2012 12:01:00 +0200

Szombaton délután két órakor tartják Zsablyán a megemlékezést az 1944–1945 folyamán likvidált ártatlan magyar áldozatokra. A helyszín- akárcsak a korábbi esztendőkben- ezúttal is az elhanyagolt katolikus temető egykori Kálvária-dombjánál lesz, ahol szerény kereszt utal a kegyeleti helyre. Az egybegyűltek imáját Franjo Lulić titeli katolikus plébános fogja vezetni.

Amint a szemtanúk közléséből tudjuk, a több száz lemészárolt zsablyai magyar áldozat legnagyobb részét a Kálváriához vezető keresztút stációi között ásott tömegsírokba ásták el. A németeket a járeki haláltáborba zárták, valamint a magyarok egy részét is.

Kereszt a csárda mögött

Sat, 24 Nov 2012 12:01:00 +0200

Amikor 1944. október 10-én Horgosra is bevonultak a szovjet csapatok és a partizánok, azonnal fosztogatni és tisztogatni kezdtek a faluban. Főleg férfiakat hurcoltak el otthonaikból, de négy nő is volt az áldozatok között- és ebben Horgos kirívó példa. Még arra sincs semmilyen irat, hogy legalább utólag bizonyítani akarták volna a nők bűnösségét- mint ahogyan a férfiakkal tették, koholt vádakat hozva fel ellenük.

Mint másutt, Horgoson is kegyetlenül megkínozták a foglyokat a gyűjtőhelyen: Dénes Arthur elmenekült paprikamalom-tulajdonos házának (a volt szövetkezet, ma a Horgosi Helyi Közösség székházának) a pincéjében.

Emlékhely Virág István horgosi plébánosnak

Fri, 23 Nov 2012 12:01:00 +0200

Vasárnap Horgoson a híveivel együtt ártatlanul kivégzett Virág István helybeli apátplébános emlékének állítanak emléket Semlyén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes fővédnökségével. A szentmise 10 órakor kezdődik a helyi Havas Boldogasszony római katolikus templomban, a misét dr. Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök celebrálja.

A szertartást követően az egyházközség templomkertjében folytatódik a kegyeletadás. Beszédet Forró Lajos történész, a Délvidék Kutatóközpont képviselője és Kávai Szabolcs tartományi képviselő mond, majd Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke és Nyilas Mihály magyarkanizsai polgármester osztja meg emlékező gondolatait a résztvevőkkel.

Megnyílt a megbékélés háza

Fri, 23 Nov 2012 12:01:00 +0200

A Vajdasági Kutató Központ, a Rákóczi Szövetség magyarkanizsai egyesülete és a magyarkanizsai önkormányzat közös szervezésében emlékházat avattak szerdán Martonoson a II. világháború martonosi áldozatainak emlékére abban a családi házban, ahonnan 1944-ben elhurcolták Forró Lajos történésznek, a Délvidék Kutató Központ képviselőjének nagyapját.

Az emlékház létesítését Magyarország Külügyminisztériuma támogatta, a rendezvény fővédnöke Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese volt.

– Nagyon örülök, hogy ismét egy új mérföldkőhöz érkeztünk a múlt feltárásában, s hogy az a ház, ahonnan a nagyapámat elvitték, visszakerült a család tulajdonába, és egy közösség számára olyan emlékházzá sikerült alakítani, amely okulásul szolgálhat. Fontosnak tartottam az is, hogy ne csak a mi, 1944/45-ben kivégzett áldozataink emléke kapjon helyet itt, hanem a második világháború összes áldozatának, a zsidó áldozatoknak, a kényszermunkára elhurcoltaknak emléke is, valamint a magyar katonák és a partizánok emléke. Egy ilyen gesztus után tudunk majd leülni beszélgetni, mert nem az hozza el a megbékélést, ha a homokba dugjuk a fejünket, hanem az, ha együtt emlékezünk meg az áldozatokról. Mert az ellenség addig ellenség, amíg fegyver van a kezében. Ha nincs, akkor már nem ellenség, és ha meghalt, akkor áldozat- mondta köszöntőjében Forró Lajos, aki minden segítőnek megköszönte a példás összefogást.

Idén is szólt a harang az 1944-45-ös áldozatok emlékére

Wed, 14 Nov 2012 12:01:00 +0200

Akikért 1944/45-ben nem szólt a harang

Mindazokért az ártatlan délvidéki magyar áldozatokért megkondult vasárnap a budapesti Szent István bazilika nagyharangja, akikről fél évszázadon át nem beszélhettünk. Az engesztelő szentmisét, amelynek szervezője immár tizenegyedik alkalommal a Keskenyúton, Délvidéki tragédiánk 1944/45 Alapítvány volt, Juhász Gábor Budapest-vizafogó-i és Zélity Mihály bezdáni plébános segédletével Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrálta. A bazilika megtelt hívőkkel, emlékezőkkel s azzal a mintegy 200 délvidéki zarándokkal, akik most főleg Bezdánból és Topolyáról érkeztek, de voltak mindenhonnan a Tisza mindkét partjáról. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Ékes Ilona és Gulyás Gergely országgyűlési képviselő, Becsey Zsolt volt EU parlamenti képviselő, a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója, Czakó Gábor Kossuth-díjas író, négy gyermekével s feleségével Kőszegi Zoltán országgyűlési képviselő, dabasi polgármester és sokan mások. Kövér László parlamenti elnököt, a rendezvény egyik fővédnökét Kelemen András elnöki főtanácsadó képviselte.. Jelen volt sok Magyarországon élő délvidéki is.

Moholon emlékhelyet avattak az 1944 novemberében kivégzett Varga Lajos plébános tiszteletére

Mon, 12 Nov 2012 12:01:00 +0200

A moholi Szent György katolikus templom kertjében vasárnap falubeliek és anyaországi vendégek jelenlétében felavatták és felszentelték az 1944-es mészárlásban vértanúságot szenvedett Varga Lajos plébános emlékére állított és domborművel díszített emlékhelyet. Magyarország Külügyminisztériumának támogatásával valósult meg az emlékmű felállítása, amelyet Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ képviselője és Simor Márton szobrászművész, a vértanú papot ábrázoló dombormű készítője leplezett le. Az emlékhelyet Nagy József zentai plébános, püspöki helynök szentelte fel Mester Dániel moholi plébános társaságában. A rendezvényre Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök-helyettesének fővédnökségével került sor a Délvidék Kutató Központ, a Rákóczi Szövetség Egyesület Magyarkanizsa és a magyarkanizsai önkormányzat szervezésében, a helybeliek közreműködésével.

Virág István apátplébános emlékére

Tue, 06 Nov 2012 12:01:00 +0200

Virág István apátplébános az 1944-es megtorlások egyik horgosi mártírja, akinek az emlékére ma szentmisét tartottak a helybeli Havas Boldogasszony katolikus templomban, és akinek a tiszteletére emlékhelyet avattak a templomkertben. Az alkalmi istentiszteleten egyházi főméltóságok és a politikum jeles képviselői- köztük Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke- a helybeliekkel együtt imádkoztak Virág István plébános lelki üdvéért.

Msgr. Dr. Pénzes János szabadkai megyéspüspök a vértanúra emlékezve elmondta, hogy 2007-ben Horvátországban megjelent Az 1944/45-ös áldozatok mártírologiája című, 1019 oldalas könyv, amely az itteni egyházközösség területéről 663 ártatlanul kivégzett nevét közi, köztük négy püspökét, papokét, szerzetesekét más egyházi személyekét. A szabadkai egyház- megyéből 12 vértanú pap neve szerepel a kiadványban.

Megemlékezés Csurogon

Wed, 31 Oct 2012 12:01:00 +0200

Mementó Petrányi Ferenc apátplébános emlékére

Tue, 30 Oct 2012 12:01:00 +0200

Óbecsén a belvárosi templomkertben tegnap délelőtt felavatták a Petrányi Ferenc apátplébános emlékére felállított domborművet. Petrányi Ferenc 1918-ban került az óbecsei belvárosi plébániára, és 1944. október 9-én az elsők között hurcolták el onnan- a bűne állítólag az volt, hogy 1941-ben beszédet mondott a magyar katonáknak. A 65 éves apátplébánost több napos kínzás után kíméletlenül agyonverték, majd teljes titoktartás mellett eltemették. Ekkoriban több mint harminc katolikus pap lett a véres bosszú áldozata.

Halottak napi zarándoklatok a délvidéki tömegsírokhoz

Fri, 26 Oct 2012 12:01:00 +0200

A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány idén is megrendezte a halottak napi zarándoklatokat.

november 1. Csurog, Újvidék, Temerin

https://www.youtube.com/watch?v=yj8Ohj9FjhE&feature=autoplay&list=UUVCDv9ysqB0H1iGAwPERCEw&playnext=1

november 3. Verbász, Bezdán

https://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/verb%C3%A1szi-megeml%C3%A9kez%C3%A9s_351142.html

https://www.youtube.com/watch?v=bsBBo1ZgaSE&feature=plcp

https://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=744533&pid=566188

Megemlékezések Vajdaság szerte

https://www.youtube.com/watch?v=GRZrU_DSiS0&feature=relmfu

Kegyelatadás Bezdánban

Fri, 26 Oct 2012 12:01:00 +0200

Kegyeletadás Verbászon

Fri, 26 Oct 2012 12:01:00 +0200

Keresztállítással és koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak Verbászon az 1944/45-ben meggyilkolt németek és magyarok tömegsírjánál. A megemlékezést a budapesti Keskenyúton Alapítvány és a Német Népi Szövetség kezdeményezte.

Kiss Antal a brüsszeli HUNINEU iroda vezető mondott ünnepi beszédet, Weiss Rudolf és Matuska Márton emlékeztek az 68 évvel ezelőtt történt eseményekre

https://www.youtube.com/watch?v=bsBBo1ZgaSE

https://www.youtube.com/watch?feature=endscreen&v=vu0q0MNlSzA&NR=1

Megemlékezés Péterrévén

Wed, 17 Oct 2012 12:01:00 +0200

A péterrévei Falunkért Ifjúsági Csoport tisztelettel meghívja Önt, hogy csatlakozzon hozzánk október 20-án, 15:00 órakor az 1944/45-ös délvidéki vérengzések 68. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésre és főhajtásra.

A rendezvényen felidézzük a túlélők és a hozzátartozók visszaemlékezéseit, valamint elhelyezzük az emlékezés virágait az áldozatok emlékére állított kopjafa tövében, majd mécseseket gyújtunk Takács Ferenc vértanú plébánosunk sírhelyénél.

A gyülekező helyszíne, a péterrévei temető ravatalozója.

Szabó Attila, a Falunkért Ifjúsági Csoport elnöke

Megemlékezés Temerinben

Wed, 17 Oct 2012 12:01:00 +0200

A Nyugati Temetőben, a nagy tömegsírnál, emlékezünk a második világháború végén és a béke első hónapjaiban ártatlanul lemészárolt áldozatainkra.

Megemlékezés Újvidéken, Temerinben, Járeken

Wed, 17 Oct 2012 12:01:00 +0200

Megemlékezések

Wed, 17 Oct 2012 12:01:00 +0200

1944/45-ös megemlékezések helyszínei és időpontjai:

**Csurogon

Október 28-án a Sintérgödörnél 15,00 órakor.

Adorjánon ****Október 31-én a Katolikus temetőben 14,00 órakor **

**Horgoson **

**November 1-én, **

**14,00 órakor szentmise **

**14,45 megemlékezés az áldozatok tiszteletére állított emlékműnél a horgosi temetőben. **

**Újvidéken **

**November 1-én, 14,30 órakor koszorúzás a Katonatemetőben **

**Moholon **

**November 1-én a Katolikus temetőben, 14,00 órakor **

**Temerinben **

Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Lágerek világa

Fri, 14 Sep 2012 12:01:00 +0200

Csorba Béla író, kutató Temerin

Teleki Júlia a csurogi tábor túlélője, helytörténeti kutató

Ternovácz István újságíró, a Kossuth Rádió és az Újvidéki Rádió munkatársa

beszélgetést vezeti Bank Barbara és Hantó Zsuzsa történész

A rendezvényt támogatja Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány

Velünk élő történelem

Tue, 11 Sep 2012 12:01:00 +0200

17:00 - Köszöntőt mond Mokos Balázs, a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium titkára

17:05 - dr. Kaposi Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem gazdaságtörténésze beszél a délvidéki vérengzések gazdasági következményeiről, hátteréről

17:25 - Stella Szonja történész előadása

17:55 - Teleki Júlia írónő előadása

Szabó Dénes mártír plébánosért szóltak a harangok

Sat, 01 Sep 2012 12:01:00 +0200

Werner Mihály martonosi apátplébános emlékhelyének avatása

Wed, 27 Jun 2012 12:01:00 +0200

Egy pincébe zárva verték és kínozták az apátot

Méltó emléket kell állítani a magyarság mártírjainak- jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden az észak-bácskai Martonoson az 1944-ben meggyilkolt Werner Mihály apátplébános emlékhelyének felavatásakor.

Dokumentálni kell a magyarság kálváriáját, üldöztetését, a Délvidéken legyilkolt vagy a Duna-deltába hurcolt magyarok történetét, bemutatni a szülőföldjükről elüldözött felvidéki, a málenkij robotra elvitt kárpátaljai magyarság sorsát- mondta a politikus.

A Budapesten létrehozandó "magyar Jad Vasem Intézet" feladata lenne emléket állítani azoknak a szerbeknek, románoknak, szlovákoknak is, akik az üldöztetés idején segítő kezet nyújtottak a magyaroknak- közölte a miniszterelnök-helyettes. Az anyaország másik feladata a lehetőségekhez képest orvosolni a trianoni traumát, a kulturálisan amúgy is egységes magyarság közjogi újraegyesítésével- hangsúlyozta Semjén.

Megemlékezés Verbászon

Sun, 15 Apr 2012 12:01:00 +0200

2012.03.31. Verbász

A vajdasági Verbászon a hétvégén első ízben emlékeztek meg a kommunista partizánok által 1944 őszén legyilkolt mintegy ezer ártatlan német és magyar áldozatról. A gyászolók engedély híján mind a mai napig nem állíthattak fel keresztet a tömegsírok mellett, és a szombati megemlékezés sem teljesen úgy alakult, ahogy azt a szervezők szerették volna.

Megemlékezés Verbászon

Wed, 04 Apr 2012 12:01:00 +0200

Zarándokút a Szabó Dénes tóthfalusi mártír plébános emlékére

Wed, 04 Apr 2012 12:01:00 +0200

**1. nap**
Indulás Budapestről a reggel órákban. Zombori városnézés (fő tér, sétálóutca, vármegyeháza). Szentmise a zombori Szent István templomban, az 1944-es mártírok emlékére. Bajmokon megtekintjük a helyi áldozatok emlékhelyét az akácfák alatt. Szabadkán városnézés (sétálóutca, mézeskalácsház, kaptáros ház, városháza), majd megkoszorúzzuk délvidék legnagyobb 1944-es emlékművét, a Zentai úti temetőben 7000 ártatlan magyarnak állított emlékhelyen. Vacsora, szállás Tóthfaluban.2. nap

Egész napos program Tóthfaluban, szentmise, szoboravatás, kulturális programok. Vacsora, szállás Tóthfaluban.3. nap

Reggeli után Csúrogra látogatunk ahol a falu teljes magyar lakosságát megsemmisítették a templommal együtt. A kivégzések színhelyén tábori szentmisén emlékezünk meg a mártírokról. Újvidéken városnézés (sétálóutca, fő tér, Mária neve templom, Péterváradi vár), majd a Futoki úti temetőben emlékezünk meg az áldozatokról. Indulás vissza Budapestre, érkezés az esti órákban.
Utazás: Légkondícionált, összkomfortos különbusszal.
**Szállás: **Tóthfaluba falusi turizmus keretein belül, illetve a tóthfalusi kollégium 2 ágyas, fürdőszobás szobáiban. Egyágyas szoba felár (8000ft)!
Ellátás: félpanzió (bőséges reggeli, vacsora) .
**Étkezés: ** a szállásadóknál történik. Az étel a tájra jellemző ízekkel készül.
**Érkezés: **április 29, vasárnap az esti órákban
Utasbiztosítás: egyénileg!
**Ár: 29500ft/fő, + belépőkre 10 euró **
Zárt csoportoknak igény szerinti útvonal tervezés + külön kedvezmények!

Megemlékezés Verbászon

Fri, 30 Mar 2012 12:01:00 +0200

Verbászon az átlagosnál sokkal több áldozat esett. A német lakosság az atrocitások következtében szinte nyomtalanul eltűnt, a magyarok száma pedig erősen megcsappant. A hiányzóknak egy része a helyi tömegsírok egyikében nyugszik, elsősorban a magyarok, a többiek, főleg a németek a bácskai haláltáborok valamelyikében veszett el.

A rendelkezésre álló adatok főleg korabeli tanútól származnak. Elsőnek nyilatkozott 1998-ban néhai Domokos Ferencné Maksa Anna, akkor 87 éves magányos asszony. Ő mindössze 56 áldozatnak a nevét tudta emlékezetéből felidézni. Közlésében főleg a vérengzés lezajlását ábrázolta, és a temetőben megmutatta, hol van a legnagyobb tömegsír. Erről korabeli rajz is készült. Másik adatközlő és egyben adatgyűjtő a Zágrábban élő, verbászi születésű Dr. Horváth László egyetemi tanár. A németek adatai szerint eddig azt tudni, hogy a partizánok érkezésekor azonnal kivégeztek 128 személyt, a haláltáborokban pedig elveszett 668. A tartományi levéltári adatok szerint a likvidáltak száma 131, ebből 93 magyar, 38 német. Még 1992-ben jelentkezett Sopronból a szintén verbászi születésű (1912) Lotz Tibor evangélikus lelkész, ő is leírta a vérengzés kurta történetét, és felsorolta 103 áldozat adatait.

A kommunizmus áldozataira emlékeztek Jászapátin

Sun, 26 Feb 2012 12:01:00 +0200

Gusztony András, Temerin polgármestere, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnöke részt vett a magyarországi testvérváros, Jászapáti önkormányzata által szervezett rendezvényen, amelynek keretében a kommunizmus áldozataira emlékeztek. Az általa vezetett temerini küldöttség Pócs János fideszes polgármester meghívására látogatott a főként jászok által lakott észak-alföldi településre, ahol nagyjából ugyanannyi magyar él, mint Temerinben.

Az alkalmi szentmisét követően a Makovecz Imre által épített impozáns művelődési házban zajló megemlékezés egyik ünnepi szónokaként Gusztony András személyes hangvételű beszédében elmondta, hogy évtizedeken át irigyelte barátait, akiknek volt nagyapjuk. Ő egyiket sem ismerhette meg, mert a kommunista partizánok a második világháború végén mindkét nagyapját kivégezték. Apai nagyapja bűne csupán az volt, hogy magyar állami szolgálatban dolgozott. Ő őrizte a zsablyai község bikáit és kanjait. Miután a családfőt likvidálták, a nagyanyját öt pici gyerekkel a járeki haláltáborba hajtották, melynek poklában hat és fél ezer ember halt meg. A család szerencsére túlélte a meghurcoltatást. Mint mondta, nem lehetett véletlen, hogy édesapja keserű fiatalkori élményei után olyan asszonyt vett el feleségül, akinek szintén kivégezték az apját. Anyai nagyapjának azért kellett meghalnia, mert kiváló labdarúgóként magyar állami kitüntetésben részesült, ami abban az időben főbenjáró bűnnek számított. Ezzel a tragédiák sorozata a temerini polgármester tágabb családjában nem ért véget. A feleségének is mindkét nagyapját kivégezték, akik földművesek voltak és némi kis vagyonnal rendelkeztek, amit a kommunisták elvettek túlük. Miután Gusztony András a nyolcvanas években az újvidéki jogi karon egy négyszázas generációból kiváló átlaggal negyedikként befejezte a tanulmányait, szülővárosában azért nem helyezkedhetett el, mert a hivatalos magyarázat szerint öregapjai "háborús bűnösök" voltak. Mint mondta, generációk sorsát pecsételte meg a kommunizmus Szerbiában is. Nagyon sok, az övéhez hasonló magyar, szerb és német család él a balkáni országban is. Ma - amikor már neki is van unokája - érzi igazán, mit kaphatott volna az élettől, ha megismerhette volna a nagyapjait. A temerini polgármester rámutatott arra is, hogy most van folyamatban egy nevetséges kártalanítási eljárás, melynek során a kivégezettekre és hozzátartozóikra továbbra is kollektív bűnösként tekintenek. Európa szégyene, hogy ezt megengedte- hangsúlyozta Gusztony András. Beszédét azzal fejezte be, hogy megbocsájtani lehet, de felejteni sosem.

Megemlékezés a délvidéki népirtásról

Sun, 29 Jan 2012 12:01:00 +0200

szombaton a második világháború végén a délvidéki magyarság ellen elkövetett atrocitásokról szóló megemlékezésre. A rendezvény 15.20-kor kezdődik, amikor dr. Zakar Péter történész, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke megnyitja a Népirtás a Délvidéken című kiállítást.

Ezután emlékező gondolatokat mond Mojzes Antal bajmoki helytörténész, és Forró Lajos Szegeden élő magyarkanizsai történész. Dobák Lászlóné és Teleki Júlia köszöntőbeszédei után filmvetítésre kerül sor, fellép Vesztergám Miklós tárogatós muzsikával, valamint a Kormorán együttes két szólistája, Fehér Nóra és Vadkerti Imre. A megemlékezés koszorúzással zárul a kopjafánál, ahol Bogdán József törökkanizsai plébános mond imát. Mint ismeretes 67 évvel ezelőtt, 1945. január 23-án a csurogi magyarság kitelepítésével, és a járeki koncentrációs táborba való hurcolásukkal kezdődött a Sajkás-vidék jugoszláv partizánok általi magyartalanítása. Szegeden már évek óta, január végén megemlékezéseket tartanak az akkori történésekről. A rendezvény fővédnökei, dr. Schmitt Pál magyar államfő, dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és dr. Kövér László házelnök

„Veritas vos liberabit”

Mon, 23 Jan 2012 12:01:00 +0200

Tisztelt Emlékező Közösség !

Tisztelt Mitrovic Alelnök úr, Sahovic Nagykövet úr !

Hölgyeim és Uraim !

A délvidéki magyarok mártíriumára emlékezve nehéz politikusként szólni.

Azért nehéz, mert a politikától, a magyar és szerb politikusoktól már régen nem szavakat, hanem tetteket várnak azok , akik évtizedek óta hiába kérik, hogy legyilkolt családtagjaik, rokonaik, nemzettársaik végtisztességet kapjanak.

Délvidék magyarsága és a velük együttérző minden magyar ember a nagyvilágban azt várja, hogy az 1944-45-ben történt magyarok elleni genocídium bűne ne teljesedjen be.

Csurogiak lágerbe hurcolásának napja 1945. január 23.

Mon, 23 Jan 2012 12:01:00 +0200

Megemlékezések Magyarkanizsa községben

Tue, 20 Dec 2011 12:01:00 +0200

Adorján, október 31.

14 óra Megemlékezés - beszédet mondott Forró Lajos, történész.

Helyszín az adorjáni temető.

Horgos, november 1.

14,00 Szentmise,

1Megemlékezés az áldozatok tiszteletére állított emlékműnél, beszédet mondott Forró Lajos, történész és Pósa Károly, a Rákóczi Szövetség magyarkanizsai szervezetének elnöke. Pekla József magyarkanizsai költő szavalta el alkalmi versét.

Helyszín a horgosi temető.

Martonos, november 1.

15,30 óra Szentmise a temetői kápolnában

16,00 Megemlékezés, beszédet mondott Forró Lajos, történész.

Helyszín a martonosi temető.

„Akikért nem szólt a harang” ünnepi szentmise a II. világháború délvidéki áldozatainak emlékére

Tue, 29 Nov 2011 12:01:00 +0200

Délvidéki Magyar Golgota 1944-45 Országos megemlékezés sorozat keretében megtartott szent misét mély átérzéssel Kálmán Peregrin ferences szerzetes celebrálta, dr. Juhász Gábor vizafogói plébános koncelebrált. Közreműködött Hunyadi Gábor kántor és az újvidéki Kapisztrán kórus. Az állami és társadalmi életet többen képviselték: Schmittné Makray Katalin asszony, Ékes Ilona országgyűlési képviselő, dr Becsey Zsolt, miniszterelnöki tanácsadó és mások. Délvidékről több mint kétszáz zarándok érkezett, köztük Ágoston András a VMDP elnöke. A zarándokokat a misét követően, az Aranytíz Kultúrház látta vendégül. Az agapén Schmittné Makray Katalin asszony köszöntötte a résztvevőket. A kötetlen beszélgetést követően Pirityiné Szabó Judit a KIM Nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője megnyitotta a filmvetítést, ahol levetítették a témában készült első dokumentumfilm rövidített változatát. Siflis Zoltán rendező, az MNT tagja beszélt a film elkészítésének körülményeiről.

„Az igazság szabaddá tesz titeket…”

Mon, 28 Nov 2011 12:01:00 +0200

Magyarország mindent megtett annak érdekében, hogy a nemzet idén méltóképpen emlékezhessen meg a délvidéki nemzetrész 1944-45-ös veszteségeiről. Tartalmasabb, és az ártatlanul kivégzettekhez méltóbb programot lehetetlen lett volna összeállítani. A háromnapos anyaországi megemlékezés-sorozat csúcspontja a Magyar Országgyűlés felsőházi termében zajló pénteki emlékünnepség volt. A rendezvény fővédnöke Kövér László parlamenti elnök, a megemlékezés első szónokaként világossá tette, hogy "a délvidéki magyarok tízezrei ellen elkövetett kommunista népirtás bűn volt, ennek kimondásához nem szükséges semmi más, csak józan ész és keresztény erkölcs". Rámutatott, hogy a délvidéki magyarok mártíriumára emlékezve nehéz politikusként szólni, mert a politikától, a magyar és szerb politikusoktól már régen nem szavakat, hanem tetteket várnak azok, akik évtizedek óta hiába kérik, hogy legyilkolt családtagjaik, rokonaik, nemzettársaik végtisztességet kaphassanak. A magyar törvényhozás elnöke a jobbján ülő Branimir Mitrović vajdasági parlamenti alelnökhöz és Dejan Šahovićhoz, Szerbia budapesti nagykövetéhez fordulva azt kérte, tolmácsolják a felelős szerb politikai osztálynak, hogy nincs teljes értékű szerb-magyar jövő az 1944-45-ben ártatlanul lemészárolt délvidéki magyaroknak nyújtott végtisztesség nélkül. Azt javasolta, Délvidékén jövőre közösen helyezzék el egy olyan emlékmű alapkövét, "amellyel kifejezik, hogy szerbek és magyarok az egymás sérelmére elkövetett bűnökkel nem élnek együtt, nem hagyjuk, hogy ezek a bűnök lelkünket és jövőnket, gyermekeink jövőjét megmérgezzék". Azt is kérte,"tolmácsolják a szerb társadalomnak üzenetünket", hogy a szerb nemzet nem a magyar fájdalom elutasításával, hanem ezen fájdalom megértésével válhat erősebbé. Az Országgyűlés elnöke beszéde végén II. János Pál pápa szavait idézte: "az igazság szabaddá tesz titeket", majd úgy fogalmazott: "szabad jövőt Szerbiának, szabad jövőt Magyarországnak, végtisztességet az áldozatoknak, és lelki békét mindannyiunknak, csak ezt kívánjuk".

Békében, háborúban összefont életek

Mon, 28 Nov 2011 12:01:00 +0200

Először mutattak be Újvidéken engesztelő szent misét az 1944-es megtorlások ártatlan áldozatainak emlékére az elmúlt vasárnap (november 27-én) a Szent-Rókus templomban. Az adventi idő lehetőségeiről, a kiengesztelődéshez, a bocsánatkéréshez vezető útról is beszélt Hornyák András plébános. Dr. Ózer Ágnes történész a megemlékezésében kiemelte: "attól a tragikus ősztől majdnem 7 évtized választ el bennünket, s ebből kettő múlt el azóta, amióta vajdasági magyarság először félénken majd mind bátrabban kinyilvánította gyászát, és ma is jogot formál arra, hogy a ma még meg nem állapított számú áldozatról megemlékezzen. Emlékezni kell, de most már úgy, hogy az ne a bosszúvágytól, sem pedig a túlzott érzelmektől legyen fűtött. Ma már eljött a hitelesség ideje, amikor már nem csak az emlékezetre, hanem biztos írásos források adataira támaszkodva állíthatjuk, hogy 1944 októberében és novemberében ártatlan áldozatokkal fizettük meg a ''''szabadság'''' árát. Ez a megfizetett ár pedig arra jogosít fel bennünket, hogy ott emlékezzünk, ahol elődeink, hozzátartozóink eltűntek, ahol nyomuk veszett. A hiteles helyen való emlékezés az nem csak jog, hanem az utódok kötelessége is.

Délvidéki Magyar Golgota: elismerés a délvidéki magyarirtás kutatóinak

Mon, 28 Nov 2011 12:01:00 +0200

A Magyar Országgyűlés felsőházi termében megtartott péntek délutáni tanácskozás keretében kitüntetést vehettek át azok, akik tényfeltáró munkájukkal sokat tettek annak érdekében, hogy közel hetven év távlatából végre lehulljon a lepel az oly sokáig titkolt 1944-45-ös vajdasági magyarirtásról.

A Kárpát-medencében működő Magyar Asszonyok Érdekszövetsége által alapított Arany Búzaszem díjat Schmittné Makray Katalin, a magyar államfő felesége adta át Cseresnyésné Kiss Magdolnának, a Keskenyúton Délvidék 1944-45 Alapítvány képviselőjének és Teleki Júliának, a téma vajdasági kutatójának. A kitüntetést minden évben Szent Erzsébet napján egy olyan magyarországi és egy határon túli nőnek ítélik oda, aki példaadóan áldozatot hozott a közösségért, a nemzetért. Az Arany Búzaszem díjat 2008-ban hozták létre.

Magyarok keresztje a dögtemetőben Szerbia a kapuk előtt

Mon, 28 Nov 2011 12:01:00 +0200

**Emlékezni megyünk, ártatlan helybéli magyarok (és németek) ezreinek 1944-es lemészárlására. Meg arra, ami azóta történt. A 67 éve tartó, a délszláv hatalom által gerjesztett gyűlöletre, a kollektív bűnösség elve alapján törvényerőre emelt megaláztatásra, a másodrendű állampolgári létből fakadó sérelmekre. Azokra a suttogva elbeszélt rémtörténetekre, amelyeknek már a puszta felemlegetését is akadályozni igyekszik az európai népek családjába kívánkozó szerbség. Vagy legyünk pontosabbak! E balkáni nép politikai vezető rétege, amely mindmáig a maga által kreált "romantikus partizánhős" és Tito-kultusz fogja. E dogmává merevedett hazug mítosz csapdájába ugyanaz a tehetetlenségi erő zárja, mint amely a benesi örökségtől szabadulni képtelen csehszlovák utódállamokat. **

„Délvidéki Magyar Golgota 1944-45” Országos Megemlékezés

Tue, 15 Nov 2011 12:01:00 +0200

Tisztelettel meghívjuk Önt, munkatársait és családtagjait

a kommunista vérengzés délvidéki magyar áldozatai előtt tisztelgő******"Délvidéki Magyar Golgota 1944-45"

országos megemlékezésre** A rendezvényekre 2011. november 25-27-én kerül sor a mellékelt program szerint.

Kérem, hogy részvételéről (részvételükről) 2011. november 23-ig szíveskedjen visszajelezni a következő internetes felületen:

https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dGtPLWU4WDBMZm9ZeWRzTGpISnZUaFE6MQ

Jelezzük, hogy a Parlamenti megemlékezésen való részvételre csak az internetes felületen történt előzetes regisztráció alapján van lehetőség.

A beléptetés az Országház VII. és XII. kapuján keresztül történik majd. Tisztelettel:

Gyászmise és gyertyás felvonulás Zentán

Tue, 08 Nov 2011 12:01:00 +0200

November 9-én 17 órától gyászmisével és gyertyás felvonulással emlékeznek meg Zentán az 1944 őszén a városban elkövetett magyarellenes atrocitások áldozatairól. A Szent István-templomban megtartandó szentmise után az emlékező gyülekezet a Szent István-templomtól a Tisza-hídnál elhelyezett emlékkopjafához vonul. Az ártatlan áldozatok nevének felolvasását követően alkalmi műsor és kegyeletadó koszorúzás következik. A megemlékezés szónoka Širková Anikó polgármester asszony és Rácz Szabó László, Zenta község képviselő-testületének elnöke lesznek.

Mint ismeretes, a rendszerváltozást követő hónapokban Zentán is véres bosszút álltak a magyar lakosságon, bírósági eljárás és ítélet nélkül csaknem száz egyént fosztottak meg életétől. "Meglehet, nem volt mindegyikük teljesen ártatlan, ám ez per útján nem nyert bizonyítást. Márpedig alapvető jogszabály, hogy amíg a bűnösség nem bizonyított, addig a gyanúsítottat ártatlannak kell tekinteni. Itt egyetlen gyanúsítottnak a bűnössége sem nyert bizonyítást, s ha egyiknek-másiknak volt is bűne, az semmiképpen sem volt akkora, amiért halálbüntetést lehetett volna kiróni. A kivégzések tehát közönséges gyilkosságok voltak, elszenvedőik pedig áldozatoknak tekinthetők. A cél a harácsoláson túl a magyar lakosság megfélemlítése, ami teljes mértékben sikerült is..."- olvasható egyebek mellett Szloboda Jánosnak a témával foglalkozó Zentán történt ’44-ben című művében, amely a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság gondozásában látott napvilágot.

„Lelkünk hideg görcsben”

Mon, 07 Nov 2011 12:01:00 +0200

Szerda délután a Zentai úti temető 44-es parcelláján a Vergődő madár emlékműnél emlékeztek meg az 1944-es ártatlanul kivégzett áldozatokról. Az áldozatok hozzátartozóin és a kegyeleti bizottságon kívül a szabadkai önkormányzat, több magyar és egyéb párt, vallási közösségek, civil szervezetek is képviseltették magukat. Az emlékezés koszorúját elhelyezte többek között Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke, dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Korsós Tamás magyar főkonzul, Pásztor István, a VMSZ elnöke, a szabadkai önkormányzat, a Horvát Nemzeti Tanács, a Demokrata Párt, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége, a VMDP, a VMMSZ, a szabadkai Zsidó Hitközség, az Evangélikus Keresztény Egyház és mások.
Az egybegyűlteket Némedi Imre műsorvezető magyarul, horvátul, szerbül és németül is köszöntötte, és visszaidézte az 1944 őszén és 1945 tavaszán lezajlott eseményeket.
Az ökumenikus istentisztelet után **dr. Sepsey Csaba**, a városi képviselő-testület alelnöke mondott beszédet.
– Immár huszonkettedszer jöhettünk ide háborítatlanul fejet hajtani, elhelyezni néhány szál virágot, emlékezni. 1944 ősze volt a leggyászosabb, a legvéresebb időszak Szabadka város történelmében, olyannyira, hogy a szívünket, lelkünket még mindig hideg görcsben tartja. Két évvel ezelőtt Szerbia és Magyarország köztársasági elnökei megállapodásának alapján megindulhatott a feltárás, azonban a mai napig nem érezzük annak eredményét. Nem beszélve most a vagyon-visszaszármaztatási huzavonákról. Mi évről évre bizonyítjuk, hajlunk a megbékélésre, de azt is kiemeljük, hogy követeléseinkből nem engedünk. Várjuk, hogy a másik oldalon ne az eddigiekhez hasonló, a felelősséget elmismásoló, politikai dominanciára törekvő viselkedés, hanem az őszinte, a megbékélést célzó politikai akarat legyen látható. Megbékélés csak a közös múltunk sötét pontjainak kölcsönös vállalása eredményeként jöhet létre. Továbbra is úgy érezzük, hogy végső ideje egy hivatalos nyilatkozatnak és egy bocsánatkérésnek. Csak akkor jöhet el a lelkek békessége- hangsúlyozta Sepsey.
A világháború Szabadka községben hétezernél is több áldozatot követelt. A kivégzettek több nemzetiséghez tartoztak, mintegy 2000 zsidó, 1600 magyar, 1300 szerb, 1300 bunyevác, illetve horvát, 600 német, 150 montenegrói és 50 egyéb nemzetiségű vált a háború áldozatává a bosszú napjaiban. Szabadka környékéről 18 helységből hurcolták el ezeket az embereket. Az ártatlanul kivégzettek neveinek gyűjtése több évig folyt, így lett belőlük 852, amely nevek a parcellán elhelyezett márványtáblákra kerültek.
Az alkalmi ünnepség zárómomentuma a koszorúzás volt. Mintegy húsz politikai, társadalmi és művelődési egyesület által elhelyezett koszorúk mellett a hozzátartozók és a megjelentek helyezték el virágaikat, és gyújtottak gyertyát az áldozatok emlékére.

Ünnepélyes szentmise az újvidéki ferences vértanúk emlékére

Sun, 06 Nov 2011 12:01:00 +0200

November 4-én az újvidéki Kapisztrán Szent János ferences templomban ünnepélyes szentmise keretében emlékeztek meg két újvidéki ferences vértanú, Körösztös Krizosztom (Pécs, 19o9 - Újvidék, 1944) és Kovács Kristóf (Jászberény 1914- Újvidék 1944) vártanú haláláról és imádkoztak boldoggá avatási ügyük sikeréért.

A 16 órakor megkezdődött ünnepség elején Kálmán Peregrin ferences, a boldoggá avatási ügy viceposztulátora és a mátraverebélyi Szentkút őre méltatta a két vértanút kiemelve, hogy ők "nemcsak a fogalom általános értelmében, hanem katolikus a értelmezés szerint is vértanúk. Vagyis azok, akiket nem csupán vagy elsősorban nemzeti hovatartozásuk, hanem papságuk miatt, az egyház iránti gyűlöletből öltek meg, aminek lehetőségével tudatosan számoltak, és ezt úgy fogadták, mint Krisztus a keresztet: értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért felajánlva."

Temerin, Csurog, Újvidék

Sat, 05 Nov 2011 12:01:00 +0200

Délvidéki körútja során elsőként az 1944-45-ben kivégzett temerini magyarok tömegsírjánál rótta le kegyeletét a Budapestről Szerbiába érkezett zarándokcsoport. A Nyugati temetőben található közös sírnál Csorba Béla, a VMDP körzeti szervezetének elnöke tartott alkalmi történelemórát az 1944-es eseményekről. Az idelátogatók nevében Ékes Ilona, a Fidesz országgyűlési képviselője helyezte el dél-bácskai magyar többségű településen halálra kínzott és kivégzett, valamint a járeki haláltáborban meghalt, 272 temerini áldozat nevét tartalmazó új emléktábláknál a kegyelet koszorúját. A csoportban magánszemélyként ott volt Becsey Zsolt miniszterelnöki megbízott, Zétényi Zsolt ügyvéd, volt országgyűlési képviselő és mások. A zarándokok ezt követően részt vettek a csurogi magyarok vesztőhelyénél tartandó megemlékezésen, majd Újvidékre utaztak, ahol jelen voltak a székvárosi magyarok által a Futaki úti katolikus temetőben, a megcsonkított turulmadár emlékműnél szervezett gyászünnepségen.

Matuska Márton: Újvidéki ’44-es adósság

Wed, 02 Nov 2011 12:01:00 +0200

Újvidék magyarsága az idén 22. alkalommal tartott megemlékezést az 1944–1945 folyamán a város területén likvidált ártatlan magyarokról. Ezúttal a szokásosnál is nagyobb tömeg vett rajta részt, s képviseltette magát mind az öt politikai pártunk. Branislav Mitrovićnak, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza alelnökének jelenléte azt igazolja, hogy a tartomány irányítói számára sem mindegy, milyen körülmények között zajlik le a gyászszertartás. Becsey Zsolt magyar miniszterelnöki tanácsadó jelenléte azt tanúsítja, hogy a magyar kormányfő is számon tartja, hogyan ápoljuk a tartományi székvárosban az áldozatok emlékét. Sajnos, még mindig méltatlan körülmények között: a nemrég elhunyt Makovecz Imre által tervezett megfelelő emléktorony megépítése még várat magára. A megemlékezők népes táborából két fontos személy hiányzott: Újvidék város és Szerbia fővárosának küldötte. A méltó megemlékezésről, a megbékélést jelzőről pedig ők nem maradhatnak el.

Ternovácz István: Térdepelve nem kívánjuk a megbékélést. Erre csak egyenes gerinccel vagyunk hajlandók. Ezzel tartozunk halottainknak!

Wed, 02 Nov 2011 12:01:00 +0200

Tisztelt Emlékező Gyülekezet!

Utánaszámoltam. 1944. október 27-e óta, amikor a faluban megkezdődött a temerini magyaroknak és részben németeknek a kommunista titkosrendőrség, az OZNA által irányított tömeges gyilkolása, 27 nap híján 25 ezer nap múlt el. Nem kis idő. Ötven éven át csak suttogva lehetett beszélni a történtekről. Miközben a Dél-Bácskában 1942-ben történt razzia körülményeit feltárták, a Magyarország által kiszolgáltatott főbűnösöket rég kivégezték, addig a magyarok és a németek kálváriájáról hallgatni voltunk kénytelenek. A nyolcvanas években a férjük, édesapjuk tömegsírját lebetonoztatni merészelő temerini asszonyokat a rendőrség arra próbálta meg rávenni, hogy írjanak alá egy nyilatkozatot, miszerint "likvidált fasiszták" sírját öntették le betonnal. Jó kis pert akaszthattak volna a nyakukba, ha kötélnek állnak. A rendőrség módszerén nem kell csodálkozni, hiszen akkoriban, még a nyolcvanas években is, ilyen idők járták, pedig Titó már halott volt. Nem engedték az ártatlanul kivégzett emlékét ápolni. Féltek az igazságtól. Ezek voltak azok az idők, amikor a szép emlékű, mindkét szemére vak Varga József harmonikást - ahogy mindannyian ismertük Vak Jóskát - azért vitték be a temerini rendőrállomásra és verték meg, mert egy zártkörű mulatságon el mert muzsikálni egy magyar érzelmet ébresztő dalt. Az elmondottak fényében talán érthető, milyen élmény volt a történelmi VMDK néhány helybéli aktivistájának az életében az a pillanat, amikor először a Vajdaságban, 1990. október 27-én, az 1944-es temerini tömegmészárlás kezdetének a 46-ik évfordulóján ide jöttek és megkoszorúztak egy magyar tömegsírt. Ezt a tömegsírt, amely mellett most állunk. Részben ugyanezek az emberek, néhány évvel később, ekkor már a Vajdasági Magyar Demokrata Párt politikai háttértámogatásával, nyakukba vették a falut. Házról házra járva gyűjtötték az áldozatok adatait. Ennek eredményeként született meg 2001-ben a Temerini Razzia c., közel 300 oldalas monográfia, melyhez hasonló alapossággal megírt helytörténeti munka a témakörben máig nem készült a Vajdaságban.

Varnyú Ilona: Mártírokról beszélünk, olyanokról, akiket a bosszú gyötört halálra.

Wed, 02 Nov 2011 12:01:00 +0200

Tisztelt Emlékezők!

Ennél az ácsolt emlékműnél azokra az óbecsei emberekre emlékezünk, akiket 1944/1945-ben a partizánok és néhány helybéli gyilkoltak meg. Az 1944-1945-ös magyarellenes megtorlásoknak 200-250 óbecsei áldozata van. A rémtettekről 45 évig hallgatni kellett. A hallgatás falát a történészek kutatásai és a történelmi VMDK kezdeményezései bontották és törték át. Halotti anyakönyvek és a holttá nyilvánítási végzések adataiból kezdték el a kutatásaikat és nevezték meg a mártírokat.

Mártírokról beszélünk, olyanokról, akiket a bosszú gyötört halálra.

Kereskedés az emlékezésre való joggal? Magyar és német nyelvű megemlékezés Járekon

Sat, 29 Oct 2011 12:01:00 +0200

Járekon, az egykor haláltáborként működő település keleti részén, a tömegsírok tőszomszédságában, egy lucernatáblán, Szungyi László temerini esperes atya magyar és német nyelvű egyházi szertartás keretében késő délelőtt megszentelte az 1944 és 1946 között működött haláltábor hat és félezer nevén nevezett áldozatának az emlékére állított feszületet. Az áldozatok száma kutatók szerint ennél vélhetően még nagyobb volt, de minden ott meghalt neve nem került be a halotti anyakönyvekbe. Az egyházi szertartást követően koszorút helyezett el a kereszt tövében Gusztony András, Temerin polgármestere, Puskás Tibor a temerini I. helyi közösség elnöke, a Dunamenti Svábok Egyesületének küldöttsége, továbbá a civil szervezetek és a hozzátartozók képviselői. A járeki helyi közösség szerb tisztségviselői, az együttérzés jeleként értékelhető tavalyi megjelenés után, idén nem voltak jelen a koszorúzáson, és a tavaly általuk kezdeményezett barátkozást szolgáló társalgás is elmaradt a tanácsházán a megemlékezést következően. A jelenlevők azonban elégedetten állapították meg, hogy Járekon eddig egyetlen évben sem döntötték ki a keresztet és más módon sem alázták meg az emlékhelyet. Ebből arra következtetnek, hogy a járeki szerb lakosság toleránsan viszonyul a megemlékezéshez. Ugyanakkor nehezen tudják elfogadni, hogy nincs olyan szerb többségű párt az országban, melynek képviselői támogatnák az elképzelést, hogy az önkormányzat ingyen és bérmentve bocsássa a Dunamenti Svábok Egyesületének rendelkezésére azt a mintegy kétárnyi területet, ahol jelenleg nagyon szerény körülmények között zajlik a megemlékezés. Ebben az esetben ugyanis egy méltóbb emlékhely is kiépülhetne. Az egybegyűltek azt remélik, hogy előbb-utóbb a Demokrata Pártban és a többiben is felfogják, hogy a méltó megemlékezésre való joggal nem lehet visszaélni, azzal nem lehet kereskedni. Rossznyelvek szerint ugyanis a közelmúltban olyan elképzelés is elhangzott, hogy az emlékhely odaítélésével kapcsolatban lehetséges a megállapodás az itt meghaltak emlékét ápolókkal. Azt megelőzően azonban jó volna, ha a németek beruházási szándékukról biztosítanák az ellenkezőket. A jelenlegi lokáció egyébként már a harmadik, ahol a koszorúzás folyik. Az első hely egy laposban helyezkedett el, ahol csapadékos években lehetetlen megközelíteni a keresztet. Tavaly ideiglenesen az emlékhelyhez vezető dűlőút kezdetén, az utolsó faluszéli ház kerítésének tövében zajlott a rögtönzött megemlékezés. Azóta néhány száz méterrel kijjebb került a kereszt a határba, a szerb temető irányába.

Csurog 2011. október 30. 14 óra

Mon, 24 Oct 2011 12:01:00 +0200

Megemlékezés az 1944-45-ös délvidéki véres események csurogi áldozatairól

Helyszín: Csurogi dögtemető (GPS: N45°28.562’E020°03.074’).

Időpont: 14 óra

Járek 2011. október 29. 11. óra

Mon, 24 Oct 2011 12:01:00 +0200

a temerini Szent Rozália templom előtti parkolóban. A szeptemberben kialakított új emlékhelyen, melyet Szungyi László esperes-plébános is felszentel, október 29-én, szombaton délelőtt 11 órakor helyezzük el a kegyelet virágait annak a több ezer német, magyar és más származású ártatlan áldozatnak az emlékére, akik 1944 és 1946 között a gyűjtőtáborrá átalakított településen veszítették életüket.Gyülekezés a temerini Szent Rozália templom előtti parkolóban 10 óra 30 perckor.

Temerin 2011. november 1. 15.30

Mon, 24 Oct 2011 12:01:00 +0200

A temerini köztestületek, a magyar pártok és civil szervezetek megemlékezésére hagyományosan november 1-jén, kedden, mindenszentek napján kerül sor délután fél négykor a nagytemetőben. Az emlékbeszéd megtartására Ternovácz István újságírót kértük fel. Akik az elmúlt hetekben jártak a sírkertben, azok már láthatták a nagy közös sír előtt elhelyezett hat fekete márványtáblát, rajtuk több mint 270 temerini, és Temerinben kivégzett vagy más módon megölt áldozat nevével. Az egyik táblára a Járekra internált és ott elhunyt temerini származású áldozatok neve került fel. A legfiatalabb mindössze egy éves volt.

Újvidék 2011. október 30. 16 óra

Mon, 24 Oct 2011 12:01:00 +0200

Megemlékezés az 1944-45-ös délvidéki atrocitások újvidéki áldozatairól

Időpont: 16 óra

Dr. Semjén Zsolt, Miniszterelnök-helyettes úr részére

Sat, 22 Oct 2011 12:01:00 +0200

Emlékidéző Hervey Bay-ből

Hervey Bay a nagybálnák városa Ausztrália fővárosától Canberrától több mint másfélezer kilométerre északra, húszezer kilométer távolságra meg az óhazától található. A Hervey Bay öböl délkeleti részét védi a Fraser - sziget amit a világ legnagyobb homokszigeteként tartanak számon. A Csendes Óceán ezen részén kezdetét veszi a híres ausztráliai nagy korallzátony.

Pár száz méterre az óceán kimagasló partjától, eukaliptusz fákkal körbe véve fekszik a helyi- Polson - temető. Bárki is betéved a temetőkertbe, a keresztút jobb oldalán szinte elkerülhetetlen nem elhaladni a magyar parcellán álló magyar hősök emlékműve és a hagyományos kettős fakereszt mellett. Az arra járó rádöbbenhet arra, hogy ezen a tájon magyarok is élnek. Éltek. Az obeliszket diszkréten, de mégis gyönyörűen magyar hangulatú hármas halom tetején álló turulmadár teszi feltűnővé. A sírkő felirat magyar és angol nyelven mondja, hogy "Emlékezzünk: Őseinkre, Hőseinkre, Halottainkra". A kettős kereszt fejfájára erősített réztáblácskára vésett szöveg láttára meg kalapot emel és méltóság teljesen fejet hajtva elmond egy csendes fohászt azokért : ... akikért nem szólt harang a Délvidéken, 1944-1945-ben, akiknek csak azért kellett meghalniuk, mert magyarok voltak.

Zarándoklat a délvidéki 1944-45-ös tömegsírokhoz 2011. október 30.

Thu, 06 Oct 2011 12:01:00 +0200

"Évről évre új kereszt. Én Istenem miért tűröd ezt?"

** Temerin, Csurog, Újvidék... **

**Csurog határában szemét-telepen át vezet az út a tömegsírhoz, mely egy dögtemető alatt fekszik. Csurog teljes magyar lakosságát likvidálták, illetve a járeki haláltáborba hurcolták. ... **

**Az 1944-45-ös délvidéki áldozatokról először 1990. őszén Temerinben és Újvidéken mertek megemlékezni nyilvánosan. **

Újvidéken a volt katonai temetőben 100 fakeresztet állítottak mártírjaink emlékére.

Ezeket a fakereszteket ismeretlenek ledöntötték és elszállították a helyszínről.

Megkoszorúzták a járeki emlékhelyet

Sun, 11 Sep 2011 12:01:00 +0200

Szeptember 10-én délelőtt mintegy száz főnyi egykori német és magyar táborlakó gyűlt össze a járeki temetőtől nem messze azon a parcellán, ahová néhány nappal ezelőtt áthelyezték a partizánok által létesített egykori haláltábor korábbi (2003-ban és 2010-ben elhelyezett) emlékkeresztjeit. Josef Jergernek, a Duna menti Svábok Világszövetsége alelnökének vezetésével két autóbusznyi egykori internált és hozzátartozóik érkeztek a helyszínre, főleg a tábor szörnyűségeit túlélt bulkesziek (ma: Maglić). A láger tábori orvosának visszaemlékezése szerint a halál legjobban épp őközöttük aratott. Miután köszöntötte a vendégeket, szerb és magyar nyelvű beszédében Csorba Béla elmondta, hogy a halotti anyakönyvi adatok alapján a koncentrációs táborban közel 6500-an lelték halálukat, köztük mintegy ezer gyermek. A pusztulásra ítélt emberek többsége német, de a halottak között körülbelül kettőszáz magyar nemzetiségű, közülük nyolcvan körüli a kiskorú áldozatok száma. A két szorosan egymás mellé helyezett kereszt a táborban ártatlanul odaveszett dél-bácskai magyar és német lakosság sorsközösségét szimbolizálja. Josef Jerger német nyelvű beszédében megemlékezett a tábor áldozatairól, de részletesen szólt az általuk többször kért szerény, mindössze néhány négyzetméternyi alapterületű emlékhely körüli bonyodalmakról és elutasításokról is. Többek között elmondta, a korábbi években Járekon attól tették függővé az emlékmű engedélyezését, hogy a németek készpénzzel hajlandók-e hozzájárulni a helyi sportcsarnok építéséhez. Ezt ők önérzettel visszautasították. Az emlékmű azóta sem készült el, holott a Vajdaság minden nagyobb, a német polgári lakosság internálására létrehozott koncentrációs táborának helyén engedélyezték a helyi hatóságok kegyhelyek létesítését, egyedül itt ütköztek érthetetlen és értelmetlen ellenállásba. A németek abbéli elvárását tolmácsolta, hogy a szeptember végi községi képviselő-testületi ülésen végre tartós és jó megoldás születik. Mindezt felemelő légkörben evangélikus igehirdetés és közös zsoltáréneklés követte.

Megemlékezés Csurogon

Wed, 31 Aug 2011 12:01:00 +0200

Pécsi fiatalok koszorúztak a csurogi dögtemetőnél

2011. február 22. Magyar voltál, ezért

Sun, 31 Jul 2011 12:01:00 +0200

Tisztán látni az 1944-1945-ös délvidéki vérengzésekről. Schmidt Mária főigazgató, történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetének egyetemi tanára elmondta: eddig több ezren látták a kiállítást szerte az országból, de sokan jöttek el a Délvidéktől is. Szerinte a kiállítás is hozzájárul ahhoz, hogy az áldozatok rokonainak fájdalma enyhüljön.

**- Történészként végzett az ELTÉ-n. Mikor hallott először a délvidéki vérengzésről?

**- Tizenhat éves lehettem, amikor hallottam ezt a történetet az egyik délvidéki rokonomtól.

2011. január 23. Megemlékezés a csurogiak lágerbe hurcolásának napján Szeged

Mon, 04 Jul 2011 12:01:00 +0200

2010. október 31. Évről évre új kereszt. Én istenem miért tűröd ezt?

Sun, 03 Jul 2011 12:01:00 +0200

1944-45-ben tömegesen kivégzett magyar nemzetiségű áldozatok előtt. Szabadka, Szenttamás, Csurog, Temerin...Szabadkán a Szárnyaszeget madárnál, hála az ottani magyaroknak méltó emlékhely készült, de a tömegsír további területén építkezés indult. Csurog határában szemét-telepen át vezet az út a tömegsírhoz, mely egy dögtemető alatt fekszik. Csurog teljes magyar lakosságát likvidálták, illetve a járeki haláltáborba hurcolták. ... Miért tűrjük, hogy szeméttelep közepette kelljen úgy imádkoznunk, hogy az emlékezés csöndjét fel-felveri a szemetelők zaja, rikoltozása, és elborzaszt a földön heverő állati koponyák látványa? A mai napig is csak a tömegsírok egy részénél, és ott is méltatlan körülmények között lehet emlékezni mártírjainkra.

2011. február 25. A kommunizmus áldozatainak emléknapja

Sun, 03 Jul 2011 12:01:00 +0200

**A megemlékezőket így köszöntötte Ékes Ilona országgyűlési képviselő

**"Délvidéken tízezrével vannak temetetlen magyar halottak. Erről beszélnünk kell, és tennünk is kell, mert ezzel tartozunk testvéreinknek, nemzettestvéreinknek, nőknek, gyermekeknek, öregeknek, akiknek azért kellett megaláztatva kínt szenvedni és meghalni, mert magyarok voltak.

Emlékezni, emléket állítani jöttünk össze, mert ez a kötelességünk, a gyógyító emlékezés.

Megállni a másik ember szenvedése mellett, s levenni - legalább megpróbálni levenni - valamit a teherből, melyet cipel."

2010. november 28. „AKIKÉRT NEM SZÓLT A HARANG” EMLÉKNAP

Wed, 29 Jun 2011 12:01:00 +0200

Körösztös Krizosztóm és Kovács Kristófó újvidéki ferencesek vértanúságának emlékére. A zsúfolásig megtelt budapesti Szent István Bazilikában az engesztelő szentmisét celebrálta: Harmath Károly OFM az újvidéki Ferences Rendház főnöke. A misét követőn a 250 délvidéki zarándokot és a meghívottakat köszöntötte Schmittné Makray Katalin a rendezvény fővédnöke. Az Emléknap keretében bemutatták Forró Lajos "Halottak napja Bajmokon" című dokumentum filmjét, és előadták a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház Magyar Piéta című darabját. Az Újvidékről érkezett zarándokok meglátogatták Kamarás Mihály atyát, aki 1944-ben a Délvidéken átélte, amint két szerzetes társa vértanúhalált szenvedett.

2011. május 15. Keresztállítás Csurogon

Fri, 20 May 2011 12:01:00 +0200

"Vérrel, könnyel szentelt hely ez,/ tanúsítja ez a kereszt!/ 1944-2011" olvashatjuk a 18. fakereszten, amelyet, mint minden eddigit Légvári Sándor, az 1944-45-ös csurogi megtorlások egyik túlélője ácsolt az ártatlanul kivégzett szeretteik emlékére, és amelyet vasárnap (május 15-én) állítottak fel Csurog határában az egykori sintérgödröknél, ahol a kivégzetteket elföldelték.

Teleki Júlia és a Légvári házaspár szervezésében 1994 óta mindenszentekkor, halottak napján emlékeznek meg szervezetten a tömegsír helyszínén a megtorlások mártírjairól, mintegy 3000 csurogi és környékbeli magyarról. Tavaly (mint írtunk róla) először történt meg, hogy egy évig helyén maradt a kereszt. Január végén azonban ismét eltűnt. Biztatóan hatott, hogy a rendőrség ezúttal gyorsan fényt derített az ügyre. Közleményük szerint a kegyhely meggyalázását két kiskorú fiú követte el. Az akkor elkezdődött, tartományi szinten kezdeményezett hivatalos megbeszélések a csurogi emlékpark létrehozásáról és az emlékműállításról azonban megrekedtek. Az idős túlélők, a hozzátartozók és támogatóik úgy vélik, hogy nincs mire várniuk, cselekedniük kell, hogy még életükben méltón megemlékezhessenek mártírjaikról.